Hegyek által ölelt kanyon

Joe végre a táborba ért és kezébe nyomtak egy adag sört.
Elvigyorodott.
- Mi van, előre hozták a Karácsonyt? Nesze haver, amiért segítettél - és átadott a srácnak egy sört. - Én tartom a szavamat! - vigyorgott és lehúzott rögtön egy sört ő is.
Elégedetten böfögött, letette a cuccát valahova, ahol leülhet és iszogatott, amíg a készlet tartott.
- Namivan, nincs kaja? Kaját akarunk! Úgy jó a ser! - vigyorgott széles jó kedvében és vidáman vedelgetett, amíg el nem fogyott a sör.

Végre kezd lemenni a második nap. Pihenten tértem magamhoz. Elindultam az egyik védelmi állásba ami remélhetőleg majd először küzd meg az ellenséggel. Néhányan azt gondolták hogy részegre ittam magam. Engem nem zavar mert én tudom magamról hogy ez nem igaz. Felvettem a homokszemüveget hogy majd a harc közben semmi se menjen a szemembe. A lézeres jelzőket elvették tőlem. Nem baj.

Megálltam az általam kiválasztott helyre és várakoztam. Voltak néhányan ott és megkérdeztem tőlük hogy összesen mennyien vagyunk most a táborban.

Joe sajnálta, hogy nem piálhat tovább, olyan széles jó kedve lett e világon, hogy akár még táncolhatnékja is támadt volna, de neeeeem, muszáj mindent elrontani.
Így kénytelen kelletlen böfögve felállt és elindult a kijelölt helyre, hogy ott még egy utolsó nagyot böfögjön.
Fegyver a kézben és tettre készen állt és várt, hogy megkezdődjék a rock n roll, bébi, hell yeahh.

Valami nem jó. Vagy a mozgásérzékelők romlottak el vagy a xenok alattunk mozognak. Valószínűleg egy barlangrendszer húzódik alattunk. Lehet hogy tévedek de más ötletem nincs. Elmegyek jelenteni a legközelebbi feljebbvalóhoz az észrevételemről vagy ha nem vették vissza a headsetet akkor azon keresztül.
-Uram! Én azt gondolom hogy az ellenség nem felettünk és előttünk hanem alattunk mozog. Esetleg barlangrendszer húzódik alattunk.

Joe várt, hetykén, mint Nyilas Misi, vagy mint Jani a gáton, mikor vagánykodni kell. Kiköpött párat a homokba és fütyülni kezdett egy régi harci nótát, aztán vállat vont és látta, hogy a pánik nő, ezért abba hagyta.
- Nyugi van, pajtik, ne szarjatok be, majd pofán vágjuk őket - de ők beszartak, Joe sóhajtott, majd hallotta Wolf szavait.
Joe is valami ilyesmire gondolt.
- Egyetértek, ezek a seggkúrók valamit találtak alul, ezért ilyen nagy a pofájuk. Húzzunk innen, vagy robbantsunk valahol, vagy nemtom, de csináljunk valamit - mondta Joe.

Nos a jó hír hogy nem tévedtem a föld alól támadó xenókról. A rossz pedig hogy most az egész terv megbukott mert ők leptek meg minket. Teljesen szétzilálják az arcvonalat, felakarnak morzsolni. Mi nem tudjuk őket lelőni amíg fel nem jönnek de ők bármikor feljöhetnek.

Az egyik mozgásérzékelőst pillanatok alatt megölték. Ilyen messziről ilyen sötétben nem tudom megmondani milyen xeno de vagy 40 centis karma volt. Vakond Alien? Nem tudom, nem is érdekel, majd megvizsgálom őket mikor másnap reggel a győzelmünket ünnepeljük. Fő a pozitív gondolkodás.

A xenot azonnal darabokra lőtte pár katona. A leszakadt karok és testdarabok többsége visszacsúszott a lyukba. Egy másik katona esett el de a xenot is kilőtték. Csak a mozgásérzékelős katonák tudják tudják hol bukkannak fel ezek a lények.

Talán ezek a lények csak elterelésre jöttek? Vagy csak azért hogy lefoglaljanak minket miközben a föld felett levő társaik megjönnek? Most nagy bajban vagyunk, nem tudom hogy ki ötölte ki ezt a tervet de biztos nem számított erre.

