Haltelep

Előzmény ITT

Hamarosan eléritek a haltelep határát. Magas két és fél, három méteres fémkerítés védi a területet a környékbeli állatoktól, de a xenomorphoknak ez nem akadály. Zúzó odalép, s könnyedén szétszakítja. Nem mint ha nem lehetne átugrani, de nagyobb testű testvéreiteknek e nem nagyon menne. Mielőtt bebújhatnátok, megérkeztek egy közeledő társatokat. Pár pillanat múlva a fák közül előugrik Koncoló is. A múltkori begyűjtés után, ami nem sikerült számára túl jól, most bizonyítani akar.
A telepen több mesterséges tavat pillantatok meg, melyekben különböző korú halak úszkálnak. Láttok még egy nagyobb épületet, mellette több kisebbel. A telek határán egy folyó kanyarog, ami egy 2 km-re lévő víztározóba áramlik. Embereket egyelőre nem láttok.
A feladat már adott:
- személyzetet likvidálni
- nagytestű halakat megfertőzni
- zsilipeket kinyitni.

Hasonló területet képzeljetek el ezekhez, csak nincs lakóház a közelben.
http://www.haki.hu/dokumentumok/dir23/170_2_DSC_0342.JPG
http://www.haki.hu/dokumentumok/dir23/63_2_DSC_0284.JPG

A nem túl hosszú úton volt időnk kicsit jobban szemügyre venni egymást. Nem is veszem észre és már egy jó két és fél három méteres kerítés zár ki minket a haltelep területétől. Átugranám de nem hirtelenkedem el a dolgokat ekkora csapattal még nem ,,dolgoztam,, szeretnék a lehető legjobban beilleszkedni. Zúzó nevű Crysalis társam a kerítéshez lép megmarkolja hatalmas kezével és széttépi az ,,akadályt,,. A vékony drótok halkan pattannak el és nyílnak meg erejétől. Éppen átkelnénk a résen amikor Koncoló társunk feromonját érezzük meg. Kicsit furcsán érzékeltetek iránta a múltkori eset óta de bízom benne nem hagy cserben minket szorult helyzetben, mert a királynő nem elnéző típus. Köszöntése után bemászunk és elénk tárul jó pár mesterségesen kialakított tó, amiben sok féle fajta hal van és korban is különböznek. Pár kisebb épület vesz körbe egy nagyobb épületet az emberek talán ott lehetnek. A telek szélén kanyargó folyó köti le figyelmem és a hatalmas víztároló, ami úgy 2 km után zárja le a folyót. A zsilipet biztos ott lehetne kinyitni. Társaimtól megkérdezném, hogy mivel így már hatan vagyunk nem válnánk e szét, hogy gyorsabban és hatékonyabban teljesítsük a küldetésünket. Nem minden képen fontos csak egy javaslat hiszen még embereket nem érzékelünk a közelben és így szabadabban tudunk mozogni. Bármit szívesen megteszek úrnőnkért és a fészekért de egyben szerintem egyet értünk mind annyian érezni akarjuk a vér ízét.

A csapat összeállt és nem sokára el is értük a haltelep határát, amit egy jó két-három méter magas kerítés jelzett. Nekem és talán még Tövis testvéremnek sem okozott volna gondot, alig volt magasabb nálunk az akadály, de a többieknek elég magasra kellett volna ugrani. Mielőtt bármit tehettünk volna, megéreztük egy másik testvérünk, Koncoló feromonjait, amint közeledik felénk. Ezután Zúzó társunk előrelépett és két kezével szétfeszítette a drót kerítést, ami egy pillanat alatt halk pattanással engedett a húzó erőnek és hamarosan megnyílt előttünk az út. Ahogy beléptünk a telepre, több mesterséges tó látványa fogadott minket, néhány épület és egy hatalmas víztározó, ami mindösszesen két kilométert engedett, majd ott véget ért. Ott kell lennie a zsilipeknek, amiket ki kell nyitnunk. Embereket még nem láttunk, de sosem tudhattuk biztosra. PRéDA felvetette, hogy váljunk szét, így hatékonyabban tudjuk végezni a dolgunk és gyorsabban haladunk
~ És mi lesz a barikádokkal? Zúzóból még csak egy van. - világítottam rá a lényegre. Az ő variánsából csak egy van a csoportban.
~ A szétválás jó ötlet, de PRéDA, ha nem haragszol tovább viszem, egy csapat megy a Carrier-rel, hogy megvédjék, és sikeresen célba érjenek az arctámadók, egy másik körbe jár, hogy az emberek ne zavarhassanak meg, míg egy, vagy kettő elmegy kinyitni a zsilipeket. - nagyon szétszedi a csapatot, ez tény, de így lesz talán a leggyorsabb is egyben. A zsilipekhez nem kell Zúzó, így ő tud járőrözni, vagy a Carrier-rel marad. Egy halk sziszegéssel jeleztem, hogy bárhova is megyek örömmel fogom elvégezni a feladatomat.

