Biztosítás. Tartarus. Vash + Steg-'in

Egy kis szusszanásnyi idő. Csak meglett Steg-’in lándzsája és mellé megtaláltad az arató ebédjét is. Gyomorsav zöldes masszát alkot vele. Zöldeset. Széttört és sav marta csontok közt végül egy kis fém darab bukkant elő. Ez egy yautja. Ez már felfalt egyet a fajtádból.
Ám nem stimmel valami, fekete a fém, egy páncél darabka lehet. Vörös díszítésből hamar rájöttél. Ez egyike ama rossz véreknek, kik a nyomotokban vannak.
Zazin komótosan mászott ki a hajóból. Maszkja eltakarta arcát, de hangján hallatszott az elképedés a két nagy tetem láttán.
- Hajót nem lehet megjavítani. Nincsenek pótalkatrészek, ami meg a hajóban van széttörtek. Behegeszteni sem lehet őket, felszállásnál elpattanna az illesztés és vissza zuhannánk. – Milyen letargia vette úrrá magát rajta… mint egy szolga gyerek úgy beszél. – Míg megjön a felmentés túl kell élni. Nincs értelme őrizgetni ezt a foglyot! Oda vetni ezeknek a…
- Zazin! Ostobaságodat tartsd meg magadnak! – Ordít ki a pilóta.

Zazin nem reagált, meg merevedett. Pilóta mellé ért, lenézett rá, majd oldalba rúgta. Erre észhez tért. Bár csak odébb húzta magát a földön, felállni már nem állt fel.
- Jól védhető hely kell, vagy egy hajó. Vagy bármi ami hasznos. – Ezzel visszament a hajóba a fogolyhoz. Zazin pedig ismét lefagyott. Ennyit róla. Ez hogy lehet itt?

Távolból furcsa hangok szállnak felétek. Nem igazán beazonosíthatóak, ám biztos, hogy aratók is hozzá adnak a furcsa hangsalátához.
Mindeközben Zazin némán összekuporodva dőlt neki a hajó fém felületének. Hiszi a piszi, hogy most magába szállna és magában keresné a hibát.

//Amikor nincs harci cselekmény, míg nem írok addig lehet több HSZ-t írni, hogy megbeszéljétek. Mert jelenleg nem haladtunk előrébb semennyit amúgy. Steg felvett valamit, ám Vash nem írt rá semmit, ebből nem tudok, hogy gazdálkodni.//

Zazin csak a földet nézi, időnkét a mutatóujjával néhány kavicsot pöcköl odébb. Nagyon tartalmas elfoglaltság. Neki legalább is. Bár megnyugtató, hogy csöndben van, ám ez rossz dolog is lehet, ki tudja mit forral a fejében.
Pilóta már felkészült, hagyta a sistergő hasznavehetetlen gépet. Fogolyból szinte múmia lett. Pilóta lánccal úgy körbetekerte, hogy a lábait csak oszlopként tudná emelni. Ezzel a szökés minimalizálva.

Pilóta a két arató tetem közt megállította a foglyot. Rájuk mutatott a fogolynak.
- Ezt a két lényt megölték. Egy ilyen ellen egy vadásznak sincs sok esélye. Úgy próbálkozz! – Ezzel belerúgott a lábába, mitől térdre rogyott. Önerőből így összekötözve nem képes felállni. Pilóta odament hozzátok. – Remélem tudjátok mit akartok. Napos oldal fele megyünk, akkor csak megyünk a vadonba. Idő míg a felmentők ideérnek. Ezeknek meg hajóik vannak.
Választ azt vár, ám odament Zazinhoz és belerúgott. Csak rámordult. Ám egyértelmű, hogy ezzel arra ösztönözte, hogy felálljon a kómájából.

Pilóta a lánc két végét kezében tartva lábával meglökte a lánccal szinte mumifikált foglyot. Egyáltalán honnan volt ilyen hosszú lánc? Így nem túl gyors a fogoly, ám legalább elszökni is ilyen sebességgel tud.
Zazin nem válaszolt semmit, bár már nem olyan kis szögben nézte a földet. Néhány zajra még oda is néz. Talán kezd megjönni az esze.
Lassan de haladtatok. Hangokból ítélve az arató által hívott erősítése megérkezett, ám már bottal üthetik a nyomotokat. Eszük ágában sincs arra menni.
Utatok folyamán a bokrok valami furcsa fémes dolgot takartak el. Nem ellenség. Egy rozsdás járművet, mit már benőtt a növényzet. Emberek. Bár a roncs itteni időtöltése már akár években mérhető is lehet.