Megpróbálok keresni egy mozgásérzékelővel ellátott embert hogy legalább tudjam hol lehetnek alattunk célpontok. Nincs értelme most a századossal és a főhadnaggyal maradnom mert ők tudnak magukra ügyelni. Ha lehet akkor inkább a többieknek segítek: sebkötözés, sebesültek lszállítása a veszélyes helyekről. Ezek a lények akkor tudnak meglepni ha egy helyben vagyok, tehát folyamatosan mozognom kell így nem tudnak meglepni annyira.

Egy ismerős alakot látok. Joe az. Alatta pedig dudorodik a föld.
Alattad Joe!
A fegyveremet az egyre dudorodó helyre irányoztam hogyha megjelenik a lény azonnal lelőjem. Ha a közelemben jönne egy lény akkor remélem meghallom.

Joe hallgatta a beszélgetést és nem szólt, majd látta, hogy jönnek ki a föld alól sorba.
Micsoda ocsmányságok!
Namindegy, ilyen is van, túl kell élni, aztán lelőtték őket szerencsére.
De Joe alatt is púposodott a talaj.
Arrébb állt és a homokba lőtt, ahol kidudorodott, vagy inkább Wolf mellé sasszézott.
- Kösz - szólt Wolfnak és lőtt megint, hátha nem döglött bele a dög.

Már nem tudom hanyadjára mond csütörtököt a fegyverem. egyszerűen nem elég erős a lőszer hogy átüsse a lényt. Talán egy napon mindenki olyan fegyvert használ ami egy lövéssel átüti a legkeményebb páncélt is és sorozatokat tud lőni. Addig is marad a régi felszerelés.

Sajnos nem tudtam figyelni az üregből jövő runnerre. Alaposan fellökött de legalább a szemüvegnek hála nem ment semmi a szemembe. Most nagyon gyorsan kell cselekednem, a lény egyre csak közeledik. Muszáj fejre vagy lábra céloznom. Ha a lábát ellövöm nem hal meg azonnal de lényegesen lelassul hogy majd fejbe tudjam lőni. De ha azonnal fejbelövöm az azonnali halál lenne ha eltalálom az agyát.

A ravaszt csak húztam és nem érdekelt hogy fejre vagy lábra megy.

Ha sikerül legyőznöm a lényt gyorsan odamegyek Joehoz. Kilövöm a lényt de úgy hogy Joe ne essen bele az üregbe. Majd az üregbe beleürítem a maradék tárat és ledobok egy robbanógránátot (természetesen miután eléggé távol leszünk az üregtől)

Joe elesett, de nem halt meg még, szerencsére, így tudott is lőni.
Vagyis az nem jó ötlet, mert a runner, amelyik kinézte magának közel van és a sav beborítaná meg minden és akkor a savtól halna meg, az se jó.
Most így inkább a fegyverrel vágta képen a dögöt, hátha szót ért és tanul belőle és elkotródik, de Wolf ott termet és próbált segíteni rajta, helyes, Joe örült neki, remélte ketten csak megoldják.
Ha kiszabadult, akkor felkelt és elfutott, hogy a robbanástól távol legyen, addig meg ő is próbálta magát kiszabadítani.

Ezt is túléltem. Habár épphogy, a runnert többszörösen eltaláltam különböző pontokon és már tucatnyi sebből vérzett de még mindig felém tartott. Végre sikerült egy halálos fejlövést bevinnem amitől a test kissé hátra esett de a lendület még tovább vitte hozzám. 3 lövéssel az elöl levő jobb lábát tőből leszedtem így a már halott test az oldalára esett és elkezdett csúszni, néhány bukfencet leírva. Végül 30 cm-re tőlem állt meg.

Nem volt örülni a kis győzelmemnek, gyorsan felkeltem és futottam a közel levő Joe-hoz. A jobb lábammal belerúgtam valamibe. Egy katona volt, vagyis ami megmaradt belőle. Hogyan fogják majd azonosítani? Mert se lába, se keze de még feje sincs. A vér még mindig folyt belőle, leginkább az volt benne a durva hogy jó néhány béldarab szóródott itt szét, valószínűleg idedobták.

