Mélyerdő

Az örök rám szegezték a fegyvereiket. Na most mi legyen?- Gondoltam magamban. Mivel az örök rám szegezték a fegyvereiket és a fény miatt látszottak a körvonalaim szinte nem tudtam semmit sem csinálni legalább is úgy látszott. Mi lenne ha gyorsan torkon fognám az egyik 'mbert? -Gondoltam magamban. És a többi 'mbert pedig ha hirtelen támadással meg sebzeném az iker pengémmel akkor azok talán össze esnének a fájdalomtól. Miután kigondoltam magamban, hogy mi is fogok tenni azonnal meg próbáltam fogni az egyik 'mber torkát.

// Átlag méretű az a lombik? //

Hát legalább olvasni nem kell.-gondoltam, amikor ránéztem a lombikokra, amiken csak számokkal teli adattáblák voltak. Mikor jobban megnéztem az üveg tartalmát, nem hittem a szememnek.
Ezeknek elment az eszük? Kísérleteket végeznek a Kiande Amedhákon. És egy hiányzik! Ez nem lehet igaz. Ezeket a torzszülötteket el kell pusztítani. Közelebb fogok lépni az üvegekhez és Ki'cti-pa-mal átszúrom ezeket a szörnyeket, majd elindulok megkeresni azt a szökött példányt. Technológia ide vagy oda, de nem hagyhatok egy ilyen rondaságot szabadon garázdálkodni.-gondoltam, majd elöre léptem és meglendítettem a karomat az első lombik felé...

// Szeressük az alieneket......IRTANI!!!!!! Hahahahahah!
( de magukkal a lényekkel sincs semmi bajom ).
Ja, pont most jönne jól az a kis szerkezet, ami az AVP 2-ben van, de hát késő bánat.//

-Mi a ...?-gondoltam, mikor hirtelen lepattan a Ki'cti-pa-m az üveg felületéről.
-Ez meg mi az istenből van? Hát így, vagy úgy, de meg kell ölnöm őket.-ekkor vettem csak észre, hogy a maszkom jelei szerint már döglöttek.
Hirtelen valami új dologra lettem figyelmes.
-Ha az én erőmmel is lepattan róla a fegyverem, akkor el sem tudom képzelni, hogy mi volt az, ami széttörte a kijutása érdekében.-ekkor hallottam meg azt a sziszegést, ami csak a savvérűekre jellemző.
-Ha itt vagy, akkor gyere elő te rondaság!-mondtam, majd EM látásba kapcsoltam és arra néztem, ahonnan a sziszegést hallottam.

// Jó legközelebb meg próbálóm kicsit részletesebben le írni csak este írtam meg és már fáradt voltam//

Miután meg öltem azt a két 'mbert azonnal tudtam, hogy még nem volt vége a csatának. A másik kettő még ugyan életben voltak az egyik Pyode Amedha elkezdet egy folytában lövöldözni. De nem csak a páncélomat találta el hanem a húsomba is jutott a lövedékből.
-C'jit!-Mondtam én.
Meg próbáltam valahogyan kikerülni a lövéseket. Ám de idő közben a másik Ooman állt a társa elé. Láttam, hogy egy igen csak nagy puskát emelt a magasba. Na most mi lesz?-Gondoltam magamban. Mivel csak a mellkasi hőjeleket láttam ezért arra gondoltam, hogy a lándzsámmal meg céloznám a mellkasát akkor azonnali halált halna. Gyorsan elő vettem a lándzsámat és becéloztam a mellkasát, utána meg denditetem a karomat majd el hajintottam.

Ahogy arra néztem, lassan észre is vettem a torzszülöttet.
-Már azt hittem, hogy elfutottál.
Nekem elég furának tűnik ez a lény. Abból elég sok előnyöm származhat, hogy csak aprók a fogai, illetve maga a torzszülött sem nagyobb nálam.-elindultam felé, mire észrevettem még valamit.Aha, szóval a lábain nem tud járni. Akkor csak azokat a vaskos kezeket kell elintéznem, és akkor nyert ügyem van. Akkor egy elterelő csapással a lény torkába próbálom szúrni a pengét, és a másik kezemmel az egyik vállát támadom meg. Ha a farkával felém csapna, akkor megpróbálok kitérni előle, és folytatom a támadást.-gondoltam, majd dübörgő léptekkel és kieresztett Ki'cti-pa-kal megindultam ellenfelem felé.

