Hegyek által ölelt kanyon

A kaja a szokásos moslék volt. Ha van is igazi kaja akkor a szakácsok biztos lenyúlták, mert szokásuk. Az időm egy részét hasznosan töltöttem. Gránátdobást gyakoroltam, két pisztollyal való lövöldözést. Végül még sikerült keresnem egy orvost aki megmutatta hogyan kell a könnyű sebeket ellátni //kövi kalandban eme 3 közül választom majd ki melyik 2 lesz meg skillben//.

Reméltem hogy a tudásomat majd egyszer használni tudom de hogy mindhármat? Kizárt. Megtisztítottam a piszkos felszerelésemet, ellenőriztem hogy biztos a jó felszerelést adják majd. Az egyik sátorban ülve (ahol 4 fő fért el) egy előrelökődő pengén dolgoztam, ezt a technikát évezredek óta használják, kitűnő fegyver amit az ellenfél csak akkor vesz észre mikor már késő.
- Mi a fenének csinálgatod azt a fogpiszkálót? Azért van neked is fegyvered hogy távolról kilődd a dögöket.    - Mondta a sátortársam egy nagydarab férfi akivel már találkoztam mikor elküldtek felderíteni. Smartgun-ja most ott pihent a földön.
Felpillantottam rá és kifejezéstelen arccal hidegen ezt mondtam neki:
- Na és mi van mikor a közeledben van? Ha meglövöd őket a sav úgy szétmarja a fejedet hogy a mamád sem ismer fel. Ez a penge viszont alig okoz akkora sebet hogy rádfröccenyjen valami de azért halálos is tud lenni. Más kérdés hogy a penge is odavesz.

Mikor hideg hangon beszélek az embereknek feláll a szőrük a hátán, mintha nem is ember lennék ami félig igaz. Ami rövid időt a táborban töltöttem megismertek úgy ahogy. Ismerik hogy lábon lőttek, néhányan tisztelnek emiatt és túlzó történetet mondanak: Smartgunnal meg minigunnal lőttek meg. Vannak aki rosszallják a tettemet és inkább elkerülnek.

Na de vissza a sátramba: - Ember, ne nézz így rám. Megrémisztesz, olyan mintha egy szintetikus lennél! De ugye nem vagy az?
- Talán igen, talán nem. De most ha megbocsátasz csinálnám a dolgomat.

A sátorra csend szállt alá. Magamban elégedett voltam amiért szintetikusnak hisznek. Ha nem muszáj nem beszélek, csak teszem a dolgomat és mindent megteszek hogy azt precízen hajtsam végre. Ugyan még nem vagyok egy nagy ász de egy nap majd olyan legenda leszek hogy ismernek mindenfele. Már most is sokat fejlődtem és még a hadjárat elején voltunk. Egy tökéletes katona szeretnék lenni: nem kérdez, nem beszél, komor arc, érzelem mentes és hangtalanul harcol. Ez az emberi ellenfeleket megtudja rémíteni ha olyannal állnak szembe aki nem mutat ki semmit. A szovjeteknél volt egy ilyen egység: meneteltek és meneteltek. Nem törődtek hogy folyamatosan lövik őket. Az ellenség annyira megijedt tőlük hogy egyszerűen elfutottak.

Elkészült a rejtett pengém, az más kérdés hogy működik-e majd. Ha még van időm akkor csinálok még magamnak egy csuklyát vagy palástot (olyanfélét mint az Assains Creed-ben van) és akkor én lennék a sereg orvgyilkosa, csak hát olyat tudtommal nem alkalmaznak. Szerintem nagyon jól állna majd az új ruhán amit bármikor hordhatok. Átnyálaztam a katonai előírásokat de nem találtam olyat ami tiltaná ezt.
IQ betyár! Szólj már annak a ruhakészítőnek hogy lenne egy feladata. Természetesen majd meghálálom.
-Mondtam a nagydarab férfinak aki keménynek mutatja magát de valójában kedves alak.
-Rendben van. Amúgy mi az hogy IQ és betyár?
- IQ az ami neked nincs. Betyár meg aminek utánanézhetsz. Na menjél mielőtt még történne valami és elküldenek. Rövid időn belül már az új egyenruhámban akarnék itt feküdni.

