Haltelep

A lépcsőn felérve négy irányba vezetnek ajtók. Tövis üzen, hogy el kellene kezdeni átvizsgálni a szobákat, és ha külön válunk, akkor gyorsabban haladhatunk. Nyugtázom a tervét, mire Tövis balra indul, és vele ellenkezőleg, a jobb oldala felé indulok el. Zúzó még lent játszadozik a fiatal emberrel, de meddig. Mi ketten ha minden igaz elégnek kell lennünk itt fent, ő pedig lent maradhat, hogy fedezze a hátunkat és ne tudjanak az emberek mögénk kerülni onnan.
~ Zúzó, megtennéd, hogyha végeztél azzal a kifejletlen emberrel, hogy körbe járod a területet, hogy ne lepjenek meg minket hátulról? - üzentem a kérdést társamnak, majd az ajtó felé fordulok. Ha nyitva találom, akkor ahogy Tövis, én is szépen halkan nyitom ki, ha zárva tartják, akkor a lehető legkisebb zajjal próbálom betörni azt.

//Pedig elküldtem már egyszer! :S //

Préda:
Bele csusszansz némán a mesterséges tóba, majd kutakodni kezdesz. Ahogy járod a vizet, furcsán üresnek tűnik az. Az emberi szem semmit sem látna itt, de egy xenomorph akkor is tudja, hogy mi van körülötte, ha teljes a sötétség. Végül rálelsz arra, amiért idejöttetek. Hatalmas, 2, 3 méteres halak, amik tökéletesek lesznek gazdatestnek. Felúszol, a felszínre és szólsz a Carriernek, ám a távolban fényeket pillantasz meg. Egy jármű parkol le amellett az épület mellett, amibe Tövisék törtek be. Egy férfi pattan ki belőle és rohan be, a széjjeltört ajtón keresztül.

Tövis és Éjlopó:
Az ajtók nyitva vannak és beléptek. Tövis egy fürdőszobában találja magát, míg Éjlopó egy hálószobát pillant meg. Mindkét helyiségben teljes a sötétség. Sehol senki egyelőre.

Zúzó:
Ismét a kislány felé szúrsz a farkadon lévő fullánkkal, ami célra tart, de ekkor a hátad mögül dörrenések hallatszanak. Megfordulsz és egy férfit pillantasz meg, a kezében egy pisztollyal. Arcán a pánik látható, kezéből a fegyver pedig majd kiesik a remegéstől.
- Hagyod békén a lányomat, de ronda dög! – kiáltja.

A víz lassan lep el és halk csobogásától untatva merülök alá. A vak sötétben elsőre különösen üresnek találom lehet ide még nem telepítettek halakat. Haladok tovább ahol egy ember se tudná merre tarthatna, de érzékem nem csalt meg. A 2-3 méteres halak ,,még,, nyugodtan úsztak a vízben jelenlétem nem túlzottan zavarta őket bár nem jöttek túl közel, de ilyen távolságban is tudom, hogy tökéletes gazdatestek lesznek. Indulok vissza társamhoz a felszínre és miután közlöm vele a hírt egy jármű világítására leszek figyelmes pont ott annál a háznál ahol testvéreim is vannak. A járműből észlelik a széttört ajtót és egy ember azonnal berohan.
Jobban szemügyre veszem hányan lehetnek így távolról és ha sokan azonnal elindulok, hogy mögéjük tudjak kerülni időben, de ha öten vagy annál kevesebben bízom benne, hogy testvéreim eltudják intézni őket. Ez esetben én visszaúszom az arctámadókkal és elkezdjük amiért idejöttünk.

Gyorsan körbenézek a szobában-illetve néznék,mivel nem látok tárgyakat.Ám ha élő lenne ott bennt,látnám a feromonjai miatt.Közben hallok egy sor kisebb dörrenést,ekkor megállok,majd kissé meglepetten,"megkérdezem" Zúzót,mit csinál ott lennt?Jelzek Éjlopónak is,az első szobával megvagyok,majd odaállok a második elé,készen arra,hogy lemenjek,ha valami gond van Zúzó környékén,de ha nem jelzi,hogy segítség kell,azonnal megyek tovább a következő bal oldali szoba irányába,és ott is megpróbálok berontani.

