Hegyek által ölelt kanyon

MAX és persze a mezei kiskatonák, kik nem mások mint ti, természetesen meg se karcolták a lényt. Csak a sérült hátát lehetett sebezni. Mindenhol másol a páncél felfogta a lövéseket. A lény lényegében fetrengve kapálózott és így sem sikerül kivégezni. Végül a MAX odament és mikor lőtávolban volt lángba borította a lényt.
Lény még szenvedett és ordítozott. Hiányzó végtagjai helyén felforrósodott sav spiccelt ki. Végül vagy attól, hogy szétégett, vagy a vérveszteségtől, ám kimúlt. A tűz még falni fogja a testét kitudja meddig.
- Már elmenekült. – A furcsa nő csak ennyit mondott hidegen. – Inkább az érdekel mi ez a hely és mért nem akarta, hogy ide jöjjünk.
Nő ismét kivetítette a holografikus térképet. Maradék két kutasz már felderítette a létesítményt. Nagy folyosók különböző termek mik hát nem emberre, hanem mintha óriásokra lennének szabva. Lejjebb pedig egy nagy csarnok mi köré az egész létesítmény fonódik.
- Ez a te asztalod. - Bökte oda Amanda a főhadnagynak. - Legalább nincs több idegen. Viszont volt másik ki vagy bejárat.
- Az idegenek ástak be ide. MAX menjen oda, egy kutasz is menjen az idegen üregbe. Értesítsétek a tábort. Küldjenek embereket kibiztosítani a létesítményt. Amanda, Pattson menjetek a MAX-szal. Mindenki más jön velem le a nagy terembe. – Túl sok fecsegés nem volt. Menni előre. Tény és való, most bárhol jobb, mint itt. Az égő idegen kénes bűze bizony kihozza az emberből azt mit evett. Már aki evett már máma.

Néhány száz méterrel később egy lift szerűség könnyítette meg az utat. Mókás volt mikor főhadnagy próbálta beindítani. 3 méter magas talapzatra felmászott és hát testsúlyával kellet lenyomni azt a fehéres gomb szerűséget. Ezt tényleg nem emberekre tervezték.
Lift lassú volt. Új korában biztos halk, ám mostanra már az idő megtette a hatását. Beletelt egy kis időbe mire leért egyenest a csarnokba. Csarnokban nem fakó barnásak voltak a falak, hanem sötétkékek, ám ugyan olyan biomechanikusan bordázottak. Sötétkék falak miatt a néhány létesítményhez tartozó fényforrás szinte elvész a félhomályban.
Csarnokban pentagram formában padlózaton nagy talapzatok vannak melyekből valamiféle alig halhatóan vibráló energia megy felfele a mennyezetben lévő hasonló gépezetbe. Talapzattól úgy 5-7 méter magasságban furcsa két méter átmérőjű gömb van az energiamező közepén. Ez van az öt csúcsnál. Öt két méter átmérőjű gömb mit energia mező tart a levegőben.
- Em. Remélem nem bombák. – Ennyit nyögött ki a főhadnagy. Majd a középen lévő irányítópanelhez hasonló dologhoz ment. Ismét csak fel kellet rá másznia. – Csesszék meg! Kettő hiányzik. Így még véletlenül sem fogjuk megtudni mik ezek.
- Talán falon lévő szövegek lefordítása? – Nő egy falfelületre mutat, min jelek vannak. – Bár ezeket utólag vésték bele.
- Jól van. Mindenki keressen nagy nyolc méter magas ormányos hullát. Egynek lennie kell minimum. – Mondta a főhadnagy. Majd a rádióba szolt Amandáéknak. – Van öt gömbünk energia mezőben. Aktiváló panelből két kristály hiányzik. Úgy kétméteres sárga 10-12 centi átmérőjű. Ez nektek is szol itt. Kellene a másik kettő is.


// Aktivizálódjatok embörök! Nem soká’ vége a kalandnak és ahogy egyesek már sejtették két ágon folytatódik. + 1 kötetlen szál akit érdekel.
Elárulom, két csapatra kell majd oszlani. Kezdjétek el egymás közt megbeszélni, ki kivel hogyan. Chaten, fészen, társalgóban, a global kihirdetésénél. Valahol, de kaland végére meglegyen. Még van pár kör hátra elvben. //

Ahhoz képest, hogy sivatagos forró a bolygó idelent hideg van. Hidegebb, mint a sivatagi éjszaka. Sokáig semmi esemény nem volt, leszámítva a kutaszt mi elsüvített feletetek. Eddigieknél nagyobb folyosón haladtatok át végül valami nagy sötét helyre értetek. Viszhangja az van a teremnek. Több száz méter széles és hosszú. Magassága is meglehet ugyan ennyi.
Nagy üres tér a föld alatt. Nagy térben a kutasz megőrült. Ennél jóval szűkebb helyekre szabták. Eszeveszetten cikázik a teremben, de legalább a vörös lézer kicsit megvilágítja a teret. Semmi mozgó nincs. Két oldalt van még két járat. Egyik ugyan akkora mint ahonnan jöttetek. A másik még nagyobb.

