Mentőexpedíció - Ember kaland – Német Alpok

- Dehogy tudnál róla! – Förmed Richard Joera. – Többiek hogyan haltak meg? Csak meg tudod ítélni!
Félix megpróbálta időközben a kutyát kiszedni a pult alól. Kutya átrohant egy másik pult alá. Közben is vizelt. Félix arcára fagyott az undor grimasza.
- Minek kellet a kutyát magaddal hozni?! Ugye haza vinni nem akarod? – Félix ekkor felnézett. – Valami mászkál a tetőn. Mászkált Már nem nyüszít.
Félix a másik ajtóhoz ment, de nem nyitotta ki, megfordult, és Joera nézett.

- Nem tudjuk, hogy mért haltak meg. – Válaszolt Félix. – És ne úgy beszélj, mintha a csajoknál akarnál bevágódni! Vagy felőlem mehetsz az anyaringyóhoz is udvarolni! Valahol a hegyekben lehet. Kutyát meg felejtsd el.
Félix mozgás detektorral átpásztázta az ajtó mögötti területet. Nem mondott semmit, kinyitotta. Kisüzem öltözői része.
- Erre is van ajtó! Rakodó rész. Erre is lehet menni. – Szól vissza.

Félix kinyitott még egy ajtót, és kimutatott. Az utca, épület mögötti szűk sikátoros utcák. Mindannyiótoknak ismerős. Mozgásdetektor nem jelez semmit. Á, Félix nem lépet még ki.
- Mégis mi járt az APC-nél? Még mindig nem kaptam rendes választ. – Ez után az üzem fele mutatott. – Blöki nem jött ki. Tehát menni vagy nem menni. Nos?

Félix végül kiment. Utcáról vissza szolt:
- Natasha. Ha bármi gyanúsat csináln, hatástalanítsd! Idegenek nyoma nem felismerhetőek… pf. Hova a francba jártál? Gyapotföldre? Akkor visszamegyünk az APC-hez!
- Már ha tudnád merre van. – Bökte oda Richard.
- Templomtorony, az a főtéren van, a főtéren van az APC. – Szolt vissza Félix, ezzel határozottan egy bizonyos irányba elindult.
Síri csendes városi utcákon végig visszhangzott egy távoli robbanás. Házak fölött pedig a távolban füst száll fel.

Kisvártatva elértétek a teret. Ám a blöki nem jött. Úgy tűnik maradt a pult alatt. És a tér? Helyzet változatlan. Leszámítva a jéggé fagott tetem darabokat. Félix és Richard arca teljesen lefagyott. Idő volt mire Félix a meglepettségből felébredt. Cafatok és véres hó részek közt manőverezve bement az APC-be. Richard csak odament az ajtóhoz. És némán állt.
- Működik. Lehet vezetni. – Mondta végül Félix és bent leült egy tiszta székre. – És most? Merre? Rádió nem működik.

Richard felcsaphatna kaméleonnak. Arca teljesen elsápadt. Még hogy te vagy színes bőrű. Te régi nyomaidat követte a tér közepén a már általad megrontott szűz hóban heverő tetemhez kullogott. Feléd kiáltott.
- Gondolom ezek a te nyomaid, és nem te hoztad ide és marcangoltad szét. – Ezután visszaindult.
- Repülő dög. – Jegyezte meg Félix. – Meg szívtuk.
- Nem jelentkezik az UD4?
- Nem. Lehet, az füstöl. Meg kellene nézni. Van kifogás? – Kérdőn nézett szét.

Félix vezetett. Kényelmetlenül éreztétek magatokat. Kelletlenül is, de társaitok maradványait ott hagytátok. De pár cafatka így is bent maradt az ülések alatt belőlük. Félix és még Richard se szolt Joehoz. Ez lehet jó, ám rossz is. Már nem néznek rá olyan gonoszul. Út nem nevezhető túl hosszúnak, ám mégis gondolatok tengerében az volt. Végül a jármű megállt.
Richard kinyitotta az ajtót és kilépett a kormos hóba. A leszálló hajó. Az füstöl. Nem robbant fel, szimplán lezuhant. Tele van karcolásokkal a külseje. Egyértelmű mitől…

- Kimentjük őket például!? – Szól oda Richard. – Mégis mi… ha élnek?
Félix oda ment, kerülgette a roncs darabokat, és benézett a pilóta fülke ajtaján. Azonnal a gép többi részét kezdte vizslatni. Ám nem tudott bejutni.
- Segítsetek már! Egyik még lélegzik ti faszobrok! – Ordította ki a gép alól. – Nem lehet bejutni!