A szobában totális sötétség honolt, és bemászva nem tűnt fel semmi olyan, ami élő. Tövissel a folyosón találkoztam megint, de mielőtt átvizsgálhattuk volna a maradék két szobát, zajokat hallottunk lentről.
~ Zúzó, mit csinálsz? Kell segítség? - kérdeztem a testvéremtől, majd amíg válaszol, addig Tövissel szemügyre vesszük a maradék két szobát. Óvatosan belépek, most a talajon, de még mindig beleng az a rossz érzés, hogy itt még nem találkoztunk senkivel. Valami készül, és nagyon nagyot fog durranni, az biztos. Legalábbis én így érzem. Ahogy a szobába lépek, készen állok elugrani, ha valaki megtámadna.

Pont mielőtt végeznék zajokat hallok kintről. Vannak fények is. Mi ez valami ember dolog? Tudom, hogy kis csillagokat tartanak fogva gömbökben és azzal világítanak, de azok nem szoktak mozogni. Az baj hogy ez a csillagos izé megzavarta a szemem ezért nem tudtam elkábítani a kölyköt. Amint megfordulnék egy reszkető ember pisztolyt fog rám, remeg a karja. Fél! Van is mitől félnie, mert támadásba lendülök, de előtte még feromonk-kal válaszolok a társaimnak:~Segítség kéne! Megjött a kölyök Védelmezője, elintézem, de gyertek le elkábítani a kölyköt, addig elintézem a kifejlett egyedet.~Üzenem, majd támadásba lendülök. Megpróbálom felöklelni a felnőtt egyedet, de készenlétben tartom a farkamat, hogy ha félre ugrik, megpróbálhassam belé vágni. Miközben megpróbálom, az akciót véghezvinni aközben nagyon koncentrálok. Ha esetleg elintézném a kifejlett egyedet, megpróbálom elkábítani a kölyköt, már ha ezt a társaim nem teszik meg előbb.

Préda:
A járműből csak az a személy volt, aki bement az épületbe, így nem foglalkozol vele. A többiek majd megoldják. A Carrier idegessége is alábbhagy, majd maga is beleveti magát a vízbe. Lassan megközelíti a halakat, majd egy bizonyos távolságra tőlük, a hátáról elkezdenek leválni az arctámadók. Elszabadul a víz alatti pokol, elkezdődik a halak és az arctámadók közötti fogócska.

Zúzó:
Nekirontasz a pisztolyt tartó ellenfelednek, aki persze vad lövöldözésbe kezd. 3 lövés a kemény koponyádat éri, amiről természetesen lepattannak a golyók. Viszont egy lövés a nyakadat éri, egy másik pedig a válladat, amin csak egy horzsolás látszik. A nyakadat ért seb nem túl veszélyes, de máskor vigyáznod kéne. Eléred a támadódat, majd felökleled. Teste nekicsapódik a háta mögötti falnak, majd a földre esik.

Éjlopó és Tövis amint megkapja társuk üzenetét, lesietnek a földszintre.

Ahogy Zúzó üzenete véget ér, Tövissel már sietünk is le a földszintre. Egy kicsit előbb reagálok, mint variáns-testvérem és a lépcső aljánál meglátom, ahogy zúzó épp felökleli a támadóját, aki egy apró fegyverrel próbál védekezni. Zúzó vállán egy horzsolás húzódott, de nem volt vészes, a kemény páncéljáról viszont sorra pattantak le a golyók. Az ő harcába, ha akartam volna se tudtam volna beleszólni, mert "akadályba" ütköztem. Az apró ember rettegve figyelte az eseményeket. Mivel mögötte voltam, nem volt túl nehéz dolgom, majd jó lesz az arctámadóknak, remélhetőleg. A farkamat a kis teremtmény vádlija felé indítottam meg, hogy elkábítom. A másikkal nem kellett törődnöm, mert azt Zúzó eléggé lefoglalta.
~ Próbáld meg nem megölni. - üzentem Zúzónak, majd Prédának üzentem, hogy tudja, errefelé hogy áll a helyzet.
~ Eddig két emberrel találkoztunk, egy apró és egy kifejlet egyeddel. Az aprót sikerült elkábítani, hogyha a Carrier-en marad még használható arctámadó, akkor szívesen látunk párat. - nem tudom hány ember ront még ránk, ha meghallják a zajokat, feltéve, hogy vannak itt többen is.