Folyosó úgy 20 méter magas. Szélessége is úgy ennyi. Egy nagyobb terembe torkollott, ahol valami nagy a falra van aggasztva. Nem tűnik élőlénynek, de kimondott gépnek sem. Ki tudja mióta van már ott.

Kép:

Monstrum mellet valamiféle gép, számítógép szerűség van. Többféle bizarr gombbal, a billentyűk mellől pedig egy sárgás kristály áll ki egy foglalatból. Konzol csövekkel közvetlenül a monstrumot tartó állványzathoz van kötve.
Halk puffanás hallatszott a kis csapat mögül. Natashát tény hogy sebek borították, ám egyikőtök sem gondolta, hogy ezektől el fog ájulni. Bár így visszanézve vércseppek jelölik, hogy merről jöttetek.


// Jobb lenne, ha kommunikálnátok egymással. Egyik mutat arra, másik amarra. Harmadik meg nem mond semmit csak áll. Negyedik nem is ír. Ötödik meg… na igen ő konkrétan lehet már el is vérzett. Legalább mintha önálló gondolkodó létformák lennétek és nem egy FPS játék töltelék karakterei akiket ha lelőnek akkor a kuka mögül jön egy újabb.
A szerepjátékba kicsit több szerepjáték elemet. Míg nincs harci helyzet addig a mesélő posztjáig megengedett a társalgás. //

Joenak nem felelt senki. Senki sem orvos innen, így válasz sem érkezett. Natasha teste körül pedig apránként hízott a vértócsa. Ruhája már átnedvesedett a vértől teljesen. Semmire sem reagál. Fekszik a padlón, mint egy rongybaba.

Sötét szoba elnyelte a kiáltásokat. Rádió pedig csak sistergett. Hát persze eddig se nagyon volt rádiózás amióta itt vagytok. Falak valószínűleg nem engedik át a jelet. Három kutasz repült be a terembe és kezdték annak feltérképezését. Egyik kutasz titeket pásztázott végig. Kutaszok jele bezzeg eljut a fejesekhez. Legalább is a főhadnagy melletti nő fogta a jeleiket.
Kutasz elkezdett körülöttetek cikázni, majd megindult a teremből kifele vezető folyóson. Visszafordult, megint körülöttetek cikázott, majd ismét a folyosó. Ezt ismételgeti.

Az erőlködő kutasz neki ment Joe, Carlos és Gordon fejének, majd a folyosó fele repült. Ismét visszakanyarodott. Visszajött, majd ismét a folyosó felé repült. Ezt ismétli újra és újra. Időnként valakinek a fejének neki repül.
Gordon megpróbálta kihúzni a kristályt. Talán pár milliméterrel kijjebb jött, de ennyi. Nem igazán akaródzik kijönni onnan. Teremben valami furcsa hang visszhangzott végig ekkor. Valami mély, de nem tartott sokáig és nem követte újabb.

// Ha Natahsa egyáltalán még nézi a kalandot, akkor most észhez térhet. //

Natasha nem volt könnyű. Mivel is szokták a nők magukat tömni? No, abból egy mázsányi csak van benne, mert vér már alig ha van. Rádió elkezdet sisteregni és torz hangok jöttek belőle, ahogy közeledtek a teremhez ahol a főhadnagy van elméletileg. Végül már szavakká formálódtak a hangok.
- Gyertek már ti agyalágyultak! – Ez nem a főhadnagy volt. Ő most következik.
- Melyik volt az a fallosz, amelyik a deaktiváló kristályt akarta kihúzni onnan!? A másik, aki a földre került. Él még vagy hulla? Mert ha él akkor minek szobroztatok fölötte? Persze hülye kérdést, mert még él jelzik a kutaszok, de ha baj van nem nézni kell, csele…
- Mindenki ide azonnal! – Főhadnagyot megszakította eme ember. Aki mint kiderült a tábornok mikor oda értetek. Joe láttán már meg sem lepődött. – Sejthettem volna, hogy ez is itt van!
Vannak itt jó páran. Az erősítés, vagy hasonló. Natashát egy szanitéc kezelésbe is vette. Egyesek jel erősítőket állítanak fel, mások lámpákat, van aki valami számítógépet szerel össze. Ez nem sima kis laptop, itt már komoly logisztika van. Ám ti úgy tűnik mentek a levesbe. Tábornok nem éppen boldog.
- Had halljam mi is történt? – Tette fel szúrós tekintettel a kérdést.