A nagydarab ember felállt és méretéhez képest gyorsan elment. Egyedül maradtam a sátorban. Lefeküdtem a párnára de valami keményet éreztem. Megnéztem hogy mi az és pár üveg alkoholt találtam, természetesen üres volt. Majd amíg készül a ruhám amit a srác nagyon gyorsan megcsinál (ez volt a munkája) addig én pihentetem a testem.

Joe sebe ki lett tisztítva, piszkosul fájt, nem baj, legalább készen van. Aztán evett. Szar kaját.
Wolfot nem találta, nem baj, nem kell együtt lógni, ha a doki néni szexi fiatal csaj volt, esélyes lenne egy kis akcióra az ágyban és megkörnyékezhetné.
Amúgy meg, ha nem, akkor megy aludni Joe, mert kell a pihenés.
Remélte nem álmodott, jó lenne dög mentes álom, mert az a legjobb, valami szépről álmodni, úgy a jó.
Aludt és remélte nem álmodott, majd fel kelt és megkereste Wolfot azért, hogy megnézze mi van.
Ha aludt, nem zavarta.
- Na, mi van, Wolf? - kérdezte, ha nem aludt.

Találkoztam Joe-val. Köszöntem és megmutattam egy képet:
- Hasonló mű készül most. Egy katonai könyvben láttam ezt a ruhát és nagyon megtetszett. Lopakodásra teljesen jó, éjszakai bevetésekre tökéletes. De azért a tűző napon nem viselném. Mintha az egyik ismerősömnek lenne egy ilyenféle ruhája. Legfeljebb majd megveszem tőle ha a mostani nem készül el. Azon gondolkoztam hogy mit tanuljak meg: elsősegély vagy dupla pisztoly kezelés. Igényeltem 2 fegyvert mert amit akartam az nem volt. Te miket fogsz választani? Mert úgy érzem egy ideig majd közösen fogunk dolgozni. Felőlem lehet az hogy a Smartgunhoz hasonló nehézfegyvereket használod én meg majd tanulom az elsősegélyt

Megnéztem hogy működik-e a szerkezetem. Nos elkövettem egy hibát: nem szorítottam ökölbe a kezem. A penge pedig átszúrta a kezem. Arcomon egy ideg megrándult jelezve hogy fáj. Egy nap alatt már 2.-jára sérülök meg.
- Először lábon lőttek, most meg a kezem szúródott át. Mi jöhet még? Rám szakad egy űrhajó? Ebben az a vicces hogy mindig akció előtt vagy után sérülök meg, harcban eddig nem

Kijött új barátom és kedvesen hozzám vágott egy esőkabátot. Szuper. Van egy esőkabátom ha véletlenül esne.
- Ideje meglátogatni a dokit. Biztos nem találkozott még olyan sebbel ami nekem van. Legalább nem szúrtam ki a szemem.

Legalább nem azt a kezemet vágtam tönkre amit használok.

Joe nézte mit csinál Wolf, majd ennyit mondott.
- Fasza - közölte egyszerűen és sóhajtott, majd követte Wolfot a dokihoz, mert jobb dolga nem volt és remélte, valami történik.
Ha már Wolf megszúrja magát, vele is történhetne valami, pl egy jó csaj ráesik az égből és akkor mehet az akció az ágyban.
Milyen klassz is lenne!

Joe ment Wolffal és remélte egy numera belefér, na persze nem Wolffal. Nem meleg ő. Hanem valami jó csajjal, de sajnos jó csaj nem akadt, viszont olyan rég volt már nővel, hogy kedve lett vonla a nővérrel is hancúrozni egyet, najó azért mégse.
Joe várta mi lesz, Wolfot ellátták rendesen és instrukciót is adtak hozzá.
- Na, megvagy haver - mondta Joe, majd azt hitte a nővér akar numerát, mikor mondta van egy kérdése, de mégse, hát igen, ilyen kegyetlen ez a világ. - Nemtom - mondta Joe vállatvonva, ő csak ennyit felelt.
Wolfra nézett, van e ötlete és várt.

