Kristálybarlang

Ezeket a férgeket könnyű szerrel elintéztük. Nem jelentettek különösebb kihívást. Épp akkor végzek az enyémmel, mikor Zúzó felém fordul. A féreg vérétől csupa kék színű, ahogy az én farok-lándzsám is, de ez most nem számít. Továbbhaladunk, Zúzó elöl, én pedig hátulról fedezem. Néha-néha hátrapillantok, nehogy meglepjen minket valakit. Nem sokkal ezután a talaj beszakad alattunk és tehetetlen zuhanni kezdünk. Hallom, hogy Zúzú próbál megkapaszkodni a falba, és én is hasonlóképpen teszek, mert hát nem lenne jó, ha felnyársalna a tülkeivel. A karmaim mellett még a farkam hegyes végével is próbálom magam lassítani, remélve, hogy hamarosan megállok.

Éjlopó és Zúzó zuhanás közben kreatívan próbálnak lassítani magukon, de nem találnak fogást és kilónyi sárdarab tapad a karmaik alá. Éppen csak annyira sikerül nekik, hogy a becsapódáson hárítsanak és macska módon megpördülnek majd biztosan érkeznek. A talaj valamivel puhább mint az előző helyeken és Zúzónak kicsit nehezebb is kikecmeregnie a ragacsos talajból. Éjlopó addigra a terepet is felméri és talál egy kijáratot amihez egy nagy ugrás szükséges mivel a ,,falon" nem tudnak megtapadni. A kijutást nyújtó járatból furcsa fehéres derengés észlelhető és a járathoz közelebb lépve a xenomorphok még intenzívebben érzékelik a magas hőmérsékletet.

Deadric hatalmas karmaival próbálja magát átásni. Itt ott nagyobb kődarabokat tép ki a saras ,,falból" ám minden nagyobb ilyen ,,elem" elmozdítása komoly veszélyeket rejt. A feje fölött apró kavicsok kopogtatják koponyapáncélját. Még egyszer szemügyre veszi a közte és a másik oldal közé álló ,,fal" vastagságát. Hamar rájön a xenomorph, hogy ezt nem folytathatja így. Elő a nyers erővel. Egy dobása van mielőtt rászakadna a mérhetetlen mennyiségű földtömeg.

-Magamra bontom mindjárt az egész barlangot- mondom magamban érzékelve, hogy a falnak nevezett sárszerű valami mozgolódik lefelé. Azt hiszem más választásom nincs, hátrálok a járat másik faláig, és amennyire a hely szűke engedi nekifutok. Karjaimat és lábaimat a testemhez szorítom, és fejpáncélomat segítségül véve megpróbálok keresztül "fejelni" a falon.

Árny:
A ,,hangtól" feladatot kap Árny. Két társát kell megtalálnia és egyiküket visszaküldenie a fészekbe mert a királynő nincs vele megelégedve. Parancsnok nevű testvérével fogja útját folytatni amint megtalálja őket. A királynő hangja a legrövidebb úton vezeti a xenomorphot, de a fészek határáig nem érzékel Árny mentális üzeneteket. Mikor viszont elhagyja a biztonságot nyújtó zónát a ,,hang" értelmes gondolattá fogalmazódik és vezeti a hű szolgálót. Hamar egy hosszúkás tetemhez ér és a talajon felgyűrődött földkupacokat észlel a xenomorph nagyjából egyenlő távolságra. Ezt a lény túrta ki mikor még élt, de kis vizsgálódás után megbizonyosodott, hogy a ,,férget" egy testvére ölte meg. Nem hezitál sokáig Árny és a nyomokat követve testvérei után ered. Kétféle nyomot követ az egyik szinte teljességgel hasonul az övéhez a másik kicsit nagyobb és kitudja milyen gazdaszervezetből kelhetett ki az a testvére.

Miután lekerült Parancsnokról a holttest nagyot nyújtózott a megkönnyebbüléstől, hogy ismét szabadon mozoghat. Tovább haladt társával. Nyugtalanná tette a tény, hogy nő a hőmérséklet, szakadékon halad lefelé, nem tudja mi van a szakadék alján és, hogy még számára idegesítő gőz is "jön" vele szembe. Rossz előérzete volt, még így is, hogy nem egyedül kell menjen.