A Carrier a hír hallatára elmerül a vízben és közben nyugtázom magamban, hogy csak egyetlen emberrel kell szembenéznie társaimnak. Elindulunk társammal a halak irányába a sötét vízben hamarosan kirajzolódik hollétük. Addig velük maradok amíg meg nem bizonyosodom róla, hogy az arctámadók célt találnak. Ha ez megtörténik és szükség sincs rám elindulok Zúzó, Éjlopó és Tövis után, hogy csatlakozzam. Ki tudja ha egy szűkösebb helyen kéne valamit megoldani vagy csak végig menni kapóra jönnék. Eközben közelebb érünk és az arctámadók mozogni kezdenek a testen, majd szépen leszakadnak. Egy perc alatt a feje tetején áll minden. Mindegyik arctámadó üldözőbe vesz egy halat és rendesen felkavarodik a víz. Még kicsit maradásra bírom magam ha ne tán az egyik hal kicsit agresszívabb lenne. ,,Testvéreim még egy kicsit bírjátok ki és utána segíthetek én is.,,

Mivel észreveszem,hogy egy embert Zúzó sikeresen elintéz,a másikra meg Éjlopó ront rá,alaposan körbenézek.Nem látok további embereket közeledni,úgyhogy jelzek a társaimnak,én folytatom a feladatot,ha baj van szóljanak.Ezután visszaindulok,hogy végre átnézzem azt a szobát.Mivel erre a hangzavarra 100% hogy bármely ember aki esetleg itt volt felébredt-megriadt,ezúttal jóval kevésbé óvatosan fogok próbálkozni,ellenben igyekszek sietni.

A támadásomtól földre került a nagy humán, talán még él odazökkenek és megpróbálom bele vágni a testébe a farkamat. Vagy sikerült, vagy nem, elmegyek a test mellől és látom, hogy Éjlopó kezelésbe vette a humán kölyköt. Ezt elégedetten nyugtázom. Majd üzenetet küldök Tövisnek:~ Az ember elintézve és Éjlopó a kölyköt kábítja el, mi a helyzet odafönn találtál valamit?~Kérdezem tőle. Ezután óvatosan az ajtóhoz lopakodok és kinézek rajta. Hátha jön valaki, hátha meghallották. Elég nagy az esély hogy igen, de azért remélem, hogy mégsem vették észre. / Elnézést kérek a várakoztatásért nem volt időm és fáradt voltam./

Az arctámadók tennék a dolgukat, de a halak gyorsabbak náluk. A Carrier nem tétlenkedik, Utána ered egy halnak, majd egy gyors mozdulattal megragadja, Egy arctámadó rá is veti magát, annak áldozata egy kis úszkálás után megáll.
~ Segíts te is! ~ üzen a Prédának, majd elkap még egy halat.

Tövis látva, hogy társai teszik a dolgukat, visszasiet az emeletre, majd egy zárt ajtó felé ugrik. Az ajtó túloldaláról zörgés szűrődik ki, ami annak a jele, hogy valaki van odabent.

Éjlopó fullánkját a lány lábát találja el, majd belefecskendezi mérgét. ~ Mégis mit csináltok? Az a feladatotok, hogy elpusztítsátok az embereket, nem az, hogy lebénítsátok. Tegyétek a dolgotokat, az arctámadók az úszó testvéreitek kifejlődéséhez kellenek. ~ kapjátok meg mentális úton a parancsot Úrnőtöktől.
A lány felsikít, erre a Zúzó előtti ember mocorogni kezd. Persze fullánkkal a hátában nem sokat tehet, de karját nagy nehezen felemeli. A pisztoly még ott a kezében, és lövésre készen a kislánya támadójára szegezi.

A kergetőzés nem hoz eredményt. A Carrier rögtön teszi a dolgát testével neki ütközik az egyik halnak és próbálja lefogni. Látszólag sokat veszít mozgási képességéből és ezt a legközelebbi arctámadó ki is használja. A Carrier elengedi a halat, neki megkezdődött a megtermékenyítés első fázisa és pár perces úszkálás után megdermedve merül le a tó fenekére. A Carrier a következő áldozata után indul és üzenetében a segítségemet kéri, amire hamar én is az első halat a farkúszójánál fogva rángatom vissza, hogy áttudjam karolni. Eközben mintha királynőnk jelenléte erősödik fel amit nem tudok mire vélni talán társaimnak üzenhet valamit. Sok arctámadó hemzseg körülöttünk és fáradhatatlanul üldözik a gazdatesteket. Ha ezzel a hallal megleszek és az arctámadók egyike már a helyén lesz indulok a következő áldozat felé. Odafigyelek, hogy a minél nagyobb testűeket próbáljam majd megragadni.