A carrier mellé ajánlanám magam és Koncolót... A gadatestek miatt. Ha Koncoló is benne van és a km is.

Az út rövid és eseménytelen volt. Mikor megérkeztünk, csatlakozott hozzánk Koncoló. Azt mondják, hogy az előző "küldetésen" nem harcolt, nem csinált semmit. Ez nem túl jó ajánló, bár megtűröm, hátha bizonyít. Amikor a kerítéshez érünk, én nemes egyszerűséggel széttépem azt. Ezután bejutunk. Én hallgatólagosan elfogadom PRéDÁ-t vezetőnek, végül is ő a legtapasztaltabb. Miközben beszélgetnek, rám terelődik a szó, jól esik az, hogy rám, mint a csapat egyik kulcsfigurájára gondolnak. Valószínűleg a termetem miatt. De azért kimutatom, hogy nem vagyok kevesebb agyban, mint erőben.
~ Részben egyet értek Éjlopóval. Szerintem én az ellenség elpusztításában lennék a leghasznosabb Éjlopóval és Tövissel. Továbbá javaslom, hogy a carrier-ünkre vigyázzunk, mert nélküle sikertelenek lennénk. Ha ez mindenkinek megfelel akkor akár indulhatunk is~Mondom magabiztosan hadd lássák, hogy nem csak izmom, hanem eszem is van. Miközben a többiek kitalálják a továbbiakat, már ha kell még valamit kitalálni, én felmérem a terepet, ami a közelünkbe van. Észrevételeimet megosztom a többiekkel.~Ha jól látom a terepet akkor tényleg szükségünk lesz a két csapatra, mert könnyen átfésülnék és gyorsan megtalálnák a csapatot és azután riadót fújhatnának.~ Fejezem ki röviden a véleményem, amivel szerintem mindenki egyetért. Ha vannak, még további ötletek akkor abba már nem szólok bele. Harcolni akarok! Itt végre nem egy leszek a sok feláldozható között itt én leszek az, aki segít a többieknek nem az, akinek a többiek segítenek. Meg fogom védeni a testvéreimet. Megvédem őket, mert ez a feladatom. Továbbá remélem, hogy gyorsan végeznek. Nem szeretem, ha a terv nem úgy halad, ahogy kellene, bár száz százalékig megbízok PRéDÁ-ban még nem bizonyította, hogy mit tud.

Miután sikeresen (bár nem egészen észrevétlenül vagy ravasz módon) átjutunk a kerítésen,elkezdődik a tervezés.Amellett,hogy úgy érzem,ezt a megbeszélést már a behatolás előtt meg kellett volna ejteni,hiszen gyorsan kéne cselekednünk,egyetértek a többiekkel abban,hogy két csoportra kéne oszlani.Más kérdés,hogy a carriert lehet nem kellett volna behozni amíg meg nem tisztítottuk a terepet,de most már teljesen mindegy.
Gyorsan kell itt végezni,bár nem tudjuk hányan vannak itt,de mienk a meglepetés előnye.