A sátort könnyű volt megtalálni mert itt tértünk magunkhoz. A nővér összefoltozott de nagyon fájt, alig bírtam visszatartani hogy arcomon ne lehessen látni a fájdalom jeleit.
-Nappal a hőségében minimum óránként átkötni és fertőtleníteni. Vagy elfertőződik.
- Az menni fog mert nemrég tanultam ki az elsősegélyt. De ugye kapok hozzá kötést és fertőtlenítőt, hölgyem?
Most, hogy mind ketten itt vannak, lenne egy kérdésem. Mégis honnan a fészkes francból szedtek össze piócához hasonló csípéseket a sivatag közepén?
- Azt nem tudjuk, 5 km a sivatagba és akkor feküdtünk ki. Mázlink volt hogy megtaláltak. Köszönöm hogy ellátott.
Elmentem és fejben hozzátettem: Hamarosan megint találkozunk az újabb sérülések miatt.

- Én sem tudom mit csináljunk. Talán menjünk el a parancsnokhoz és kérdezzük meg van-e valami feladata számunkra. Minél több feladatot teljesítünk annál rövidebb lesz megtisztítani ezt a bolygót.

Mehetünk aludni. Érdekes hogy most milyen béka van pedig pár órája itt harc folyt. Tényleg, hova lett az a repülő xeno? Eddig nem láttam a tetemét. Felnéztem hátha ott van de csak a csillagokat láttam.

A sátor amit nekünk jelöltek ki tele volt emberekkel. Annyira hogyha egy gránátot bedobnának az nem esne le a földre. Remélhetőleg az őrök rendesen végzik a dolgukat és nem alszanak el, úgyse köveznék meg őket mint régen.

Persze az is lehet hogy reggelre már holtan találjuk őket koponya és gerinc nélkül. mért van az hogy mindig a rosszabbra számítok? Kerestem egy helyet ahol úgy ahogy lehet feküdni. Pár óra alvás és irány melózni.
Becsuktam a szemem és pár perc múlva már aludtam. Álmomban az elmúlt nap történései peregtek le.

Wolfot elintézték, sztán átmentek egy másik, zsúfolt sátorba, ahol mindenki lebzselt és tette a dolgát meg minden. Nem baj, legalább van társaság, meg ilyenek és lehet dumálni.
- Mi a pálya, skacok? - érdeklődött Joe és leült valahova aztán várt, hogy mi lesz.

//jól van, majd megcsinálom//

Reggel az elsők között ''pattantam fel''. Egy újabb nap ebben a csodálatos világban. Vajon ma mi fog történni? 2. vagy 3. napom itt. Eddig nem túl jól alakulnak a bolygón dúló harcok:
A főtábort és az itteni tábort támadás érte de visszavertük a támadókat.
Hallottam arról hogy néhány távolabb levő egységgel megszakadt az összeköttetés, ami még rosszabb hogy egy APC teljes személyzettel tűnt el. Számításaim szerint legalább 70 katona halt meg és 200 valahány xenot pusztítottunk el. Ragadozók is felbukkantak a rossz klánból. Joe-tól tudom hogy ők összefutottak velük. Ahhoz képest hogy ez a bolygó próba ként szolgálna elég hamar Tarawa lesz belőle.

3 helyi élőlényt láttam inni. Ezek meg hogy kerülnek ide? Ők legalább boldogok. Ideje megnézni milyen moslék van és megtudakolni a vezetőt hogy van-e számunkra valami meló. Illetve elmenni az igényelt fegyvereimért. Megkérdezem még azt a kevéske szerelőt vagy miket hogy segítenének-e megcsinálni a rejtett pengém mechanizmusát mert nagyon szeretném használni de én műszaki analfabéta vagyok. Legfeljebb majd 40$-t adok annak aki tökéletesen megcsinálja. 20-at előre és 20-at ha teljesen kész és működik is.A pénznek nem lehet ellenállni pláne ilyen könnyű feladatért.

A menzán sorba kellett állni. Mire sorra kerültem a ''jobb'' adagok elfogytak. Annak legalább volt ételre hasonlító alakja, míg az enyém valami zöld nyálka volt. Az íze is hasonlított rá de legalább tudtam egy szelet kukoricakenyeret szerezni ami jobb volt bár állítom hogyha valakihez hozzávágnám az azonnal szörnyethal. A menzán fojt a tegnap esti harc mesélése:
- Én egy üres pisztollyal vertem el egy xenot!
- Na persze Dave! Én meg császár vagyok! Ha hazudsz akkor csináld rendesen!