Miután felérek az emeletre,biztosan abban,hogy a többiek képesek 2 embert elkapni,elindulok a kiválasztott ajtó felé.Belülről hangokat hallok,ezek szerint van még itt ember...
Felkészülök a betörésre,ezt úgy fogom megpróbálni,hogy kézzel bezúzom az ajtót,és ha meggyengült,nekirontok a testsúlyommal,de nem fejjel előre:ha tárgyakat halmoztak fel az ajtó mögött,nem kéne lefejelni őket.Ha egy barikádot találok,vagy megpróbálom átugorni,vagy ha ez nem megy,igyekszem felborítani és azután átugrani.

A farkam hegye a lány lábába fúródik és a méreg elkezd szétáradni a testében. Ám ekkor meghallom Királynőnk üzenetét, amiben rávilágít a lényegre. Azt hittem, ha pár embert is elkapunk, még jobb lesz a küldetés.
~ Elnézést Úrnőm, félre értelmeztem a dolgokat. - válaszolom, bár nem hiszem, hogy nagyon meghatná a dolog, így ez csak formaság. Amint ez megtörtént, a fejem oldalán lévő négy csáprágóval leszedem a kislány fejét.
Közben Tövis visszatér az emeletre, hogy befejezze a szobák ellenőrzését, Zúzó pedig a kifejlett emberrel van elfoglalva.

~Mégis mit csináltok? Az a feladatotok, hogy elpusztítsátok az embereket, nem az, hogy lebénítsátok. Tegyétek a dolgotokat, az arctámadók az úszó testvéreitek kifejlődéséhez kellenek.~ Üzeni a Királynőnk.Micsoda? Hogy öljük meg őket? De ezt miért most kmondta el a fenséges Úrnőnk? Egy kicsit össze vagyok zavarodva de annyit tudok hogy most végeznem kell az emberrel. Hékás le akarja lőni Éjlopót! Kirántom belüle a farkamat , majd megpróbálom letépti a fegyvert tartó kezét, majd a megpróbálom megfogni a felyét és meglékelni azt. Ember agyat még soha sem ettem kiváncsi vagyok rá hogy milyen íze van. Sós vagy édes? Vagy nincs is íze? Bár azt mondják hogy nagyon jól erősíti a szervezetünket ezt az állatagy esetében nem nagyon éreztem hátha csak az ember aggyal van így. Ezután üzenetet küldök Tövisnek:
~ Mi a helyzet odafönn? Találtál valamit?
Kérdezem.

Emlékeztető:

Halál írta:
...
A feladat már adott:
- személyzetet likvidálni
- nagytestű halakat megfertőzni
- zsilipeket kinyitni.
...

A Carrier, már a harmadik hallal küszködik, amikor te az első farkád ragadod meg, de az csap egyet és a nyálkás teste kicsúszik a karmod közül.
Tövis rácsap egyet a faszerkezetes ajtóra, majd vállal belöki. Berobbanva a szobába, egy 20 év körüli nőt pillantasz meg, aki épp egy ablakot nyit ki sietve. A félelem és rettegés a haláltól az ő arcáról is lerí. A lány, ahogy meglát, rögtön kipattanik a tetőre, hogy elmenekülhessen előleld.
Éjlopó a kislány halott teteme fölött figyeli az eseményeket. Az idős humán, aki fölött ott tornyosul Zúzó, rácéloz a csáprágós rovarlényre, ám látva, hogy kislánya fejét játékos könnyedséggel tépi le, fegyverét a saját fejéhez nyomta, majd meghúzta a ravaszt. Zúzó nem tudta elkapni időben a karját, így az öngyilkos férfinak második állkapocs helyett, egy golyó lyukasztotta ki a koponyáját.

Nem egyszerű elkapni ezeket a nyálkás állatokat és ez nagyon dühítő. A karmaim hiába erősek a hal gyorsan ficánkol és nyálkás teste kicsúszik markomból. Ezt megelégelve hirtelen utána döföm farkamat, olyan erővel próbálom belemélyíteni testébe, hogy nagy kárt ne szenvedjen. Ha a kivitelezés jól jön össze és az arctámadó is rátapad az össze többi halnál is ezt fogom tenni, hogy a mozgó lándzsát beléjük mártom..

Amint észreveszem a menekülőt,megérzem a félelmét is.Még egy fiatal ember,bár ez már egyértelműen nagyobb.Esélytelen ellenem,hiszen lassabb,gyengébb,és ügyetlenebb nálam.Felkészülök egy ugrásra,hogy gyorsan átvágva a szobán,utólérjem.Amennyiben nem fut el,ott ahol van széttépem,de ha menekülni próbál inkább csak szimplán lelököm,majd utánaugrok,és miután érkezek a testére.Aztán majd csatlakozom a többiekhez az ajtónál.