Emiatt megpróbálom rövidre zárni a vitát,egyetértve a csapat felosztásával,a PRéDA által javasolt módon.Ám úgy érzem,öten nem kéne 3 csapatra szétoszlani.
~Szerintem elegendő lenne a 2 csapat:az arctámadók elhelyezése időbe telik,tehát ha PRéDA és Koncoló mennek a carrierrel,az megfelelő:a barikádokat ők át tudják ugrani,ők összeszedik a gazdatesteket,az arctámadók rájuk másznak,addig mi megölünk mindenkit,majd kinyitjuk a zsilipet,és visszamegyünk hozzájuk,aztán egyszerre lépünk le.Így gyorsabb,és biztonságosabb is -jegyzem meg.Közben érzem,ahogy a predatortól örökölt részem eluralkodik rajtam:kiélesedik a látásom és a hallásom,alig bírok egy helyben maradni,majd szétrobbant az energia.Vadásznak érzem magam,ami éppen becserkészi a mit sem sejtő prédáját...

//Koncoló kimesélésre kerűlt, tehát nem folytathatja ezt a kalandot, mivel csak feltartotta az egészet.
Préda, ha megkérhetlek, Átírnád "normálisra" a nevedet? Ne PRéDA legyen, hanem Préda.//

A csapat kettéválik. Préda, Koncoló és a Carrier elmennek megkeresni a potenciális gazdatesteket, amíg Éjlopó, Zúzó és Tövis a telep megtisztításán fognak fáradozni. Hírtelen azonban üzenetet kaptok a fészekből. Koncolónak vissza kell mennie, mert más tervei vannak Úrnőtöknek. Testvéretek nem is késlekedik, rögtön el is indúl.
Így aztán csak öten maradtatok. Jobb is így talán, mivel kevesebb xenomorph, kevesebb feltűnéssel jár. Az eredeti felállás viszont marad.
A Carrier elindul a tavak felé, nyomában Prédával, a többiek pedig az épületek felé, ahol vélhetőleg az emberek tartózkodnak.

Koncoló amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan távozott. Királynőnk üzenetét mi is hallottuk, miszerint Koncolóval más tervei vannak, így a drone vissza lett hívva a fészekbe. A tervezett felállás megmaradt, Préda és a Carrier elindulnak, hogy elhelyezzék a petéket, Zúzó, Tövis és én pedig körbe járjuk a haltelepet, nehogy váratlanul meglepjenek minket.
~ Ha valami probléma adódna, szólj. - üzentem Prédának, bár tudtam, hogy képes egyedül is megvédeni a Carrier-t, de sose lehet tudni. Elindultam egy épület felé, négykézláb ereszkedtem, így valamennyire a magasságot is lecsökkentettem, és próbáltam árnyékban maradni, nehogy valami megvilágítson. Végig settenkedetem a legsötétebb zugokban, figyelve, hogy járnak-e a haltelepen őrök, és ha igen, akkor milyen útvonalon, megpróbáltam felmérni a fegyverzetüket. Ha társaim más irányba tartottak, akkor a következő üzenetet küldöm nekik.
~ Merre vagytok és mit láttok? - majd én is megüzenem, eddig mit találtam.

Ha velem tartanak, akkor amint megálltunk megkérdezem a többieket.
~ Na és innen merre?

A terv megszövése nem vesz túl nagy időt igénybe és közösen el is döntjük a csapat ketté szakadását. Miután Koncolóval és a Carrier-rel neki indulnánk a tavak partjaihoz addigra a királynő mentális üzenete villámként hasít belénk leginkább Koncolóba. Koncolónak vissza kell térnie a fészekbe valami oknál fogva de nem izgat. Így kevesebben nagyobb az esélye az észrevétlenségünknek. A Carrier felé fordítom fejem, majd a társaimra és Éjlopó óvatosságra int illetve arra ha veszély fenyeget ne habozzak szólni. Minimális védelmet tudnék csak nyújtani a Carrier-nek mert a terep is elég nyílt szóval gond esetén nem habozok. A Carrier elindul a tavak irányába és én utána, míg három testvérem az épületek felé tart majd a zsiliphez. Remélem a zsilipet együtt fogjuk elérni. Közeledve a tavakhoz /a víz szintjétől magasabban/ már érzem a nagyobb testű halakat és a víz felszíne alatt is kirajzolódnak a nagy árnyékok. Nem tudom mennyire lesz szüksége az arctámadó csoportnak rám minden esetre ha szükséges a farokkábítást bevetem, hogy könnyebb dolguk legyen de elsősorban az őrködést választom feladatomul. Egyenlőre minden tiszta és lassan elérjük az első tavat.