// Ez igen. Három kör kellet ahhoz, hogy a döglődő társatokat megmentsétek. Apokalipszis! Kaland nem sokára véget ér. //

Tábornok hűvösen Joe köpése és Carlos visszalépése után csak ennyit mondott:
- Büntető század mindháromnak és nincs zsold. Takarodjanak a szemem elől. – Tábornok ezzel elfordult tőletek és az idegen számítógéppel babráló főhadnagyhoz ment.
- Szerintem jobb lesz, ha tényleg eltűntök. Csak felfele menjetek kiértek majd a felszínre egy fennsíkra. Hozzák a felszerelést, valamely repülőre csak felengednek titeket. Ha nem, akkor mentek lábbal aknát szedni. – Mondta egy tizedes nektek mikor elment mellettetek.
Natashát időközben a liftre felvitték egy hordágyon. Egy katona felmászott ama talapzatra min a méretes indító gomb van, de kénytelen várni míg a zárt fém ládákat lepakolják.

Csak Natashát hordágyon felvivőket kellet követni. A létesítmény pedig most már ki volt világítva. Hordozható világítótesteket helyezte el a felfele vezető úton. Idővel a kanyon tetejére kiértetek. Természetesen egy UD-4L várt fent. Sérülteket és a fekete zsákokat vitt. No meg titeket. Két nap felkeltéjét viszont beárnyékolja, hogy a szívatás csak most fog elkezdődni a vezérkar részéről.

// Kaland véget ért. Natasha és Wolf kivételével nem kaptok pénzjutalmat hála a tábornoknak. Illetve, hogy senki nem méltóztatott a feledtesének jelenteni.
Joe – Több komolyságot. 30sp.
Carlos – Kicsivel több aktivitást és Joeval egyűt felelősségérzetet. Olyan nem létezik hogy a tábornok előtt hátralép az ember. 25sp
Gordon – Több gondolkodást és az aktivitás a végére lecsökkent. 35sp
Wolf – Célra koncentrálni, nem elkalandozni. Nomeg hiába elsősegély skill, ha olyat írsz ami a valóságban halál. 25sp, 500$
Natasha – AKTIVITÁST! 20sp, 400$

Kaland folytatása a Tengerészeti táborban. //

// Lance Morrow bevezető kalandja. //

Marsról az út nem volt túl kényelmes. Ráadásul holnap szilveszter. Egy Crawler szállítóval jöttél. Hajó két fős legénysége mellet tíz fős tengerész védelmi személyzet volt. Szállító vegyes ellátmányt vitt. Több hetes út jelentős részét mindenki hibernálva töltötte. A szállító a bolygón a főtáborban landolt, onnan egy UD-4L vitt a cél állomásra az éjszakában.
Kanyon egy helyen kiszélesedik, mivel a közepén van egy kisebb fennsík, a fennsík belsejében van az ami miatt idehívtak a Marsról.
Szabadon beléphettél a létesítménybe, bár senki nem tudta, hol találod a főhadnagyot. Ő adna tájékoztatást.


// https://avpwar.hungarianforum.com/t136p270-hegyek-altal-olelt-kanyon#7885 – Innentől olvasva tájékozódhatsz, mi is van itt. //

Katonáknak volt jobb dolguk is, mint válaszolgatni. Volt olyan szerencsétlen, aki idegen hullákat és cafatokat pakolt egy kupacba. Ám páran mondták, hogy a legalsó szinteken kell keresni. Legalsó szint. Az vajon hol lehet? Már így is rengeteget mentél lefele. Út még bőven vezetne lefele ám a folyosó mentén van valami. Egy katona ül egy ládán és egy kis gépet nyomkod. Persze hogy játszik. Elsőre liftre hasonlít, csupán csak nem emberre szabva.

Katona arcán látszott, hogy nem szívesen állítja le a játékot. De megtette és felmászott valamire és lábbal lenyomott egy fehéres kristály szerűséget minek hatására a lift megindult.
- Lent van valahol. Régész mi? Akkor készítse a lavórt, mert csillámot fog hányni. - Visszaült a ládájára játszani.
Csarnokban pentagram formában padlózaton nagy talapzatok vannak melyekből valamiféle alig halhatóan vibráló energia megy felfele a mennyezetben lévő hasonló gépezetbe. Talapzattól úgy 5-7 méter magasságban furcsa két méter átmérőjű gömb van az energiamező közepén. Ez van az öt csúcsnál. Öt két méter átmérőjű gömb mit energia mező tart a levegőben.
Lent reflektorokkal világítják meg a termet. Valamiféle panel, falon lévő vésetek meg a lehozott érzékelők és hasonlók. Pár katona még lent pakolászik. Csarnokból csak egy nagy folyosó vezet ki, meg természetesen eme lift.