AHHHHHH! Már megint lemaradok a lakomáról? Nem hiszem el hogy az emberek ennyire problémásak! Miért lőtte fejbe magát? Nem mindegy az a fél másodperc? Egyszerűen N-E-M É-R-T-E-M! Na, mindegy! Mivel ezekkel végeztünk ezért most már mehetünk tovább, de azért küldök Tövisnek egy üzenetet: ~ Találtál valakit? Minden rendben? ~ Kérdezem. Aztán elindulok az ajtó irányába, hogy kinézzek, hátha jön valaki, ha a terep tiszta hívom Éjlopót:~ Gyere, ki ha végeztél a házzal!~ Mondom, mert kéne haladnunk, remélem Préda már végzett mert nem szeretnék sokáig itt maradni.

Zúzó zsákmánya a fegyverével kioltja önnön életét. Nem értem az embereket. Hogy képesek végezni saját magukkal? Akkor inkább szolgáljanak egy nagyobb jót és legyenek táplálék, vagy keltető belőlük. Lényegében mindegy.
~ Az enyém még ép, tied lehet. - üzentem Zúzónak, majd megindultam az ajtó felé.
~ Induljunk a zsilipekhez, Tövis majd ott be ér minket. - folytattam, és ez Tövisnek is szólt egyben. Megindultam az ajtók felé, ha nincs már itt semmi dolgunk.

Préda:
Nagyon feldühít, amikor látod kicsúszni a halat a markodból, ezért farkaddal utána suhintasz, hogy a fullánkodban lévő méreggel elkábítsd. Ám hírtelen a Carrier farka blokkolja a támadásodat.
~ Légy észnél! Lehetőleg ne tégy kárt bennük, mert a mostani generáció nagyon fontos lesz! ~ förmed rád a társad. ~ Ne a farkát fogd meg, hanem a testébe markolj bele! ~ okít ki, aztán megmutatja, hogy kell csinálni.

Tövis:
Felkészülsz és ugrasz, de a lány sem tétovázik, egy pillanat alatt a tetőn terem, így te a földön találod magadat. Feltápászkodva látod, hogy már a csatornán ereszkedik le.

Zúzó, Éjlopó:
Kisurrantok a bejárati ajtón, majd a következő épület felé veszitek az irányt. A jármű, amivel az idős humán érkezett, még járt. Halkan duruzsoló motorja túlharsogja a szöcskéket és tücsköket. A raktárszerűség, ami előtt megálltok, a legnagyobb épület, a közelben. Valószínűleg itt megy végbe a halak feldolgozása.

Az aggódás és a düh miatt majd nem rossz lépést tettem, de Carrier társam szerencsére megakadályozta. ,,Igaza van ha egészséges erős egyedeket akarunk,,. A farokkábítás túl mély seb lenne és társam villám gyorsan neki úszik egy újabb halnak amibe karmait jó mélyen belevájta. ,,Ne a farkát fogd meg, hanem a testébe markolj bele,, az üzenete indulattal volt tele. A következő kiszemeltem szintén a markommal tudom elcsípni és majd nem ki is evickél, de karmom a húsáig mélyítem és felkapaszkodok a hasáig. A húsból kihúzott karmok helye csúnyán meglátszik. ,,Remélem ez már megfelelő módszer lesz,,.

Miután észreveszem,hogy menekülni próbál,utána vetem magamat.Ki akarok mászni az ablakon.A tervem a következő.miközben megpróbál leereszkedni,gyorsan a tető széléhez rohanok,majd ráugrom,teljes testsúllyal és nagy lendülettel,kieresztett karmokkal.A becsapódás erejének meg kell ölnie.Ha nem sikerül,ugorva-futva utól akarom érni,hogy lebénítsam,majd gyorsan megöljem,mondjuk egy fejharapással.

Zúzóval kisurranunk a bejárati ajtón, majd egy közeli épület felé vesszük az irányt. Útközben megpillantjuk s járművet, amivel valószínűleg az idősebb humán jött ide. Még mindig duruzsol, és elég hangos. A biztonság kedvéért így hagyom, hisz így a mi zajainkat is tompítja, de hogy ne tudjanak követni vele, karmaimmal kilyukasztom a kerekét, majd haladok tovább. Az epület, amihez elérünk, a közelben, és talán a telepen is a legnagyobb. Tömény halszag árad ki belőle, valószínűleg itt dolgozzák fel a kifogott halakat.
~ A zsilipekhez kéne mennünk, vagy szerinted átvizsgáljuk ezt az épületet is? - kérdezem Zúzótól, mert itt akár ketté és válhatunk, úgy sokkal hatékonyabbak vagyunk.