Éjlopóval és Zúzóval együtt elindulunk az emberi lakhelyek felé.Én Éjlopó mögött haladok,és a hátát védem,miközben benéz szinte minden sarokba.Folyamatosan Éjlopóval ellenkező irányba nézek,nehogy meglephessen minket valami.Koncoló visszahívását némi aggodalommal kezelem,hiszen egyetlen fajtárs nyílt terepen egyetlen gépfegyveres embernek is könnyű célpont lehet.Mindenesetre ha sikerül kiirtanunk a kolóniát szépen,csendben,nem lesz aki rájuk támadjon.
Fedezékről fedezékre osonva,lassan közelebb kerülünk az első házhoz,készen arra,hogy minél gyorsabban levadászva a meglepett embereket,megoldjuk az akció legkritikusabb problémáját.Nem tudjuk,milyen fegyverzete lehet az esetleges őröknek,de egy nagyobb csoporttal szemben semmi esélyünk nem lenne.
Éjlopó kérdésére az alábbi választ adom:
~Az első házba beosonunk,mindenkit megölünk,aztán gyorsan tovább a következőre,és ott is megismételjük,meg az összes többinél is.Aztán irány a második feladat,a zsilip~-javaslom,elég határozottan.Bár még fogalmam sincs,hogyan fogjuk kinyitni a zsilipet...

Hah! Koncolót visszahívták, talán nem eléggé bízik benne a királynő? Végül is ez egy fontos feladat és az előzőt bebukta, úgyhogy ennek van alapja. Ezután elindulunk. Éjlopó halad elöl Tövis utána és én zárom a sort. Nagy termetemhez képest jól rejtőzködök és mindig az árnyékban maradok. Furcsa ez a hely. Tudom, hogy emberek csinálták, de azt nem hogy ez egy ilyen börtön. Halak csak vannak, nem tudom, hogy mit esznek, de az biztos, hogy az ember azért tartja őket, hogy megegye. Furcsa, mert szerintem az ember is tudna magának elég táplálékot szerezni, de akkor miért kell ennyi? Meg se tudja enni, és ha elfogynak? Akkor éhen hal az ember? Na, mindegy inkább nem agyalok ezen, mert az ember úgyis érthetetlen. Egy idő után Éjlopó megtorpan és kérdez, de előttem válaszol Tövis. Én hallgatok. Tövis válasza után én körbe nézek hátha jön valaki ha nem akkor megnézem hátha be tudok lopakodni.

//Bocsi srácok, de eléggé fárasztó volt a hétvégém. :S //

Préda és a Carrier egymás után vizsgálják át a medencéket, ám megfelelő méretű halakat, egyikbe sem találnak. Végül odébb megpillantatok egy nagyobb medencét.
A többi xenomorph elindult az egyik épület felé,, hogy a bent lévőket kivégezzék. Egy kisebb épület volt az, aminek ajtaját jól megvilágította a felette izzó lámpa.

Mi ez a csönd? Ez különös, ahogy eddig az embert ismertem nem jellemző rájuk a csönd lehet, hogy nincsenek itthon? Miért nincsenek őrök? De ez nem lényeg az a lényeg, hogy teljesítenünk kell a királynőnk parancsát. Remélem Préda jól halad, szerintem nekik még harcolniuk sem kellett. Még mindig nem értem az, hogy miért ennyire gyanús nekem ez a csend! Hányszor volt már olyan hogy egy ilyen csapda volt? Elég sokszor, de nem érdekel, mert itt vannak a testvéreim, ők azok, akikre mindig számíthatok. Szétnézek sehol senki ez aggasztó! Nem gondolom, hogy ez természetes, de mindegy.
~Jó tehát nincs, itt senki betöröm, az ajtót úgyse veszik észre!~Mondom, társaimnak majd nekifutásból betöröm az ajtót. Amikor beérek, megpróbálok mindenkit megölni a szobában, akit csak tudok, hagyok helyet a társaimnak is hogy bejöhessenek. Ha lehet, akarok foglyokat is ejteni./Bocsi nem tudtam többet írni./