A hangok feladatot adtak. Egy testvérünk alkalmatlannak bizonyult a Királynő által rá bízott feladatra. Felkapom a fejem és dühös sziszegést hallatok mikor felfogom mit kell tennem. Átfut rajtam a kétely, hogy miért nem rendeli egyszerűen vissza a Hang, miért kell engem érte küldeni, de elsődleges ösztönöm mégis az engedelmesség, nem a parancs megkérdőjelezése. Ezt a luxust nem engedhetem meg magamnak, most nem. Kivillantom penge szerű fogaim fémes színű sorát és nekiiramodok. Egymás után szelem át a járatokat, nem csak az engedelmesség, de a düh is hajt. Tudom ha én kaptam volna a feladatot inkább döglök meg, mint hogy méltatlan legyek a Királynő bizalmára. Kisvártatva találok egy dögöt, amin fajtársaim feromonjának szagát érzem. Lehajtom a fejem hogy szemügyre vegyem és ahogy rávicsorgok a tetemre, forró nyálam pár cseppje végső búcsút vesz ajkaimtól, hogy aztán a dögre hullva sisteregve elforrjon. Kissé megdöntöm a fejem ahogy a lábnyomokat is szemügyre veszem. Vajon melyikük a gyenge féreg? Az egyik lábnyom az enyémre hasonlít, már a gondolattól is felforr a sav ereimben hogy egy közeli testvér bizonyuljon gyengének. Dühödten, a tőlem telhető legnagyobb sebességgel követem a feromonfoszlányokat és a két lábnyomot. Feltett szándékom hogy ne hagyjam szó nélkül ezt a fajta árulást. Aki gyenge, az elárulja a fajtánkat. Az árulókat pedig ki kell végezni.

Parancsnok:
Tövis halad elől és kicsit lemaradva Parancsnok a gondolataival. Hirtelen egy nagyobb gőztömeg szinte ködként takarja be őket átsuhan a rendszeren, ez azt jelenti, hogy nagyon közel lehetnek a jelenség forrásához. Egy átlag embert a hő eleve megölné főleg ha ilyen szép adagot kap forró gőz formájában. A két xenomorphról csak a nyálka csöpög kicsit jobban talán a külső hő kompenzálása végett, de mielőtt elindulnának valami ismerőst éreznek a hátuk mögött és bevárják.

Árny: /Először is majd ha gondoljátok PvP-be elintézitek, de büntetést fog kapni./
Árny négykézlábra ereszkedve villámgyorsan szeli az alagutakat. A mennyezeti részt nem használhatja ki hisz ekkora iramban nem találna fogást a csúszós köveken és sárrétegen. Nem sokkal előtte lankásodni kezd az addigi szint és hamarosan az addig lanka teljesen meredekre vált. Társai nyomát továbbra is követi majd egy nagyobb hőáram hasít át rajta. Egy pillanatra megtorpan, de aztán elindul. Az egyre erősödő hőt és sűrűsödő ködszerű gázkiömlésekben Árny érzékei ismerős alakokat formálnak nem sokkal előtte.

/Árny: +Add át az üzenetet Tövisnek (njk, aki azonnal visszaindul), hogy térjen vissza majd írd le a találkozást Parancsnokkal és Tövis távozását.
Parancsnok: +Találkozás Árnnyal és Tövis távozása./

/Nem állt szándékomban NJK státuszban lévő karaktert megtámadni tettlegesen is, de a szerepből emiatt nem fogok kiesni. Még valami: bocs a váltásért de innentől E/3ban írok az E/1 megszokás volt./