Miután kiérünk, megpillantunk egy épületet, Éjlopó kérdésére ezt válaszolom: ~ Én a zsilipekhez megyek! ~Üzenem neki, majd elindulok a zsilipek irányába. Remélem nem lesz semmi kellemetlen meglepetés, mert sajnos erre ad okot a nagy csend, Ugyan a bogarak ciripelnek, de más hang nem nagyon van. Remélem Préda jól halad meg is kérdezem tőle: ~ Hogy haladsz testvérem? ~ Remélem, már kész vannak. A csapat minden tagjának jelezem feromonokkal hogy mi a helyzetem, hol vagyok. Aggasztó hogy Tövis nem jött velünk, nem hinném, hogy féltenem kéne, de azt se hogy így erősebb. Jobb lenne, együtt mert sajnos külön- külön sebezhetőbbek vagyunk.

Préda megmarkolja az előtte lévő halat, amire már könnyedén felkapaszkodik az arctámadó. Most már csak pár darab van hátra, aztán jöhetnek a zsilipek.
Zúzó, magára hagyja Éjlopót, majd elindul a zsilipek irányába, hogy utat engedjen a leendő testvéreinek.
Éjlopó éppen körbekémlel, de hangokat hall a háta mögül. Megfordul és meglátja, ahogy egy lány mászik le annak a háznak a csatornáján, amelyikből épp az előbb jöttek ki. Látja, hogy Tövis kimászik az ablakon, majd a lány után ugrik, de az elengedi az ereszt és a földre esik. Gyorsan felkel, majd futásnak ered.

Élvezettel tölt el áldozatom vergődése ahogy húsába marva próbálom az arctámadók felé forgatni hatalmas testét. A hal amit megragadtam hamar egyesül ,,társával,, az ajkán. Reflexből sikerül tovább rugaszkodnom egy másik hallra amibe szintén belevájom a karmom a kopoltyúja alá aminek hatására felpezsdül körülöttem a víz. A buborékok sűrűségétől nem érzékelek semmit vakon csüngve bízom társaimban és nem is kell sokat várnom. Az egyesülés megtörténik. Megrázom magam a víz alatt, hogy felmérjem a prédák hollétét majd a nyomukba eredek.

Zúzó megindul a zsilipek felé, én pedig zajt hallok és megfordulok. Látom, hogy egy nőnemű humán mászik le egy vas csövön a nyomában Tövissel.
~Szökik a préda? - kérdezem Tövistől, mintha viccelni akarnék, majd látom, hogy a lány súlya alatt megrogyik a vas cső, leesik, majd felugrik és futásnak ered. Mielőtt bármit csinálhatna, megpróbálok odaugrani a lány elé, megragadni a vállát, majd szekudner álkapcsommal meglékelni a koponyáját. Ha nem sikerül, akkor a karmaimmal halálos sebet próbálok ejteni rajta, majd Tövidshez címzem a következőt:
~ Préda és a Carrier találtak megfelelő méretű halakt, Zúzó pedig elindult a zsilipekhez. Átvizsgáljuk az épületeket, vagy menjünk Zúzó után? - jobb megkérdezni a társamat, bár én az átvizsgálás mellett döntök, mert ezek a humánok tudnak roppant cselesek is lenni.

Furcsa így egyedül, rég volt ilyen. A régi fészkemben sose hagytak egyedül. Ha jól tudom, hogyha valaki túl messze kerül a Királynőjétől, akkor elveszti a kapcsolatot vele, viszont ha még egy bolygón vannak, nem pedig lehetnének távolabb a bolygón és az űrben mégis: a földön működik az űrben nem fura. Na, mindegy. Amint elérem, a zsilipeket megpróbálom megkeresni azt a helyet ahol szét, tudom szedni a zsilipeket, nem szeretném egyenként mindet megsemmisíteni, mert, az túl lassú. Remélem, a többiek jól vannak meg is mondom nekik: ~ Én a zsilipeknél vagyok nálatok mi a helyzet?~ Kérdezem tőlük. Remélem, most már válaszolnak, mert idegesítő az, hogy sose teszik.