 

Félix Joera nézet. Látszott az arcán, hogy hallotta, amit mondott, ám hosszas másodpercek kelletek neki mire, felfogta amit hallott.
- Felborítani nem is, de megbillenteni meglehet. – Jegyezte meg. Utána az APC-be ment, de előtte megejtet pár szót. –Rámpa valószínűleg sérült, így nyitva van. Annyi hely lesz, hogy a legvékonyabb ember beférjen. – Ezzel Félix és Richard Natra nézett. – Bent lesz valahol egy kar mivel a rámpa kinyitható, valahol. Piros kar, meg találod. Ha működik még az elektronika, akkor a rámpa is nyomni fogja a gépet, így oldalra billenhet. Úgy kalkulálj.
Félix, ezek után az APC-t a gép oldalához kormányozta, majd finoman nekihajtott. Vastag hó csalóka, és a gép is oldalasan zuhant le így. Több hely nem lesz már, hóban kell utat vájni a gép alatt, ám a kiáramló füst jelzi, hogy a rámpa sérült, így be lehet kúszni.

„Ne tedd! Kérlek!” – Észrevehetetlenül zengett Nat agyában.
Néhány kiálló gerendában Natnak sikerült megkapaszkodnia, miközben a gép rámpája apránként tolta a hajót. Furcsa émelygés vette magát úrrá Natashán. Egy rázkódással a rámpa megállt, és a gép elkezdett reszketni, mintha egy félős kutya lenne. Rámpa még nyílna, ellenben a gép nem tud hova fordulni, hó alatt valamibe beakadhatott.
Richard a féloldalas gépbe ahogy tudott berohant, majd egy letört masszív fém darabbal felfeszítette a pilóta fülke ajtaját. Kivonszolta az eszméletlen pilótát.
- Másik halott. – Szolt oda Natnak, eme szavakra sikerült csak úgy ahogy visszatérnie a valóságba.
Miután Nat is kimászott a gépezetből, Félix visszatolatott. Gépezet támogatás nélkül végül összerogyott, a rámpa nem bírta el a gép súlyát. Nagy robajjal járt.
- Nem tört el semmije. Ám eszméletlen. – Mondta Richard miután egy székbe beszíjazta a pilótát. – Ám jó lenne kitalálni valamit. Mert jelenleg egy sárkányölő lovag sincs köztünk.
Ezzel a kisváros fele mutatott ahol egy fekete árny felemelkedett a házak fölé, majd ismét lecsapott. Újra felemelkedett a szárnyas idegen, ám most nyíl egyenesen felétek vette az irányt. Eszméletlen milyen gyorsan repül, ahhoz képest mekkora.
„Nincs kegyelem ezért! – Csapta meg ismét Nat elméjét alig érezhetően a hang.

Bosszú! Könyörtelen. Ez még nem az. – Nat agyában bújtak meg a hangok.
Ahogy a lény egyre közelebb ért Richard elkezdett lőni. Nem igazán kottyantak meg neki a lövések. Sőt, a golyózáporban könnyűszerrel tovább repült. Félix az APC ikerlövegét a lényre fordította volna. Ám a lény ekkor oldalasan kezdett el közelíteni, esélytelen hogy eltalálja így. Ezért másik irányba kezdet a löveget fordítani, erre az idegen egy erős szárnycsapással még magasabbra szökkent, a löveg ilyen nagy szöget nem tud fel venni.
Lény lecsapni készül a magasból.
Nem tudsz menekülni! – Hasított Nat agyába.

Domború páncélos fejéről pár lövés gellert kapott és a távolba pattantak, míg pár golyó a nyitott szájában landolt. Pár fogat eltörve. Igazán nem hatotta meg a lényt, csak felbőszítette. Szájába kapott lövéseket is bírja. Jó tudni.
Szárnyán végig futó sorozat viszont a földre kényszerítette. Pár méterre Nattól ért földet, ám a tengerésszel nem törődött, azonnal az APC-re lendült, ahol izmos farkával lehasította a plazmalöveget. Bent Félix hátramenetbe kapcsolt és mélyen a gázba lépet. Az idegen alig tudott megkapaszkodni, így az APC lényegében kisiklott alóla. Amint földet, mármint havat ért, Félix azonnal előre mentbe kapcsolt, ám a nagy lényen nem tudott átmenni. Tény, hogy szárnyát törte, ám visszakapaszkodott a járműre, most már tanult, hogy jobban kell használnia a karmait.