Szerencsére Joe-t még nem vitték le, futólépésben kezdtem rá a lövésre. A runnert 9 db golyó találta el, 9 kis zöld lyuk jelent meg a testén. A tárban viszont már csak 97 golyó maradt.

Joe gyorsan arrébb ment, én pedig az üreg szélére álltam és jó alaposan megszórtam a helyet. Egyszerűen lemészároltam őket. 2 runner, 3 drone már meghalt. De még voltak lent és azok tovább visítottak. Esélyük sincs: a hullák eltorlaszolják a felfelé vezető utat de ahol nem ott meg én lövöm szét a helyet. Próbálnak feljönni de kilyukasztott testtel hullanak vissza. A fegyver közben majdnem folyamatosan lőtt, nem akartam hogy túlhevüljön. 64...46...30... rohamosan fogyott a lőszer de ilyen mértékben haltak meg a célpontok. Végül kattant a fegyver jelezve hogy már nincs muníció. 4 runner és 7 drone holtteste marad lent, legalábbis ennyit számoltam.

Elmentem pár métert és bedobtam a gránátot. Ez már könnyű volt, mint egy gyerekjáték ahol a golyót a karikába kell dobni. A gránát szépen betalált és pár másodperc múlva hangosan felrobbant. kis ideig füst szált fel majd a hely beomlott. Büszke voltam magamra hogy ezt egyedül tudtam végrehajtani. Nemcsak megöltem őket hanem el is temettem őket.
- Instant tömegsír. Gyorsan kell cselekednünk hogy a többit is berobbantsuk. Ha akarod különválhatunk hogy gyorsabban befejezzük. Én most elindulok a legközelebbi felé.

egy szempillantás alatt elrepült egy Alien köztünk.
- Ma este különösen alacsonyan repülnek a lények.
Mint kiderült egy Exo ruhás K.O.-zta ki. A biztonság kedvéért elővettem a WY88-at és 2 olyót belelőttem a lény fejébe. Mos eloroztam más zsákmányát. Eddig 14 Alient öltem meg, pedig még tart a móka. Ma éjjel elakarom érni az 50 megölt Alien számát. Nem számítva bele az érkezésem óta megölt lényeket.

Nem tudom hogy az Exo ruhás ittas lehet-e de ha ezt normál körülmények között csinálná az MP-k (Millitary Police azaz Katonai Rendőrség) biztos megbüntetné amiért alkoholt fogyasztott vezetés előtt. A legmókásabb halál amit eddig láttam az kétségkívül egy cirkuszi mutatvány volt: a katona az öngyújtóján át kiköpte az alkoholt és az Alien meggyulladt. Odamegyek az emberhez aki éppen kivégezte a lényt és azt mondtam neki:
-Katona! Látja azt az üreget 5 óránál? Be kell robbantani de ahhoz segíteni-e kell. Közösen odamegyünk és maga fedez amíg én pár méterről bedobok egy gránátot. Az üregből kijövő Alieneket pedig leszedjük. Utána ezt folytatjuk amíg a többi üreg beomlik.

Nagy eséllyel velem fog jönni mivel ő közlegény, már csak a rangom miatt is teljesítenie kell a parancsot, másrészt biztos felfogja hogy így segíthet a legtöbbet. Az út közben majd megpróbálok mégtöbb embert keresni hogy segítsen. Csak ekkor jöttem rá hogy újra be kell táraznom a karabélyt. Még 1 tár maradt, tehát 260 lőszer ami nem lesz elég talán erre a menetre. Majd spórolok.

Joe túlélte, örült a fejének, mint majom a farkának, majd megköszönte Wolfnak és látta egyik katona alkoholból csinál lángszórót.
- Elmés - jegyezte meg a fickóra. - Oké, zúzzuk - mondta Joe Wolfnak és Joe elindult, hogy teljesítse a feladatát, majd oda érve egy lyukhoz bedobott egy m40 gránátot, remélve, hogy hatalmas pusztítást végez.
- Gyertek skacok, füstöljük ki a dögöket! - szólt a többieknek segítséget hívva.