Közeledünk az első házhoz,melynek ajtaja ki van világítva.Eddig egyetlen őrrel sem találkoztunk.Ez egy kissé különös,bár az is igaz,az emberek közül sokan nem hordanak maguknál semmit amivel megvédhetnék magukat,ami viszont esélytelenné teszi őket ellenünk.Remélem,tényleg nincs itt más,mint békésen alvó,óvatlan préda...
Míg ezt végiggondolom,már az ajtó közelébe érünk.Elég világos,hogy képtelenek vagyunk rejtve bevonulni,hiszen az ajtó nincs nyitva,és a lámpa miatt nem is lehet elrejtőzni.Ráadásul a közelben fedezéket sem látok.
Mivel nem látok más utat,szólni akarnék Zúzónak,törje be az ajtót,de mire eddig eljutnék,már neki is rontott.Egy másodpercre meglepetten megállok,majd előrelendülök,hogy utólérjem.
//Sebaj Halál,még pont időben írtál //

A Carrier-rel a mesterségesen kialakított medencéket sorra járjuk, mert eddig megfelelő méretű gazdatesteket nem találtunk. A harmadik tó után egy a többitől sokkal nagyobb tavat pécézünk ki itt helyezhetik el a nagyobb testű halakat. A Carrier-t megkérem várjon. Négy kézlábra ereszkedem és a víz felé indulok meg akarok győződni, hogy jó nyomon járunk. Óvatos leszek mert ragadozó halak is lehetnek bár kitudja, ha találok megfelelő gazdatestnek valót a víz alól üzenek a Carrier-nek, hogy jöhetnek az arctámadók de addig húzódjon árnyékba. Merülés előtt még hallom, hogy társaim megkezdték a támadást. Farkam magam alá húzom, hogy minél nagyobb lendülettel tudjak haladni a vízben.

Zúzóval és Tövissel elérünk egy kisebb házat. Idáig nem találkoztunk senkivel, de még csak akadályba sem ütköztünk. Mindhárman furcsálltuk, de nem tulajdonítottunk neki nagy figyelmet. Nem tudom, hogy az emberek hogyan gondolkodnak, de ez egy haltelep, nem egy katonai létesítmény, amit olyan szigorúan kéne védeni. Ám lehet, hogy tévedek. A lámpák miatt rejtőzködni sem könnyű most nekünk. Zúzó betöri az ajtót és beront, mi pedig utána haladunk tövissel. Ha van bent ember, akkor a farkam hegyes végét a vállába mélyesztem és megpróbálok minnél több mérget juttatni a szervezetébe, hogy elég kába legyen küzdeni. Az arctámadók majd elintézik a többit. Ha valaki hirtelen felébred a Zúzó által keltett zajra, a szekunder álkapcsommal okozok neki egy utolsó meglepetést.

Ha nincs ember az épületben, akkor értetlenül állok a dolog előtt.
~ Ez túl simán megy. - üzentem társaimnak.

Hangos reccsenéssel törik be az ajtó, majd beront a három xenomorph. Zúzó halad elöl a szűk helyiségbe, a többiek pedig helyhiány miatt a háta mögé kényszerülnek. Végül a folyosó után elértek egy szélesebb helyiségbe. Eléggé csöndes, egy régi nappalira emlékeztet, valószínű, hogy ez lehet az alkalmi szállás, ha esetleg bent kell maradnia valakinek. Itt végre már nem tart fel titeket a hatalmas Testvéretek, így már szabadabban mozoghattok. Job oldalról azonban léptek hallatszanak. A tetőtérből valaki lefelé jön a lépcsőn.
Préda eközben beleveti magát a hideg vízbe, hogy szemügyre vegye annak lakóit. De itt sem jártok szerencsével. Csupa közönséges méretű hal, aminek semmi hasznukat nem vennétek.