Az idegen gyorsan halad. Nincs ami akadályozza, csak a sebességére koncentrál így alaposan meglepődik mikor egy nagyobb hőhullám a képébe csapódik. Egy pillanatra megtorpan, majd egy hörgéssel nyugtázva a jelenséget, még nagyobb lendülettel indul tovább. Tudja, hogy a gőz önmagában nem árthat neki. Érzékszervei nem sokkal előtte lassan kirajzolják fajtársait, így azoktól pár lépésnyire megáll. Hosszú sziszegő hangot hallat, majd meglendíti a farkát és egy dühös hörgés kíséretében egy telepatikus üzenetet küld a másik kettő felé. "A királynő elégedetlen." A feromon a gőzfelhőben használhatatlan lenne. Végigméri két fajtársát, de a Hang nem adott instrukciót melyikük melyik és Árny nem ismeri őket. Végül összefüggésbe hozza a dolgot egy névvel amit kapott. "Parancsnok marad. A másik tűnjön el, engem küldtek a helyére." jelzi egy újabb üzenettel, és erre az egyikük elkotródik. Mikor elmegy Árny mellett az egy dühös sziszegéssel fordítja utána a fejét, majd szemügyre veszi megmaradt társát. Eltekintve pár apróságtól, Árny elégedetten veszi észre, hogy egy hozzá nagyon is hasonló egyeddel van dolga.

Sehogy sem sikerül megtapadni a falon, így marad a lassítás, majd végül a talajon való landolás, ami biztosra sikerül, és a talpamon landolok. Hogy még jobban puhítsak a földre érésen, engedem, hogy a hátsó lábaim összeroggyanak, majd a mellső lábaimra támszkodom. Laza stílusban sétálok tovább, és nem sokára megpillantok egyk kijáratot. Ahogy közelebb érek hozzá, a hőmérséklet egy emelkedik, és mintha világosság szűrődne be.
~ Mostantól óvatosabbnak kell lennünk, ha jól sejtem ez már a felszín. - üzenem Zúzónak, remélve, hogy már sikerült feltápászkodnia.

Deadric átrobban a kövek és a sár alkotta masszán. Elég volt a hely, hogy lendületet vegyen és neki vetődjön, de amikor átugrik az üregbe, mögötte beomlik az erezet. Érkezése szintén balszerencsés. A talajról való felállásig eltelik pár pillanat mert az szinte magához tapasztja a hatalmas testet. A sár a benne humusszá váló anyagok és csontok alkották, de egy nagyobb járat nyílik ebbe a ,,kamrába". A járat elején a talaj ismét gyűrődik, de most nem Deadric irányába halad, hanem ellenkezőleg. Távolodik és egyre nagyobb sebességgel. Deadric kiszabadulása alatt a lény eltűnt, de nyomait maga mögött hagyta.

-Átjutottam... De a járatot így is sikerült magam mögött leomlasztani- gondolom magamban. Arra tehát nincs már visszaút. Alig bírok felállni mert a sár vákuum szerűen tapaszt magához. Miután sikerül feltápászkodnom, szemügyre veszem környezetem. Ebbe az üregbe egy nagyobb járat fut bele, és látom, hogy egy újabb giliszta halad a járatban. Nem erre közelít sajnos, de a nyomain el tudok indulni arra amerre az tart. Óvatosan követni kezdem....

A nyomokat Deadric úgy száz méteren át követi majd a járat élesen jobbra fordul. A kanyar után eltűnnek a talajban az addig keletkező gyűrődések, de Deadric nem áll meg. A járat egyre szűkösebbé válik éppen, hogy elfér benne a xenomorph. A megfordulás szóba sem jöhet és csak abban bízhat Deadric, hogy nem szorúl bele a járatba mert az végzetes is lehet számára. Óvatosan mozog elég kényes helyen kell áthaladnia. Itt valamivel alacsonyabb a járat magassága, néhol növényi gyökerek is tarkítják a sötét földréteget. A járat vége ezután kezd kirajzolódni a xenomorph számára és víz csobogásának rezgéseit is érzékeli. Ezért lehet ennyire nedves a hegynek a rétegei mert több vízalatti járatot is magába fogad, de mielőtt kiléphetne a járatból óriási kristálycseppkövek állják Deadric útját. Ezen szintén könnyen segíthet ha nem veszt lendületéből a szűk járatban. Kép az akadályokról:
http://noob.hu/2012/03/06/inside-siberian-mine-cave.jpg