Egyre többen kezdték átvenni a tervemet. Egymás után robbantak be az üregek. Az Alienek száma is nagy mértékben kezd fogyatkozni. Ennyire futotta az erejükből? Egy meglepetésszerű támadás? Csak azt érték el hogy fél tucat katona meghaljon és hogy egy időre szétzilálják az arcvonalat. Alig 5 perce tart a harc de már érezhető a CMC győzelme.

Már megint az a lény ment el előttünk ami a főhadnagy kedvence. Még most sem tudom hogy mi a fene lehet az. De amíg velük van addig nem is baj hogy nem tudom mi is pontosan. Talán majd a győzelmi felvonuláson megtudom. Mindenesetre nagyon gyors, még egy runnert is lehagyott. A főhadnagy alaposan arcon rúgta és egy karddal megölte a xenot. Ilyet se láttam eddig. Én küszködök egy rejtett pengéért míg másoknak ilyen kardjuk van.

Egy Exo ruhába beakadt valami ami bizonyára a karmos lényekből van. Végre elértem a legközelebbi lyukat amiből egy runner jött ki. 3 golyó eltalálta a fejét és visszadőlt a sírjába. ezután bedobtam a gránátot és berobbantotta a helyet.

Halottam a főhadnagy hangját: Támadás! Ezek szerint megindult az offenzíva. Leszámítva azt a 4-5 Alient ami még él összesen 40-50 Alien teteme hever a harczónában. A maradékot meg úgyis pillanatok alatt lelövik.

Abban az esetben ha már nincs ellenfél: A harctéren néhány sebesült katona van. A támadás megindult. Először az egységek újra felsorakoztak mielőtt közepes tempóban nekiindulnának a lejáróhoz. Eltelt pár percbe mire megtaláltam néhány ismerős alakot: 6 főt a D szakaszból akik közé tartozok. Azóta nem láttak mióta kiküldtek a sivatagba. Szerencsére a támadás élén vagyok. Legalább először kerülhetek harcba. Figyelembe véve a ma esti tevékenységemet a feljebbvalók biztos felfigyeltek rám. mi azt jelenti hogy vagy előléptetnek vagy feloldják a büntetőszázadot. Esetleg mindkettőt. Amint megindultak a többiek és is megindulok.

Joe intézte a dolgát és bedobálta a gránátokat sorra a lyukba, aztán jóvan. Így csak kifüstölik a dögöket, most meg támadás.
Joe rohant és ropogott a fegyvere lelkesen a dögöket kaszálva, remélte, hogy mind feldobja a talpát.
Ő nem akart meghalni, ezért ügyelt arra, hogy mindig legyen egy kellő távolság közte és a dögök között, mert így egészséges.
Aztán amikor végeztek megállt és megkérdezte.
- Van még abból a remek sörből? Legurítanék még párat - vigyorgott lelkesen, mert szerette a sört.

Végre megindultunk. Egy idő múltán az arcvonal egyenesből egy girbe-gurba vonallá vált. A D szakasz emberei szerencsére megtartotta az alakzatot. Rangidős voltam ott. Ezért belekezdtem a CMC nemhivatalos himnuszába:

''Hancock ifjainak golyóitól,
A Szenvedés partjaiig,
Mi átkozni fogjuk az országunk vezetőit,
Keresztül a csillagokon, földön és tengeren,
Első a harcban a távoli céges háborúkban,
Vérünket hullatjuk egy nyaláb zöldért,
Mi csináljuk vagy meghalunk, nem kérdezzük miért,
Me' mi vagyunk a Gyarmati Tengerészgyalogság''

A D szakasz emberei átvették a dalolást és rövidesen az egész élboly. Hangunk beharsogta az eget. Jó kis morál növelő meg persze az hogy néhány Alien menekül előttünk. Néhányan leadnak egy-egy hosszabb-rövidebb sorozatot. Elértük a lejárót és már csak újabb parancsra kell várni.

//A fentebb levő idézet a CMC-s kézikönyv fordítása)

Joe ment, mert meglökték és piszkálták, hogy a fene esne beléjük.
- Na, ja, diktatúra van - mondta mérgesen.
- Majd én téged! - felelte Amandának vigyorogva és megpaskolta a fegyverét, aztán elégedetten elindult, célra tartotta a fegyverét, Amandára.
- Bumm - vigyorgott elégedetten és ment tovább, mintha mi sem történt volna.
- Bár, ha belegondolok, lábon lőhetnélek, hisz kölcsön kenyér visszajár - vigyorgott gonoszan Joe és ezen elgondolkozott hosszan, csábító volt az ajánlat, de még nem lőtt.