Miután elfogyasztottam a reggeli moslékadagomat mentem volna zuhanyozni de mivel takarékoskodni kell a vízzel így lemondtam róla. Elindultam megkeresni a táborban levő főmérnököt akit nem volt nehéz megtalálni. Éppen ügyködött valami szerkezeten.
- Üdv! Lenne egy ajánlatom: megcsinálod ezt a rejtett pengét úgy hogy az működjön és cserébe azonnal fizetek érte 40$-t készpénzben.
Meglengettem előtte a pénzköteget mire a férfi azt felelte:
-Megnézem mit tehetek, ömm...
Wolf, B.J. Wolf.

Abban az esetben ha elkészül a rejtett penge: A penge tökéletes volt, néhányszor ki és behúztam a pengét. Egy gomb nyomására a 12 cm hosszú penge pillanatok alatt előjön és a gomb ismételt nyomásával visszahúzódik. Tökéletes, egyszerűen remekmű.
- Köszönöm a segítségét. Itt a 40$
- Nincs mit, ha bármiben is kellene a szaktudásom csak szólj.
A rejtett pengét a jobb kezemre csatoltam fel.


Megnéztem hogy előkészítették-e már az igényelt felszerelésemet.
Ha igen: A WY88-at a pisztolytáskába tettem bele, a gránátokat is magamra akasztottam és a karabélyt a hátamra dobva elindultam (a fegyver tárakat is elveszem).

Végül elérek a tábor vezetőhöz. Szalutálok é megkérdezem:
- Uram! Szolgálatra jelentkezek. Szeretném magam hasznossá tenni. Bármit elvállalok. Legyen az felderítés vagy egyéb veszélyes feladat. Vagy csak alantas feladatok mint hullák eltemetése és latrina takarítás.

Mivel büntetőszázadban vagyok muszáj jó színben feltűnnöm a felettesek előtt hogy tudják tanultam a leckéből. Meg amúgy is megérdemlem amit kapok. Vártam a tiszt válaszát.

Joe látta nem népszerű, ezért befogta a száját és pihent ő is, mint a többiek. Remélhetőleg nem álmodott, bár lehet valami zavaros kotyvaszt összeálmodott, kitudja, mindegy, egyre megy, de a lényeg az, hogy hamar eljött a reggel a százados képében és mehettek vájúhoz, ahogy ő mondta.
Wolf eltűnt, nem baj, nem kell mindig a nyakán lógnia, Joe elment reggelizni, ha volt ilyen, mindegy mi a kaja, majd bezabálta és ment téblábolni, pihenni, lazsálni, lógni, amíg nem szólítják.

A mérnök 100 $-ért elfogadta az ajánlatot de kell hozzá alapanyag. Csak a mechanizmushoz szükséges dolgok kellenek (tegyük fel hogy elmondta nekem). Majd körbekérdezősködök hogy van-e valakinek olyan anyag ami nekem kell, azért 100$ nem kis összeg, de szükséges kifizetnem hogy legyen közelharcra is valami fegyverem, a dísztőrt azért nem szívesen használnám mert több száz éves és egy kis darab történelmet képvisel.

Miközben kérdezősködtem figyelmes lettem 2 új ágyúra is. Nyilván a rynthekkel vontatták ide, de akkor új embereknek is kell itt lenniük. Remélem nincs itt az a nő aki lábon lőtt mert most szolgálatban vagyok és mivel a feljebbvalóm így nagyon meg tud büntetni.

A tiszt adott egy kis pakolást nekem. Pár száz tüzérségi lőszer, legalább lesz min ügyködnöm. Levettem a páncélomat, felszerelésemet hogy ne zavarjon pakolás közben (dísztőr, VP78 nálam marad). Ideje elkezdenem még mielőtt túl meleg lenne. Első adag, második adag és így tovább cipeltem a megadott helyre őket. Hosszú kemény munka lesz ha egyedül kell ezt megcsinálnom, de ezért kapom a zsoldomat.

Abban az esetben ha találok valakit akinek van megfelelő alapanyaga és valahogy megszerzem tőle (ígéret, fizetés) azt elviszem a mérnökhöz hogy csinálja meg a rejtett pengéhez és utána fizetek.