Lemaradva ugyan, de szépen haladnak előre. A nagy gőztömegtől azonban megáll. Nem tetszett neki ezért halkan morgott egyet. Aztán hátulról valami ismerőset érzett. Oldalt áll, hogyha mégsem barátságos lény jönne, ne hátba, hanem oldalba kapja. De érzékei jók voltak, egy társa jött utánuk. Üzent, hogy az akivel eddig jött, miután az utolérte, menjen vissza és, hogy a királynő elégedetlen. Erre mordult egyet. Nézte ahogy nemrég érkezett társa vissza megy, majd ottmarad vele az új.
Ebben a kis küldetésben én vagyok az egyedüli aki állandó. Mire leérünk az aljára már megint másik társam lesz! -gondolta magában. Végig mérte új társát, majd jelzett neki, hogy tovább mehetnek. Parancsnok lassan, de biztosan indult el. Olyan érzése volt, hogy már nincs messze az alja.

A nyomokat követve haladok a járatban. Nem tudom mekkora távot tehettem meg, csak a célomra koncentrálok. Egy jobbkanyar után annyira összeszűkül a járat, hogy épp csak beférek. Nem szeretnék beszorulni, de ha baj van megfordulni sem tudok. Miután újabb métereket hagytam magam után, kezdem meglátni utam végét. A nyomok időközben eltűntek de ösztöneim azt súgják jó felé haladok. Vizet is érzékelek a környéken ezért ilyen sáros omladozós erre felé minden. Látom, hogy kristály cseppkövek zárják le a járat végét. Nem lassítok, hogy legyen elég lendületem áttörni, de közben érzékeimmel a környezetemet figyelem nem-e tartózkodik veszély a környéken.

Ez soros volt! Nem sokon múlt az hogy mindketten egy savas masszaként végezzük,de sikerült bár elestünk ami számomra azért nem volt kellemes mert elég nehéz volt föltápászkodnom. Amint sikerült Éjlopó után eredtem és biztonság esetére felvettem a barlangban használt stratégiát: Én elöl ő hátul. Mellesleg érdekel mi van kint.

Parancsnok és Árny Tövis távozása után még jó pár pillanatig méregetik egymást. A feromonjaikban oly sok közös és még is különböző dolgot éreznek. Két drone akik hamar egymás mellett folytatják útjukat lefelé. A ,,talaj" meredeksége úgy 90%-os a maradék 10%-ot a kiálló kövek támasztják néhol. Egyre lejjebb érve a kapaszkodásuk néhol bizonytalan. A gőz még mindig bosszantó számukra, de lentről víz csobogásának rezgéseit érzékelik. A lyuk végéből már rálátnak a lent csillogó kristályokra. Fehér színben pompáznak elég nagy fényt adva a rájuk váró helyen, viszont ebben a pillanatban két ,, féreg túrja ki előttük a földet, amire a gravitáció hatásai azonnal érvényesülnek és a mélybe hullanak. A ,,férgek" kb. 2 méterre dugták ki fejüket a xenomorphok előtt és egyenlőre még tétováznak.
/Ne feledjétek kapaszkodnotok kell bármit is tesztek ha leugranátok vagy leestek végetek./

Deadric páncélja a vállánál beakad az egyik kevésbé letört kristályba. Második próbálkozását viszont már siker koronázza és az eddig fehéren izzó kristályok fel sem tűntek neki. A hatalmas földalatti üregben az ő méreteivel vetekedő kristályok is találhatóak, de az üreg végét vagy elhelyezkedését nem tudná felmérni a xenomorphy a kiterjedése miatt. Egy föld alatti ,,világ" nyílik meg Deadric előtt ami egy lankásabb és kristályok mindenütt. Kép:
http://noob.hu/2012/03/07/article-2018219-0D23469A00000578-5_634x516.jpg