Roncs már régi, rozsda nem újonnan használja büfének. Pilóta nem igazán méregette, rosszallóan mordult csak. Egy pár fős atmoszférikus gép lehetet, nulla fegyverzettel.
- Nem kölyökként vagytok apátok trófeatermében. Gyertek! Nincs időnk nézelődni. – Szolt nektek a pilóta.
Őt nem igazán köti le a kis roncs. Fogoly vezetése közben messze a távolba réved a tekintete. Nem mehetek örökké. Valami jól védhető hely kell. Ezen járhat az agya.

- Rossz vérek hajójával már tudnánk mit kezdeni. – Ez dicséretnek hangzott a pilóta szájából. – De nem állíthatjuk ki csalinak összekötözve, mert túl gyanús. Ám anélkül elmenekülne.
- Megfelelő terep is kell. – Nyögte ki Zazin halkan. Pilóta hátranézett válla fölött. Őt is meglepte, hogy Zazin kicsit is, de érdemben hozzászólt.
Fogoly időnként felmordult, ám nem küzdött. Vagy beletörődött, vagy a fajtájához méltóan ármányokon töri a fejét. Ám ez mit sem változtat tényleges terv nélkül.

Pilóta sokáig nem szólalt meg, végül egy utatokat keresztező pataknál megállt. Patak folyás irányába nézett. Egy kis lapos völgy. Leguggolt megszemlélni a vizet. Tenyerét ráfektette egy sodráskőre, majd felállt és automatikusan megpördült és fejbe vágta a foglyot. Miközben leszedte a láncokat róla megszólalt.
- Legurítjuk a völgybe, a patakon keresztül. - Közben a rossz vér lábinait elvágta. – Eszméletlen, tele vágásokkal és zúzódásokkal. Úgy másszon el. Keressetek fedezéket.
Ezután lerúgta a völgybe. Hallatszott ahogy pár bordájára reccsen és izmait zúzzák a nagy sodrás kövek. Zazin utána lőtt a váll-lövegével, ám szánt szándékkal mellé lőtt. Végül levette a maszkját és ledobta az eszméletlen test mellé. Pilóta csak bólintott.
- Rejtekbe! Most várunk. – Mondta majd néhány nagyobb lapulevél alá lehasalt. Felülről a levelek, alulról a pedig a talaj növényzete rejtette.

Órák teltek el, nem zavart meg semmi és senki titeket. Leszámítva a közelgő éj elől vándorló állatokat. Végül valami felbukkant. Két idegen mögött pedig egy nehézpáncélos sötét klán harcos. Két idegen megállt, ám látszott hogy észre vették a rájuk leselkedő veszélyt. Ám a rossz vér más irányba nézett. Zazin felé.
Forrófejű ifjonc kipattant rejtekéből, ellenben nem a völgy felé rohant, nem. Oldalra. Ez nem yautja. Nagyon más. Egy pillanat alatt letépte Zazin ball karját. Ostora energiától izzik. Zazin égető fájdalomtól üvöltött fel.

//Remélem nem olyan gagyi a rajzom.//

Steg-’in
Egyik ellenfél sem lepődött meg, hogy újabb vadászok tűntek fel. Lövések eldördültek, ám a következő lövés már nem dördült el. Az ormányos „valami” másik karjának ostorával levágta, vagy inkább olvasztotta a váll-löveget. A gyermekded kis csillaglövő meg maximum csiklandozásra lenne most elég.
Azaz ostor energiától izzik. Nem suhintással szedte le a plazmaágyút, karján lévő tokból lövődött elő. Ilyet is tud. Következő lépése az volt, hogy megrántotta Zazint megbékjozó ostort. Zazin négy darabban végezte. Zöld vére befestette a fekete páncélost.
Komótosan feléd fordult. Meglendítette Zazint kivégző ostort, mely hője szétégette a rákerülő vért. Volt egy ikerpengéd. Könnyűszerrel kettéolvasztotta a pengéket, ezekkel maximum a vacsora vágható fel. Szerencse, hogy a kezed nem érte, ez még csak megfélemlítés volt tőle.

Vash
Két idegen Steg-’in lövésére felpattant, a rosszvér elugrott a lövésektől. A kemény húsúak kettéváltak. Egyik Steg-’in újdonsült ellenfele felé vette az irányt. Másik sarkában a rosszvérrel másik irányba megy. Így feléd és a pilóta felé.
- Mért nem csinálsz semmit? – Pilóta ráförmedt Vashra és kipattintotta a csuklópengéjét. – Ez nem meditációs gyakorlat.
Pilóta a közeledő idegen és rosszvér fele kezdett menni.