Joe leült pár katona közé és üldögéléssel múlatta az időt. Csodálatos, dög meleg nap volt, senki nem zavarta és ráadásul ami még fontosabb, semmi nem háborgatta.
Nem voltak dögök, kik az őrületbe kergethették volna, nem volt semmi és senki, ki zavarni merészelte volna.
Egyszerűen gyönyörű idő volt és mindenki tette a dolgát, kivéve ő.
Vajon Wolf mit csinál?
Biztos el van, jó volt vele küldetésre menni, talán jól összehaverkodtak, jófej Wolf.
Namindegy, majd összefutnak, vagy nem.
Joe kiköpött egyet és hátradőlve elfeküdt és figyelte az eget és pihent és élvezte a gondtalan élet apró örömeit.

3 bajtárs segített nekem pár óra telhetett el mire végeztünk. A tüzérséget a kanyonhoz és táborhoz képestpont középre telepítették. Majd engem a kanyonhoz rendeltek. A felszerelésemet gyorsan felkaptam és már mentem is oda ahova rendeltek.

A kanyonhoz érve visszagondoltam az este történtekre itt. A 2 gép piszok jó munkát végzett, engem arra emlékeztetett mikor a szövetséges Jabók rárontanak egy német hadoszlopra. Az eredmény is ugyanaz: hullák egymás hegyén hátán viszont a németek alkalomadtán leszedhették a gépeket, a xenok nem. Az elsősegély csomagot amit magamnál tartottam mert óránként el kell végeznem azt amit a doki mondott most is elővettem és elismételtem a procedúrát. Körbenéztem hogy vannak-e körülöttem mások is. Elvileg újoncok is érkeztek az ágyúkkal a főtáborból. Hallottam hogy valami nagymenő is érkezett aki legendának számít. Én csak egyszer találkoztam vele de nem jegyeztem meg az arcát mert éppen azzal voltam elfoglalva hogy az átlőtt lábamat nézzem.

Joe nem sokáig élvezhette gondtalan életét, a meleg is kezdett túl meleggé válni, erre felzargatták, hogy húzza el a belét a kanyonba, mert nincs jobb dolga.
Nagyszerű, már csak ez hiányzott, ingyen út a dögökhöz.
Joe morgolódva elindult és remélte, hogy eseménytelen útja lesz, vagy esetleg összefut Wolffal, ha őt is a kanyonhoz rugdosták, kitudja, nem?
Kiköpött és elindult unottan és egy kicsit dalolászott, aztán abba hagyta, majd fütyörészett, végül azt is abba hagyta és megint morgolódott, hogy változatos legyen a programja.

Úgy tűnik készül valami. Még több gyalogos jött hozzánk. Joe-t felismertem és odamentem hozzá.
- Üdv! Tudod hogy mi folyik itt? Szerintem előkészülünk egy támadásra.

Néhány katona épen nézegette a kanyont. Vajon mi érdekes az Iwa George kanyonban? Azon kívül hogy este több tucat savas mocskot lőttek szét. A kanyon a régi teleptől nyugatra található, talán most oda fogunk menni? Fene tudja, ez nem az én dolgom gondolkodni ezen hanem hogy végrehajtsam az utasítást.

Bestia századost felismertem, volt még ott 2 férfi: az akivel a főtábor támadásánál találkoztam. Wattson? Nem Pattson ha jól emlékszek. Nem tudok róla semmit. A másik alak pedig egy főhadnagy, ő vele már találkoztam szintén csak vele akkor mikor sebesülten feküdtem. Nevét nem tudom mivel nem amerikai nevű a férfi. Azonban felismertem valakit: Amanda.
- Több tucat katona szolgál ezen a porgolyón és pont őt küldik ide? Mindenesetre jobb ha most nem dühítem fel mert akkor azzal a giga nagy csúzlival ilyen közelről ledarál.

Habár ha a lábamat találná el akkor úgy járok mint az a srác Helene215-ön: egy smartgunnal szétlőtték a térdét hogy ki tudják húzni egy APC alól. Ami még érdekes hogy mindezt gerilla támadás közben, a srácot kimenekítették és a mai napig él. Sajnos aki a ''csontfűrésszel'' szabadította ki eltűnt 2179-ben mikor a Sulacora küldték.

Felemeltem a pisztolyom és célba vettem a nő fejét. Bum, bum, bum. A nő élettelenül zuhant a mélybe. Sajnos ez csak az én fejemben történne meg. Elmosolyodtam. A valóságban soha nem tennék ilyet, habár a munkával jár hogy fosztogatni és gyilkolni kell de amíg egy csapatban játszunk társat nem ölnék.

