Karakter adatok
Név: Gyilkos
Rang: Dolgozó
Variáns: Drone
Születési hely: Ismeretlen
Születési idő: Földi idő szerint 2185. július 5.
Külső jellemző: Kinézetre egy igazi pokolbéli szörnyeteg. Sötét kékes-barnás kitinváza, csontos végtagjai, s kétveszedelmes fogsorral is rendelkezik, melyekben tűhegyes fogak sorakoznak. Felegyenesedve 2,15 méter magas, négykézláb pedig 3,53 méter hosszú. Fekete karmai pengeélesek, amikkel könnyedén szabdalja szét áldozatait. Hátán jobb és bal oldalt két pár hengeres csáp, gerince mentén pedig csontos kinövések sorakoznak, amik a farkán is folytatódnak.
Belső jellemző: Egy brutális gyilkoló gép, ami könyörületlenül pusztít el mindent, ami az útjában áll. Úrnője parancsát kérdés nélkül teljesíti, azonban, ha a helyzetvészesre vált, akkor igyekszik a sötétben megbújva végezni ellenfeleivel.
Előtörténet
A mai világban a kegyelem nem ismert kifejezés. Véres harcok folynak három faj között, ami kiterjed az emberek által ismert szinte minden bolygóra. A Xenomorph-nak nevezett faj ösztönösen pusztít el minden élőlényt, amivel segítheti fajának szaporodását. Áldozataik testébe ültetik embrióikat, majd ha kifejlődnek, kitörnek a még élő gazdatestből, ami aztán belehal a vérveszteségbe. A kitört lény pedig lassan kifejlődik egy 2 méteres, rovarszerű bestiává, éles karmokkal, hegyes fogakkal és könyörtelen, mészáros szándékkal.
Gyilkos is pont így született. Több más fajtársával együtt egy éghajlatilag változatos bolygó egyik fészkében. Úrnője parancsait mindig tökéletesen követte, ellátta a rábízott feladatokat.
Eseménytelen életének minden napját vér borította. Hol gazdatesteket gyűjtött, hol vadászott, hogy legyen táplálék a frissen kitört testvéreinek, hol pedig a fészekben tevékenykedett. Járatokat épített ki, vagy a tojásokat cipelte.
Monotonon teltek a napok, hónapok, majd évek. Lassan annyian lettek a fészekben, hogy nyugodtan másra is hagyhatta a munkát. Emiatt gyakran csak vegetált, s csak akkor csinált valamit, ha Úrnője kifejezetten megparancsolta neki.
Egy napon, vadászat közben, különös dörejlésre és morajlásra lett figyelmes. Egy űrhajó tört át a légkörön és szállt le a fészek mellett kb. száz méterre. A királynő azonnal visszarendelt mindenkit a fészekhez és utasította gyermekeit, hogy pusztítsák el az idegeneket. A gazdatestek szerzése másodlagos szempont csak. A faj, ami megjelent, magukat Yautjáknak nevezik. Egy faj, ami más fajok hobbiszerű vadászatának él. A Xenomorphok is a prédájuknak számítanak, annak ellenére, hogy igen veszedelmes fajhoz tartoznak. Gyilkos bár elég távol merészkedett a fészektől, mindenről tudott, hisz Úrnője folyamatosan kapcsolatban van minden egyes gyermekével. Amikor Gyilkos visszaért a fészekhez, a ragadozók már behatoltak a bolyba. Hajójuk most fent, a fészek felett körözött, várva a visszatérő csapatra, persze csak HA visszatérnek. Gyilkos annyira biztos volt magában, hogy gondolkodás nélkül rontott be a fészekbe a behatolók után. Testvéreinek holtestei borították a folyosókat, amerre haladt, az idegen feromon nyomokat követve, míg elért egy kis tágabb termet, ahonnan már hallani lehetett a ragadozók és a testvéreim közötti harcot. Gyorsan utánuk is eredt, s amint kiért egy folyosókanyarból, látótávolságba is kerültek. A hét ragadozó állt körben egymásnak háttal, úgy védték a másikat. A xenomorphok minden folyosóról és járatból özönlöttek elő, hogy eltehessék láb alól a ragadozókat, de minden hiábavalónak tűnt. Azok dárdákkal, disc-ekkel, shuriken-ekkel, plazmaágyukkal, hálókkal és minden egyébbel ölték a rovarlényeket. Látszott, hogy céljuk volt a fészekben. Kerestek valamit. Mégpedig a királynőt.