/A bácsi csak szemléltető a kristályok méretéhez vele nem fox találkozni./

/Személyes kérés ha lehetne és persze Parancsnok is benne van, ne könnyítsd meg légyszi a dolgunkat (legalábbis az enyémet plz ne) ilyen tanácsokkal:)/

Árny társa mellett halad fejjel lefelé a sziklafalon. Bár ügyesen mozog, néhol mégis bizonytalanná válik a fogás, talán a fal anyaga miatt. Az idegen nem bíz semmit a véletlenre, a tőle telhető legnagyobb elővigyázatossággal halad lefelé. Nem siet sehová, így nem kell kapkodnia. Jobb később végezni, mint egyáltalán nem végezni a feladattal egy esetleges zuhanás miatt. Hirtelen, pár méterre alattuk egy nagyobb földkupac zuhan ki a falból, és egy féreg válik láthatóvá. Árny mérlegeli a helyzetet, és úgy dönt nem engedi el a falat, és amíg az alatta lévő dög tétovázik, hosszú farkának penge-szerű végét meglendíti felé. Ha sikerül beledöfnie a lénybe, azonnal vissza is rántja, nehogy az magával húzza ha esetleg leesne, és már készen is áll a következő döfésre. Dühös sziszegést hallat ahogy kivillantja fogait, és arra az esetre, ha a döfés nem válna be, egy nagyobb adag savat köp a lény felé.

A derengés Zúzó és Éjlopó számára nem a felszíni fény. A kristályok fénye ami szinte besugározza az egész helyiséget. Igaz fény nélkül sem lennének elveszettek, de se így se úgy nem tudják mekkora helyiségbe tévedtek. A két xenomorph egyszerre kapja a fejét hirtelen jobbra. Nem tudják, hogy a kristályok törése játszik velük esetleg ténylegesen érzékeltek e valamit. Mindenesetre egyszerre erednek utána enyhén jobbra tartva és nem tévedtek. Valami mozog előttük, de elektromágneses kisugárzását egyáltalán nem érzik talán csak éppen, hogy. Nem véletlenül átkozzák a xenomorphok ezt a helyet.

Beszorultam egy pár pillanatra de egy dühös sziszegés, és újabb lendületvétel után átjutok. Hihetetlen micsoda helyre jutok. A hatalmas kristályok mellett furcsa módon kicsinek érzem magam, és a haladásom további irányát sem tudom meghatározni a barlang hatalmas mérete miatt. Érzékeimet kiterjesztve pásztázom a környéket élet után. Óvatosan de magabiztosan lépek be eme világba.....

/ Pedig meglepődtem volna ha bányászsapival a fején, pezsgővel üdvözölt volna /

A gőztől vakon,csak az egyéb érzékeimre hagyatkozhatok mostantól az ellenfél ellen,mely bárhonnan jöhet. Nagyon nem tetszik ez a felállás,ezért igyekszem,bár közben azért figyelek bármilyen ellenség jelenlétére utaló mozgásra,zajra. Közben nem távolodom el a társamtól,ugyanis vészhelyzetben csak tőle remélhetek segítséget.

//Elnézést az inaktivitásért,mentségem nincsen rá,de mostantól aktív leszek.//

Deadric:
A hatalmas kristályokon kapaszkodik a xenomorph egyre feljebb, hogy felmérje a terepet. Úgy tíz tizenkét méter magasban kényelmesen elhelyezkedik két vastagabb kristály között amiket egy vízszintes köt össze. Ez a kisebb híd még éppen, hogy megtartja Deadricet ám egyik pillanatról a másikra testvérei feromonját érzékeli és még valami vagy valaki másét is. Nem lehetnek messze a társai akik feromonját a szemben lévő irányból érzi még az ismeretlen kicsit közelebb van hozzá, de azt is a szemben lévő irányból fogja Deadric.

Úgy döntöttem magasabbról veszem szemügyre a terepet hátha többet látok. Találtam is két egymásnak támaszkodót ami közé beékelődött vízszintes harmadik. A területet figyelve, hirtelen ismerős feromonokat érzek, de csatlakozik hozzájuk egy ismeretlen is. Közel vannak, de a harmadik kettőnk között van valahol. Gondolatban üzenek nekik:
- Vigyázzatok- sugárzom feléjük, de csendben maradok hátha mások is felfigyelnének a hangra. Csendben elindulok a harmadik felé, hogy hátulról becserkésszem.