// Még egyszer kérdezném, hogy mekkora az a lombik?//

Aaauuu!gondoltam, amikor elestem-Hát, legalább a nyakam nem tört ki. Sokkal fürgébb vagy, mint gondoltam.
Gyorsan felálltam, majd felmértem a terepet. Az előző támadás csak megerősítette a feltételezésemet, hogy a kezeit kell megsebesíteni. Ahogy néztem a szörnyet, az rátekeredett a lombikra.
Megpróbálom a váll-lövegemmel meglőni a lombikot, hátha az arra készteti, hogy felém ugorjon. Ha felém ugrik, akkor fél kezemen Ki'cti-pa-mat előre szegem, hogy ugorjon annak. Ha ugrás közben megtámadna, akkor megpróbálok a háta mögé kerülni, és a karja után dobok egy shurikent. Ha nem ugrana felém, akkor a keze felé dobom a shurikent.
Mikor elkészültem a tervemmel, bekapcsoltam a váll-lövegemet, és megcéloztam a lombikot.

// Ilyesmi, de mint a háttérben, vannak kicsit nagyobbak is. //

A ragadozó lövésétől az üveg darabokra robbant, s a lombik tartalma- valami barnás fekete massza, mely csak nyomokban hasonlított idegenre- cuppanva a földre hullott. A különös savvérű eközben egyenesen Steg-'in felé ugrott, nem tudva, hogy a vadász pontosan erre számított. A torszülött nekirepült az ikerpengéknek, melyek mély párhuzamos sebet vágtak a mellkasába. Sérülten zuhant a yautja lába elé, de mielőtt bármit tehetett volna, a dobócsillag lemetszette a jobb karját. Ám szívós fenevad lévén nem adta fel, fél kézzel vonszolta magát a harcos felé, miközben dühösen csattogtatta állkapcsait.Időközben a folyosóról lépések zaja hallatszott.

-Végre valami haszna is volt, hogy apám annyi éven át kínzott az elmélettel.-gondoltam, mikor láttam, hogy a szörny felém ugrik. Kezemet kinyújtottam, és mint az a nagykönyvben meg van írva, az idegen beleugrott. Még miközben zuhant, utánadobtam a shurikenem, ami így lemetszette a jobb karját. Nagyon meglepődtem, amikor ezek után egyetlen ép karján felém kezdett mászni.
Szívós bestia vagy!-mondtam hangosan, majd elindultam felé, hogy ne kelljen annyit másznia. 180 fokban átfordítottam Ki'cti-pa-im pengéjét, majd X alakban magam elé tettem pengéimet. Közben erősen törtem a fejem.
Ha elbízom magam, akkor halott vagyok. Csak egy karját vesztette el, így még 80%-.ban veszélyes. A kezeimet a pengékkel kiraktam, hogy az estleges támadásait azok fogják fel...-ekkor hirtelen léptek zaját hallottam-nem hagyhatom, hogy az Oomanok lelőjék! Ő az én prédám, vagy én az övé. Ebben 'mbernek nincs helye! Gyorsítok a lépteimen, hogy közelebb kerüljek hozzá, a jobb kezemen a Ki'cti-pa-mat visszafordítom 180°-kal, és próbálom egyik kezemmel a farkát, a másikkal pedig a torkát megsebezni. Remélhetően már csak egyikünk fog élni, mire az Oomanok ideérnek...

Steg-'in lemetszette a lény farkát, s ezzel egyidejűleg a fejét is, melyet éppen csak egy kis kitines bőrfoszlány tartott csak a nyakán. A ragadozónak még volt ideje kikészíteni a trófeát, mielőtt két német juhász rá nem vetette magát. Szerencsére masszív teremtés volt, így az ebek nem döntötték fel, sőt vastag bőrének hála csak felszíni sérülést okoztak neki. Az egyik kutya kicsivel a jobb alkari panel fölött mart a húsába, s erős szorítása nem akart engedni, a másik, fülét hátralapítva vicsorgott. Rövidesen a gazdájuk is megjelent az ajtóban, s amint meglátta a ragadozót, rászegezte kis kaliberű pisztolyát, majd a rádiójáért nyúlt.Nem tűnt sem katonának, sem magabiztosnak.

// Kikészíteni a trófeát? Az azt jelenti, hogy elrakni, vagy azt, hogy félretenni.//
A támadásom tökéletesre sikerült, mert a lény farkát, és a fejét is sikerült levágnom. Épp sikerült kikészítenem a trófeát, mikor két négylábú szőrös lény rontott rám. A fogaikkal felületes sebeket ejtettek rajtam, de az egyik a jobb felkaromon maradt. Ekkor megjelent az idomárjuk, aki egy kicsi fegyvert fogott rám, majd a rádiója után kapott.
-Nem engedhetem, hogy segítséget hívjon! Elhajítom felé az egyik shurikenemet, majd megpróbálom a jobb kezemre kapaszkodott állatot a bal kezemen lévő Ki'cti-pa-mal leszúrni, vagy lefejezni.-gondoltam, majd elhajítottam a shurikenemet.