Gyilkos az eltévedt plazmalövedékeket elkerülve próbált közelebb jutni a ragadozókhoz, a testvéreivel együtt, ám hirtelen, az egyik plazmalövedék a meggyengült plafonba csapódott és beomlasztotta azt, élve maga alá temetve Gyilkost és jó pár testvérével együtt. Ő maga az élet fura terveinek hála, túlélte a beomlást, s ájultan hevert a törmelékek alatt, beszorulva.
Negyed óra múlva tért csak magához, s próbált kifurakodni a sziklák alól. Nagy nehezen sikerült is neki, majd Úrnője után kezdett kutakodni a fejében. Mint akit egy puskából lőttek ki, úgy futott négykézláb a fészek kijárata felé, mivel a ragadozóknak sikerült elfogniuk, s most a hajójukra próbálják felrángatni. Gyilkos pont akkor ugrott ki a fészekből, amikor a ragadozók a hajó rámpáján terelték fel a királynőt. Visítva ugrott rohamozta meg az elrablókat, ám nem ment sokra. Az egyik ragadozó egy hálót lőtt ki rá, amibe pont belefutott, s mivel a lendülete vitte tovább, végig bucskázott a földön, egészen az őt foglyul ejtő ragadozóig. A Xenomorph hevesen próbált szabadulni a háló fogságából, de csak jobban belegabalyodott. A mellette álló ragadozó, megfogyta, majd könnyedén feldobta a hajójuk rakterébe. Mihelyst felterelték a királynőt, becsukták a raktér ajtaját, s megkezdődött a felszállás és szép lassan elhagytuk a bolygó légkörét. Ezután valamiféle gázt engedtek a kamrába, amivel elkábították a királynőt és Gyilkossal együtt még két kifejlett xenomorphot.
Amikor magához tért egy cellaszerűségben volt, egyedül. Mellette több cella is volt, amiben testvérei külön-külön voltak bezárva. Látni nem láthatta őket, de érezte a feromonjuk és a kollektív tudatnak hála. Megpróbáltak kiszabadulni, keresték a cellák gyengepontjait, de semmit nem találtak. Kivéve a szellőzőt, ám az edzett fémből készült rács, elzárta a szabadulás útját. Gyilkos beletörődött, hogy nincs onnan kiút, így hát elheveredett a földön, míg a mellette lévő cellák lakói, még mindig az ajtókat döngették.
Pár óra múlva megrázkódott az egész hajó, majd villódzni kezdtek a fények. Gyilkos érdeklődve kapta fel a fejét. Amikor minden elcsendesedett, észre vette, hogy a szellőzőrácsának a lámpája nem gyulladt vissza, s a mágneses zárak sem kapcsoltak vissza.