/Nekem teljesen mindegy, hogy vannak e tanácsok vagy sem. Bár én azért örülök, hogy vannak. Én rátok bízom a döntést./

Ahogy lassan, de biztosan halad lefelé új társával, néhol bizonytalanná, nehezebbé válik a kapaszkodás. Hirtelen megáll. Pár méterre tőlük kis föld darabok válnak ki a "talajból" és láthatóvá válik egy az általa megölt lények egyike.
- Óvatosan. -figyelmezteti társát. Egy pillanatra rápillant és már sejti is, hogy mi lehet a társa stratégiája. Elgondolkodik egy pillanatra, majd gyorsan figyelmezteti társát, hogy várjon. Reméli, hogy nem késő.
- Ha nem támad, akkor várjunk. Lehet, hogy eltudjuk kerülni. -üzeni társának és reméli, hogy még időben szólt. Bár Parancsnok jobban szeret gyilkolni, most mégis a megérzéseire hallgat. Szívesebben tépné cafatokra a férget, de visszatartja magát.

Amíg Parancsnok kivár és üzenetét továbbítaná testvérének addigra már Árny lendíti farkát a támadásra amitől mind két ,,féreg" visszahúzódik a lyukba amit kitúrtak a xenomorphok előtt. Árny a támadást sem kezdhette el. Azonban a két drone nem tétovázhat sokáig mert azon a részen éreznek rezgést a föld rétegein, ahol éppen kapaszkodnak.
/Nem írok semmi támpontot csak azt, hogy akad bőven:)/

Árny meglepett sivítást hallat mikor megakad a támadásban, aztán hirtelen alatta kezd el remegni a fal. A tőle telhető legnagyobb sebességgel indul el lefelé, persze csak annyira gyorsan, amennyire a terep engedi anélkül, hogy lezuhanna. Kissé jobb oldalra húzódik menet közben, hogy a férgek nehezebben tudják kikövetkeztetni merre halad. Társával pillanatnyilag nem foglalkozik semmilyen szinten, teljes tudatát a saját túlélése tölti ki, ami kemény problémának tűnik jelen pillanatban. Ha szerencséje van már nincs sok hátra a talajig. Minden erejével küzd, hogy ne zuhanjon a mélybe menet közben.

Deadric:
Deadric leereszkedik és érzékei után indul. Termetét meghazudtoló csendességgel közlekedik a kristályok között és továbbra is szemből érkezik számára az ,,idegen" feromon. Jó harminc méter után már mozgást is érzékel mivel nem távolodik, hanem közeledik Deadric felé. A levegő terjedésében egyre erősebb rezonanciát okoz az felé tartó ,,idegen" mozgása, de nem tudja beazonosítani. A kristályok erdőként veszik körbe a xenomorphot és hamarosan az ,,idegen" is a közelébe ér.
/Nos most meg kell várnunk Zúzó és Éjlopó posztját./

Csendesen lemászom a kis kilátómról és elindulok abba az irányba ahonnan a feromonokat érzem. A levegő sűrűségében is változás áll be, tehát valami közeledik felém, de a környezetem miatt nem tudom egyenlőre beazonosítani a támadómat. A hatalmas kristályok szinte megfojtanak, és falakként magasodnak körém. Várok....

/Akkor most off a hétvégére, majd hétfőn éjjel vagy kedd reggel írok/

Mi ez? Fénylő kristályok? De nem a felszínre mentünk volna fel? Meg mi ez? Én azt hittem egyedül vagyunk itt erre meg érzek valamit. Furcsa ez a hely!Meg ott most láttam valamit! De nem talán csak a kristályok játszanak velem? Gyűlölöm ezt a helyet! Már csak az hiányozna, hogy megtámadjon még több ilyen féreg izé minket! De azért egy kicsit előrébb megyek.