Miközben Zúzó betöri az ajtót,ott állok a háta mögött.A hatalmas reccsenésbe önkéntelenül is beleremegek.Úgy érzem,ezzel a lopakodós taktikának vége is van.
Gyorsan végigmegyünk a folyosón,aztán egyetlen ugrással berontok a szobába.Ez a rész üres,semmi érdekest nem tartalmaz.Éjlopóra nézek,és ötletem támad.~Ha találkozunk valakivel,kábítsuk el,kettőnk mérge elég lesz rá...ha kell,le is üthetjük,csak agyon ne csapjuk,jó lesz gazdatestnek~-tudatom vele,és elindulok lassan a lépcső irányába.Ám,pár másodperccel később,neszezést hallok.Valaki jön lefelé a lépcsőn.Azonnal a falhoz lapulok,készen arra,hogy bárki jön,odaugrok,lebénítom,ha kell,ráugrok és a földre döntöm,aztán gyorsan továbbmegyek,amennyiben a többiek is jönnek utánam.Ha nem,bevárom őket.

Egy szűk helyiségbe érünk, ahol nincs semmi, ami felkeltené az érdeklődésünk. Amíg tovább haladunk nem találkozunk senkivel, ami már nem is lep meg igazán. A következő helyiség egy nagyobb terület, így már nem vagyunk rákényszerülve, hogy Zúzó mögött haladjunk. Tövis elmondta a tervét, hogy csak kábítsuk el az áldozatokat, jók lesznek az arctámadók számára.
~Én benne vagyok, én is ezt terveztem, de ketten hatékonyabbak leszünk. - válaszoltam, majd a jobb oldalon helyet foglaló lépcső felől léptek zaját hallottuk. Itt már volt elég hely, így gyorsan felmászom a falra, és ahol a lépcső a folyosóba torkollik, én ott várom a férfit, és a feje fölül csapok le, és bármilyen módon megpróbálom elkábítani.

Miután bejutottunk én vezetem a csapatot, védem őket a testemmel. Furcsa hogy én vagyok a legnagyobb, ezt itt éreztem először igazán. Ezután beértünk egy szűk folyosóra. Egy kicsit szorongtam, de a társaim közelsége megnyugtatott. Ezután egy tágas helységbe értünk, ezután lépteket hallottunk. Tövis röviden ismertette a tervét, amit én elfogadok. Ők a lépcső környékén bújnak el. Tövis lent, míg Éjlopó fent fogja „üdvözölni” az embert én elbújok egy közeli árnyékba. Furcsa hogy amint a gyorsaság lép előtérbe én háttérbe szorulok, és amikor az erőre van, szükség akkor én vagyok a legfontosabb a csapatban. Tövis és Éjlopó eléggé hasonlítanak egymásra, de mégis különböznek, ez furcsa talán lesznek hozzám hasonló testvérek is? Mindegy közeledik, az ember felkészülök a támadásra.

A víz hideg és a látási viszonyok sem túl jók itt lent. Sok halat érzékelek de legtöbbjük ugyan olyan méretűek és a nagyobbak is maximum az éhségem csillapítására lennének elegek. Kicsit lentebb merülök abban a reményben, hogy a nagy testű halak ott tanyáznak, ám a szerencse elkerül. A felszín felé tartva megfordul a fejembe, hogy lehet csak emberi gazdatesteket tudunk majd beszerezni, ha Éjlopó, Zúzó és Tövis nem írt ki mindenkit de akad még pár tó és mindet átvizsgálom ha kell a fajunk érdekében. A vízből kimászva a tekintetem a Carrier-ra emelem és annyit mondok ,,nézzük a következőt,,.

Préda az egész medencét átnézi, de nem talál megfelelő gazdatesteket, így a felszín felé veszei az irányt. Lassan kimászik a csurom vizes xenomorph a mesterséges tóból, majd beugrik a következőbe. A Carrier már türelmetlenül járkál fel-alá.
Éjlopó és Tövis elfoglalták helyüket, ahol megvárják, amíg előbukkan első prédájuk. Zúzó viszont a mérete miatt még elrejtőzni sem tud, így marad a helyén. A léptek egyre hangosabbak, végül előbukkan egy apró gyermek. A kislány meglátja Zúzót, de a sötét miatt nem tudja kivenni annak igazi valóját.
- Apa te vagy az? Miért nem válaszolsz? – kérdi nem tudván a halálos veszélyről.