Kapva az alkalmon, Gyilkos elővigyázatosan közelebb lopódzott, majd rögtön neki is látott, hogy a szellőzőrácsot odébb tolva, a szellőzőn át megkezdhesse a hajó utasainak mészárlását. A szellőző labirintus-szerü ágai beborították az egész hajót. A királynő szavai töltötték meg tudatát. Hívta, hogy szabadítsa ki őt és a testvéreit. Körülbelül 50 méter megtétele után, eljutott egy elágazáshoz, ahol két irányba tudott tovább haladni. Érezte, hogy az alatta lévő folyosón két ragadozó ténykedett egy terminál előtt, s pötyögtetett az egyik valamit a klaviatúrán. Ahogy Gyilkos figyelte őket, egy búgó hangra lett figyelmes, amit a szellőző falán lévő kör alakú szerkezet okozott. Nagy bajt sejtett, így mihamarabb cselekednie kellett. Szerencséjére az egyik ragadozó tovább állt, egyedül hagyva társát. Nem is akadhatott volna jobb alkalom a támadásra. A szellőzőben rejtőző xenomorp farkával átszúrta a szellőzőt, majd a farkán lévő éles fullánkot a Yautja nyakába döfte. A felnyársal lény foszforeszkáló, zöld vére spriccelve távozott a testéből. A fájdalomtól és az átlyukasztott tüdejétől meg sem tudott szólalni. Csak gurgulázva motyogott, s nehézkesen a mellette lévő gép klaviatúrája felé csapott, ám Gyilkos gyorsan kapcsolt és a falhoz vágta. Kiugrott rejtekhelyéről, majd karmaival felszántotta a ragadozó torkát. Eztán belső állkapcsával átszakítja a terminál burkolatát, ami aztán szikrázva elhallgat. A távolban siető léptek zaját fedezte fel, így gyorsan visszamászott a szellőzőbe, s halad tovább abba az irányba, ahonnan Úrnőjét érzékelte. Nem kellett sokáig mennie, míg elért egy olyan részig, ami átment egy labor-szerű termen. Gyilkos itt megtorpant, mivel ismerős feromonokat érzékelt. Több arctámadó be volt zárva egy-egy hengeres tartályba. Ismét kiugrott a szellőzőből, majd a tartályokat egyenként összetörve, szabadjára engedte lakóikat. Gyilkos nem számított arra, hogy követni fogják a szellőzőben, így meglepetésként érte a háta mögött felbukkanó ragadozó, aki az egyik arctámadót tette el láb alól, s most Őt vette célba a vállán lévő löveggel. Pont a lövés előtt ugrott rá az arcára egy másik arctámadó, megmentve Gyilkost a plazma lövedéktől, ami célt tévesztve egy harmadik arctámadót robbantott fel. Ennek köszönhetően a kifröccsenő savas vére marni kezdte az egyik panelt a falon, így kinyílt a terem ajtaja, utat engedve a soklábú embrióhordozóknak. A Xenomorph királynő ismét megszólalt gyermeke fejében:
„Már közel vagy, nem késlekedhetsz tovább!”
Rögtön folytatta is a folyosón az útját. Már majdnem odaért, amikor megérezte egy ragadozó feromonjait, aki az ajtóban bámulta a királynőt. Még nem vette észre, így meglapult az árnyékban. Némán megközelítette, hogy meglepetésből támadhasson, ám a kiszemelt áldozata okos és tapasztalt vadász volt, így időben észrevette a támadót és pengéivel felé suhintott. Gyilkos hátra hőkölve épp elkerülte őket. A ragadozó egymás után csapott a xenomorph felé, akinek csak kitérnie volt ideje, s egyszer csak azon kapta magát, hogy sarokba szorította ellenfele, aki már a halálos csapását készült mérni, de szerencsére eltévesztette, így Gyilkos kapva az alkalmon, megtámaszkodott a falba és a Yautjára ugrott. Sajnos eltévesztette a célt, ám felsértette a vadász vállát. Ezután hosszas küzdelembe bocsátkoztak. Mindkét félen egyre több seb keletkezett, a bevitt támadásoktól. Egyszer csak a vadász trükkhöz folyamodva hasba térdelte ellenfelét, majd felkapta és a falnak dobta. Az önbizalommal telt ragadozó ismét lesújtani készült áldozatára, így óvatosan megközelítette. A királynő hangja csendült meg gyermeke fejében, mint már többször is.
„Ne add fel! Küzdj! Ki kell szabadítanod!”
Ennél sem kellett több neki, összeszedte minden erejét, majd farkával kicsapta a vadász lábait, amitől az hangos kerregéssel csapódott a földnek, s fejét beverve, eszméletét vesztette.