A tüzérség is bekapcsolódott. Remélhetőleg azért hagynak nekünk is eleget mert nem azért futottam idáig. Néhány Alien volt olyan bolond és megpróbált megtámadni. A többség azonban előlünk menekült de esélyük sem volt: távolról lőtték őket darabokra. Futás közben sikerült lelőnöm még 2 Drone-t habár rajtam kívül senki sem számolja ezt. Legalább már 17 ellenfél van a mai halállistámon. Ha így haladunk nem lesz meg a kerek 50-ven. Olyan az érzésem mint az A-GO hadműveletben az amerikai pilótáké: halomra öljük az ellenfelet és jelentéktelen veszteséget szerzünk. Senki sem fél és más elszántságából kapunk újabb erőt hogy lerohanjuk az ellenfelet. Vajon élő ellenfelek ellen is beválna? Sajnos az Arcturan Hadjáratokról lecsúsztam.

Joe kesergett, hogy micsoda diktatúra van itt.
- Diktatúra - morogta magának, majd hangosan is kimondta. - Diktatúra, csak dolgoztatják az embert - mérgelődött és ment tovább, remélte, hogy nem lökik hátba, vagy verik meg, de, ha kell, összeverekszik ezzel a marhával, bár nem sok esélye lenne, elég nagy darab.
Ment, elől buli volt, nem baj, had lőjenek a többiek, legalább ő pihenhet addig.
Remélte eseménytelen uta lesz és békésen visszatérhet a bázisra és pihenhet, ehet egy jót meg minden.
Ment és ment.

A Főhadnagy átvette a támadás irányítását és lesiklottak mélybe. Többen is követték. Én talán a 5. ember lehettem aki leért és azonnal lőni kezdtem a felénk közeledő maroknyi Alienre. 3 Runner azonnal elterült, 4 Drone próbált menekülni de mind meghalt, ebből személyesen 1-et szedtem le 3 golyóval. Ez az esti ellentámadás nem is rossz, kifejezetten jó mulatság mikor több tucat fegyveres rohan és halomra lőjük az ellent. A MAX egységnek vajon hol kell lennie? Hallottam már ezekről a nagy gépekről de sosem láttam élőben. A Alienek nem lehetnek túl sokan mert már egy átlagos fészek teljes védelmét elpusztítottuk. Talán ha 20-30 Alien van még az egész fészekben, pár Praetorian, több tucat vagy száz tojás és egy királynő.

Folytatom utamat a többiekkel, a táram 3/4-e még megvan, sebesülésem nincs. Ha ilyen lesz a többi akció is akkor a bolygó 3-4 nap alatt megtisztul.

//Az M40A-mban van gránát? Mert nem írtam hogy lenne benne, esetleg a kézigránátokat bele lehet tenni hogy kilője?//

Joe ment, vigyázott nehogy elessen lefelé menet, remélte nem fog. Ment és követte a többieket, azt is remélte egyúttal, hogy nem fog végezni vele egy dög, nem akart meghalni, mert sokáig akart élni és sokat látni, sok mindent megélni.
Joe menetelt és menetelt és menetelt és menetelt amíg azt nem mondták, hogy állj és harcra fel, mert akkor úgy tett.

Nagyjából az egész támadócsapat leért. Főhadnagy az élen, mellette az a lény. Előttünk pár centit emelkedett a földhalom majd egyre púposodott. Tucatnyi golyó repült oda de nem használt. A púp egyre nagyobb lett és kibillentett az egyensúlyomból, pár métert oldalra tettem meg mire elestem. Aztán valami elrántott. Egyre távolabb kerültem a harctól. Még halottam hogy arctámadók közelednek és néhány halálsikolyt is hallottam.

Valami jó is van abban hogy elvonszoltak: nem öltek meg azonnal. A sötétben nem látok semmit, azt sem tudom mi/ki visz most engem habár a szorítása nem túl erős. Megpróbálom a VP78-cal megvilágítani a lényt és belelőni néhányat.