Közeledik felém valami, eleinte reménykedek, hogy nem vesz észre, de észrevesz. Valószínűleg a méreteim miatt látott meg, ez nem túl kellemes. Valami motyog felém, de nem értem, embernyelven beszél. Valamit Apát emleget, mi az, hogy Apa? A vezetője? A királynője? Vagy talán valami egyéb? Nem értem ezért egy kicsit összezavarodok, de pár másodperc múlva az ösztöneim nyernek: Megpróbálom elkábítani, hátha jól lesz valamire. Mielőtt reagálhatna, a vállába mélyesztem a mérgezett farkam végét. Ha ricsajt csapna, gyorsan végzek vele. Egyébként szerintem nem lenne belőle dron, inkább csak runner. Lehet, hogy a társai keresni fogják, ha egyáltalán esélyük lesz rá. Nem hinném, hogy tudna ellenállást tanúsítani, mert fiatalnak látszik. Az izomzat valószínűleg gyenge és a méreg is gyorsan fog hatni. Miután vége van a metódusnak Tövisék felé veszem az irányt.

Mikor észreveszem,hogy ki jött le,azonnal megváltozik a tervem.Egy pillanatra elgondolkozom,majd úgy döntök,hogy egy ilyen fiatal ember nem lehet veszélyes.Ellenben ahonnan jött,ott lehetnek még,hiszen az emberek kis csoportokban élnek.Nem gondolom,hogy vele nagyon törődni kéne,fejbeütöm,és megyek tovább.De Zúzó megint előbb lépett,láthatóan el akarja intézni,úgyhogy meghagyom neki ezt a "feladatot".
Ellenben,megpróbálok egyetlen ugrással a lépcső közepéig eljutni,aztán fel akarok rohanni,bízva abban,hogy Éjlopó majd követ.Ugyanis ha van fönnt ajtó,a kis ember valószínűleg nyitvahagyta,így gyorsan be tudok rontani.Bár,lehet,hogyha más is lenne itt,akkor nem ő jött volna le,de akkor meg miért van itt egyedül-jutnak ezek eszembe az alatt a pár másodperc alatt,miközben előkészülök a viszonylag nagy ugráshoz,amit nem akarok elrontani,ezért a nagy előkészület.

Egy apró ember jön le a lépcsőn, így minden terv füstbe megy, és változtatni kell. Zúzó előbb lép, mint mi, így ezt meghagyjuk neki. Közben Tövis egy ugrással akar a lépcső felénél teremni, mikor észreveszem, hogy merre tart üzenek neki.
~ Menjünk, Zúzó majd jön utánunk. - majd lemászva a falról követem tövist, de félúton visszamászok oldalra a falra, és úgy haladok Tövis mögött. Ha az az apróság innen jött, biztos kell itt lennie valakinek aki vigyáz rá. Ezt már megfigyeltem más emberi telepeknél is, hogy az ilyen kicsikre mindig vigyáznak a nagyobbak, akikből a tökéletes drone-ok fejlődnek ki. Így reménykedve indulok meg az ajtó felé, ami valószínűleg nyitva maradt. Amint Tövis behatolt én rögtön a plafon irányába veszem az utam, innen a legkönnyebb lecsapni és nehezebb is eltalálni. Legalábbis ebben reménykedem, de majd meglátjuk.

Miután közlöm a Carrier-rel, hogy mehetünk a következő tóhoz érzem benne a türelmetlenséget. A tó partján állva épp ezért nem habozok rögtön beugrom. Tudatom próbálom minél tisztábban tartani, hogy megérezhessem a nagy testű áldozatainkat de hiába. Nem akarok hinni az érzékemnek ezért szintén lentebb próbálkozok, majd vissza a felszínre. A víz ahogy csorog le sötét kutikulámon a kevés fény, ami van visszatükrözi körvonalaimat. A Carrier fel s alá járkál a rajta lévő arctámadók viszont a kivehetetlenségig rátapadva nyugodtan várnak. Közlöm vele saját maga érdekében inkább bújjon meg és ne tetézze türelmetlenségét. Kicsit megrázom magam és most már egyre jobban abban reménykedem, hogy nem mindenkit mészárolnak le testvéreim az épületeknél. ,,Jöhet a következő.,,

//Szerintem már párszor el lett mondva, de ha mégsem, akkor megismétlem! A mesélő leír egy helyzetet és ti leírjátok, hogy mit akartok csinálni. Azt nem írhatjátok, hogy megöltök valakit. Kérlek titeket, hogy próbáljatok meg ennek megfelelő h.sz.-eket írni ezután.//