Őket ismertem fel. De hogy mi a fene az az élőlény? Életemben nem láttam még ilyet. Ez szintetikus vagy valami gép? Vagy igazi élőlény? Tök mindegy, mert úgy látszik velünk van. De tényleg érdekelne most hogy mit keres itt ez a 3 képzett katona? Azon kívül hogy ők hozták az ágyúkat. Talán fészket kell semlegesíteni?

Joe ment és egy ideig senki nem háborgatta, legalább ennek is megvan az előnye. Nyugis út, ja. De nem baj. Ráadásul egyszer minden jónak vége szakad, de, hogy ilyen szarba essen megint, mint ami most van, ahhoz csak gratulálni tud.
Először feltűnik Wolf.
Neki örül.
- Helló. Nemtom, majd kiderül mi lesz - szólt Joe vállvonogatva, aztán együtt mentek tovább, de feltűnt WB, őt egy kicsit nem kedvelte, meg a hülye raptor mániáját, de amúgy jófejnek tűnik lehet, meg a hab a tortán Amanda volt.
- Na, bazdmeg - morogta Joe és kiköpött.
Mit keres itt, muszáj őt küldeni?

Nos úgy tűnik felderítést kell végezni az esti támadáshoz. 8-an fogunk menni, mármint velem és Joe-val együtt 8. Az esti terv egyszerű lesz: mi megfutamodást színlelünk majd offenzívába megyünk át és elsöpörjük a xenokat. Majd a kanyonban levő fészekig űzzük őket ahol egy Berserker egység megtisztítja a helyet. Eddig azt sem tudtam hogy a CMC alkalmaz Berserkereket. Tudtommal a W-Y irányítja őket, talán küldtek ide néhányat. Minimum 1 MAX, 1 technikus, 3 akciós és 1 vezető kell meg egy helyettes. Legalábbis pár éve még így voltak eme egységek. A tervvel csak az a bajom hogy a xenokat emberi ellenfélnek nézik. Mi arra a garancia hogy tényleg visszavonulnak? Lehet hogy utolsó szálig harcolni fognak, ezek a bogarak néha kiszámíthatatlanok.

A mi feladatunk most hogy egy biztonságos lejárót keressünk. Vélhetően a büntetőszázad fogja kapni a veszélyes feladatokat majd. Pattson az Iwa George kanyonba több lövést is leadott. Mint kiderült egy praetoriant szedett le. Legalább vele nem kell törődni de ki tudja hogy mivel fogunk összefutni?

Elérkeztünk az eligazítás végére. Most lehet feltenni a kérdéseket:
- Uram, nekem lenne néhány kérdésem! Gyalog vagy járművel fogunk menni? Ki fogja a csapatot vezetni?

Már égtem a vágytól hogy kipróbáljam az új fegyvereimet illetve hogy újra harcba mehetek. Remélem egy APC-vel megyünk mert gyalog az akció órákig eltarthat.

Joe vállatvont Amandára.
- Élünk és élni is fogunk örökké, túlélünk téged te kis szaros - vigyorgott.
Aztán elégedetten nézett szét, hogy ennyi, befejezte, Amandára nem figyelt többet, több szóra nem méltatta, majd figyelte az eligazítást és egyre jobban húzta a száját.
- Fogadjunk, hogy minket küldenek előre - sóhajtozott kedveszegetten, majd megint csak vállat vont és legyintett, aztán hagyta az egészet.
Megszokta már, hogy őket taszigálják mindenhova, pedig van más ember is, nem kéne folyton őket piszkálni, namindegy.

Amanda úgy tűnik hogy könnyen felkapja a vizet. Nem is érdekelt annyira hogy tüzelni kezdet hanem az hogy mi lett volna ha eltalálja Joe-t halálosan?

A főhadnagy sem adott választ a kérdéseimre. Járművel megyünk de milyennel? UD-4-es is jármű. Jó, tudom hogy szárazföldi járművel megyünk de akkor is az eligazítás célja hogy pontosan tudjuk mi áll rendelkezésünkre és mi a feladat. Még mindig nem tudom ki lesz az egység vezére. Szerintem minimum egy tizedes kellenek ekkora egységhez.

Amanda nem zavart azzal a kijelentéssel hogy nem kapunk ebédet és vacsorát. Amúgy sem kapnánk mert ebédidőben még a lejárót keressük. Este meg az offenzívát hajtjuk végre.