Gyilkos nehézkesen felkelt, a mozdulatlan test fölé mászott, baljóslóan rásziszegett, majd belső állkapcsát a koponyájába lökte, kivégezve ellenfelét. Áldozatából jól belakmározott, így újult erővel tudta folytatni küldetését. A szerencse ismét mellé pártolt, hisz senki sem zavarta meg táplálkozása közben. Bár még mindig több sebből vérzett, igyekezett háttérbe szorítani fájdalmait. Sebeiből pedig olya előnyt kovácsolt, amivel kiszabadíthatta úrnőjét.
Felmászott a láncokra, s hagyta, hogy a savas vére, szétmarja őket. A királynő kiszabadult, melyet nem restellt hangos visítással tudatni az egész hajóval.
Ekkor lépett be a terembe Gyilkos egyik testvére, aki még régebben a mellette lévő cellában raboskodott. Mentális úton tudatta a királynővel, hogy harmadik társuk elpusztul, de már csak két vadász tartózkodik a hajón. A királynő ismét Gyilkos felé fordult, majd rábízta a két Yautja likvidálását. A Xenomorph már a határain volt, ám ellenkezés nélkül fejet hajtott Úrnője parancsa előtt, így hát el is indult, hogy felkeresse a két bujdosó ragadozót. Út közben csatlakozott hozzá egy arctámadó is, aminek jó hasznát veheti majd.
Egy kis keresgélést követően meg is érezte a ragadozók feromonjait, amit egy zárt teremhez vezettek. Itt ismét bemászott a szellőzőbe, ami körbevette az egész helyiséget. Az első szellőzőrácsnál megállt, majd tudatta az arctámadóval, hogy várjon, míg eltereli a figyelmüket a másik oldalról. Így, hogy egy kicsit összezavarja a ragadozókat, leverte a rácsot, amire rögtön fel is figyeltek. Az egyik óvatosan megközelítette a leesett fémlapot, míg társa hátulról váll övegével fedezte. Gyilkos gyorsan tovább állt, megkerülve prédáit, hogy a hátukba kerülhessen, majd amikor a kíváncsi ragadozó elég közel merészkedett a falon lévő nyíláshoz, Gyilkos hangos visítással rávetette magát a fedező ragadozóra. A másik vadász rögtön a segítségére indult, de a meglepetés-szerűen ráugró arctámadó megállította, ami azon nyomba megkezdte az embrió beültetését a testébe. Gyilkos ismét magára maradt egy ragadozóval szemben, aki éppen a megsérül váll övegét dobta le magáról. Még mindig zihált az előző csaták miatt, s érezte, hogy nagyon kimerült volt. Hiába próbált meg gyors mozdulatokkal támadni, vagy védekezni, a teste egyszerűen nem bírta már a tempót. Sérülései egyre sokasodtak, s egy ponton már nem bírták tovább a végtagjai és összecsuklott. Ekkor tűnt fel váratlanul két még fiatal, kifejletlen predalien, amik azonnal támadásba lendültek. Egyikükkel rögtön végzett a vadász, de a másik kemény ellenfélnek bizonyult. A ragadozó figyelmét teljesen lekötötte a fiatal xenomorph. Gyilkosnak elméjében folyamatosan a királynő szavai visszhangzottak, ami másodjára adott neki erőt, hogy folytathassa a harcot. Farok pengéjét hirtelen a ragadozó oldalába döfte, s testében felfelé irányította, összeroncsolva a gyomrát, a tüdejét, és érhálózatát. Végül egy erős rántással kitépte csontok farkát a vadászból, aminek hála, liternyi foszforeszkáló vér távozott fröcsögve, spriccelve a testből. Reszketve esett térdre a Yautja, , majd az ifjú predalien karmaival elmetszette a torkát és letépte a fejét. A harcot követően Gyilkos vissza somfordált a királynőhöz. Keresett egy tetemet, amiből egy kis energiát nyerhetett ki, majd az egyik sarokban vegetatív módba „kapcsolva” igyekezett végre kipihenni az elmúlt órák fáradalmait és sérüléseit.
A lényeg, h Ádámnak és ha lenne még jelentkező, akkor folytatnám az Alternatív kalandokban a mesélést, de persze nem a globál kaland rovásásra, mivel a globálba én is részt veszek.