Zúzó hírtelen ott terem a kislány előtt, aki a rémülettől, csak hátrálni tud, ám megbotlik és elesik. Így az idegen célt téveszt a farkával. Csak pár centin múlott az egész, hogy betaláljon. Közben Éjlopó és Tövis az emeletre siet, hogy átnézzék van-e még valaki az épületben. Ahogy felérnek, 4 ajtót pillantanak meg, kettő jobb oldalt, 2 pedig bal oldalt.
A Carrier sziszegve sürget téged, hogy keress tovább, miközben átcsobbansz egy másik medencébe. Ahogy belemerülsz, egy kis úszás után meglátsz pár nagyobb halat. Még mindig nem elég nagyok, de már majdnem megfelelőek.

Kezd úrrá lenni rajtam a feszültség, ahogy tóról tóra járunk és a semmi miatt társam sziszegéseivel jelzi türelmetlenségét. Jó pár tavat ellenőriztem már ha Koncoló itt lenne talán már át is néztük volna mindet, de nincs itt. Végül is már elég kevés tó maradt amit ellenőriznem kell. Nem tétovázok azonnal beugrom a következő kiszemelt tóba. Tövis, Zúzó és Éjlopó már lehet elintézte az embereket és a zsilip körül járnak vagy lehet, hogy szükségük van rám? Gondolataim szerte oszlatom és visszatérek a feladathoz. A tóban a már számomra unalmasan megszokott halak vannak viszont kicsit távolabb megérzek pár jóval nagyobb testű példányt. Közelebb úszom hozzájuk de csalódnom kell, mert nem elég testesek. A partra kimászva a Carrier ugyan azt a sziszegést hallatja mint eddig de már nem foglalkozom vele és beugrom egy következő tóba.

Ah, ezek humánok annyira idegesítőek! Elbotlanak, csúsznak, sikítanak, szerencsétlenkednek, ezt vajon mért teszik? Nem mintha zavarnának, de néha igen idegesítőek. Néha úgy érzem, hogy ennek a fajnak nem szabadott volna fennmaradnia. Túl gyengék és naivak ahhoz, hogy bármi értelmest tudjanak csinálni. Nagy vaskaptárakat építenek, de magukat nem tudják megvédeni, hol itt az értelem? Sehol! Ez a kölyök is: Most lehet, hogy tovább él pár másodperccel, de ennek mi az értelme? Nem hiszem, hogy végiggondolta, hogy sokkal hasznosabb is eltölthetné a nyert másodperceket, mint hogy hátrálni kezdjen. Ez annyira értelmetlen. Megpróbálom újra elkábítani a lányt hátha most sikerül. Nem akarok hagyni neki reagálási időt gyorsan akarok cselekedni. Elég lehetelem, dolog lenne, hogyha újra sikerülne megmenekülnie. Remélem sikerülni fog az akcióm.

Teljes sebességgel rohanok felfelé,feltételezve,hogy Zúzó képes legyőzni egyetlen,nagyon fiatal,és érezhetően rettegő embert,miközben felkészülök a közelharcra az emberek ellen,amennyiben azok meghallottak minket.Ám amint felérek,megtorpanok.Négy irányba is mehetnénk,de csak ketten vagyunk.Feromonokkal jelzek Éjlopónak: meg kéne kezdeni a szobák végignézését,ami külön-külön gyorsabb lenne,és üvöltéssel jelezhetünk is egymásnak,ha segítségre szorul valamelyikünk.Egyúttal megpróbálok így jelezni Zúzónak is,hogyha valamelyik ember megpróbálna elszökni mellettünk,ne hagyja,hogy összegyűjthesse a környéken élő összeset,az kicsit sok lenne.Remélem,megérzi,és nincs túlzottan lefoglalva "ellenfelével".

Ezzel a közelebbi bal ajtó felé indulok el,amennyiben nyitva van,halkan,lassan nyitom ki,amennyiben nincs,széjjeltöröm kézzel,aztán áttörök a roncsokon.Mindezt a lehető leggyorsabban próbálom megvalósítani.