// Persze, hogy igényt tartok rá //

A shurikenem tökéletesen működött, egyből lefejezte az 'mbert. Amíg a fegyver az Ooman felé repült, én felkoncoltam a kutyát. A másik eb jobbnak látta elmenekülni, tehát vele nem törődtem. Elindultam a lefejezett hulla felé, hogy minél gyorsabban kijussak erről a helyről. Út közben teljes erőmből rátapostam a kommunikátorra, majd a hullára taposva tobábbmentem. Mikor ráléptem, valami kihullott a zsebéből. Fura kis szerkezet volt, ezért úgy döntöttem, hogy felveszem. . Egy vékony, színes lapra hasonlított, ami mágneses jeleket bocsát ki magából. Továbbindultam, és úgy döntöttem, hogy visszamegyek a folyosóra, majd azt követem tovább.

//Az álcám be van kapcsolva?//

//Hát azt te tudod. Attól függ, bekapcsoltad-e. //

// Hát, szerintem nincs, mert a váll-löveg használata után ha jól tudom, akkor kikapcsol. Én pedig nem írtam le, hogy utána bekapcsoltam volna.//

Pauk! Elfelejtettem bekapcsolni az álcát!

Ha még nem vettek észre, akkor bekapcsolom, odalopakodok hozzájuk, és megpróbálom megsebesíteni a fejüket, vagy a nyakukat a Ki'cti-pa-mal.

Ha észrevettek, akkor elhajítom a shurikenemet a bal oldali felé, én pedig rohanni kezdek a jobb oldali felé, hogy a Ki'cti-pa-mal megpróbáljam elvágni a torkát.

// Oké! //

Hát ez egész gyorsan ment-gondoltam, amikor a második Ooman is holtan hullott a földre. Lassan elindultam az ajtó felé, mikor hirtelen ráléptem egy jól elrejtett kapcsolóra, ami egy rejtett ajtót nyitott ki. Az ajtó mögött egy géplény lépett ki, ami kb. a nyakamig ért. Kezében vasrudat tartott, amiről láncon egy kb 50 kilós, az 'mberek által buzogánynak nevezett fegyver lógott. Hirtelen meglendítette felém a fegyverét.
Hát, ez ellen a Ki'cti-pa semmit nem ér. Megpróbálok félreugrani, majd ha sikerül, akkor előveszem a lándzsámat, és elkezdek rohanni felé. Ha megint felém csapna fegyverével, akkor megpróbálok félrelépni, és a lándzsámmal elvágni a láncot.
Mikor ennek a gondolatmenetnek vége szakadt, akkor hirtelen elugrottam balra.

Ahogy számítottam, a géplény felém hajította a fegyvert, ami elől sikeresen kitértem, és rásújtottam a lándzsámmal. Hihetetlen meglepetés ért, amikor a fegyver kirepült a kezemből.
Hát erre nem számítottam. Akkor elrohanok előle, majd megfordulok és megpróbálom eltalálni a végtagjait a váll-lövegemmel. Ha sikerül harcképtelenné tenni, akkor odamegyek hozzá, és megpróbálom az alkari panelemmel kivonni belőle az energiát. Ha nem sikerül akkor addig lövöm, amíg valamelyikük meg nem hal.-mikor elterveztem, hirtelen megjelent felettem a fegyver. sikeresen kiugrottam előle, ezért a padlót találta el. Ekkor sötétség lett. Elterveztem, hogy nem hagyom teljesen szétverni az épületet. Elindultam a géplénytől ellenkező irányba, és aktiváltam a váll-lövegemet...

// Bocs, hogy eddig nem írtam, csak tegnap volt az EÜ vizsgám, és arra kellett készülnöm.//

A géplény támadott, én pedig elkezdtem tüzelni. Az első lövésem eltalálta a karját, de az keményebb anyagból volt, mint hittem. Elfutattam előle, és rálőttem másodszor is. Ekkor jutott eszembe, hogy miért lettem közelharcos. A gép felemelte a buzogányát, és felém sújtott vele.Ekkor rálőttem harmadszor is, ami lezsakította a karját.
-Hát, legalább a fél karját sikerült elpusztítanom. Akkor elfutok a lándzsámig, felkapom, majd megpróbálom levágni vele valamelyik karját, vagy a fejét.-ezzel el is indultam a lándzsám felé, ami tőlem pár méterre hevert a földön.

Sikeresen elértem a fegyveremet. Épp időben. A lény felém jött, mire én rávágtam a karjára. A fegyverem nem vágta át teljesen a testrészt, de legalább megállította a lényt. Ekkor megint meglendítettem a lándzsámat, és a gép nyakába vágtam. Az eldőlt, én meg tovább mentem, és kinyitottam az ajtót. Amint beléptem, a lámpák felkapcsoltak, és elvakítottak. Hát, én nem fogok vakon bolyongani egy bázison. Inkább átkapcsolok hőérzékelőről átlag látásmódra.-gondoltam, majd átváltottam a látásmódot.

Hát eléggé unom a várakozást, ezért persze, hogy szeretném.

ui: kb óránként nézem, amikor nem vok suliba, ezért a válaszomra még aznap is számíthatsz.
Suliban csak minden 2. szünetben nézem, mert a többiben leckét írok.