Perzselő vadászat

//lenne hozzá egy jó ötletem, az alienek kinyírják mert túl sokat akart, vagyis: pepöccent egyre és mondjuk figyelmetlen lett és sokan rátámadtak és szétkapták, vagy valami ilyesmi //

A két idegen támadásba lendül hirtelen ugrok hátra, egyikőjüket a Plazmagömb cafatokra tépi. Savas vér csapódik mindenfelé miközben a másik idegen hirtelen rám ugrik majd fellök, karpengém kiugrik a helyéről gyors suhintás, de csupán az idegen oldalát súrolom. Nem hagyhatom hogy felém kerekedjen, farokvégétől jobban félek mint mástól, borotvaéles kitin szerű páncélja úgy vágja keresztül a húst mint kés a S'pke-t. Megpróbálok kitérni az ütései elől és vissza talpra állni, mindezt hirtelen mozdulatokkal teszem közben arra készülök hogy nyakszirt körüli csapást mérjek rá.

Mikor Bar'kha meghallotta a váll-löveg hangját, higadt maradt.
- Rendben, ha odaérünk és ő éppe...!-nem folytathatta, mert valami teljes erőből belemart a lábikrájába és lerántotta a földre.
Egy keményhúsú vigyorgó pofáját látta, amint fogcsattogtatva, sziszegve húzza befelé egy üregbe. Bar'kha szabadulni próbált, és megpróbált a megfelelő helyzetbe vergődni, hogy lándzsáját beledöfhesse a támadójába. Megtalálta, becélozta a fejet...

Ahogy a Vezérünket követtük hirtelen ismerős hangokat hallottunk. Ezek nem mások voltak mint a váll-löveg lövéseinek hangjai.
Épp készültünk hogy siessünk mikor hirtelen a földből kinyúló savvérűek elkapták lábainkat.

///Vash majd a skilleket tedd be aláírásba///

//Most Andrew jön vagy én?//

Bar'kha és Vash:
Bar"kha lándzsa kicsapódik és a hosszúkás koponyát hosszában lyukasztja át. Egy hangot sem tudott kiadni a xenomorph a gyorsaságtól. Majd ugyan olyan némán visszaesik a lyukba. Vash (Cselekvést nem írtál csak, hogy elkapott. Aztán?) váll lövegét éles szögben lefelé irányítja és egy kis energiájú kék villanás után a xenomorph koponyájának hátsó része, és a hátából kiálló tüskék a semmibe vesznek. Basil'isk nem volt ilyen szerencsés. A talaj szinte teljesen beomlott alatta és a törmelékek beszorították az altestét. A savvérű rávetődik és karmaival nagyokat súlyt áldozatára úgy, hogy a maszkot is leveri a fejéről. Ez adhatott neki annyi erőt, hogy kicsapódó pengéit a préda szegycsontjába vágja. Hatalmas sikítás után egy csont tarajos farok amit Basil'isk érzékel. A mozgó ,,lándzsa" hátulról szúrja keresztül Basil'isk-ot. Vash és Bar'kha nem gyászolhatja halálát, mert a távolból legalább húsz ilyen üregből törnek ki a kemény húsúak. A két Yautja egymásra tekint. Az elhatározottság maszkon keresztül is érezhető volt, majd felveszik az iramot, ami nem árt mert az idő is fogytán.
Heca'thei:
A xenomorph hiába tekergett mint egy kígyó, Heca'thei szeme gyorsabbnak bizonyul. Hamar visszanyeri egyensúlyát és jobbját felemelve belép a savvérű elé, de mikor az megragadná Heca'thei oldalra lép, és erősen le súlyt. A nyak végén immár nem a fej, hanem a kifelé ömlő sav látható. A fej pofával a homokba fordulva ér földet. Heca'thei hamar egy másik házhoz fordul ahonnan szintén neszezést hall, de ezt nem titulálja közeledőnek, és ami a legkülönösebb veszélyesnek sem. Inkább ziháló és szenvedő nyögdécselések lehetnek.

Hirtelen az egyik savvérű elkapott, de vállövegem segítségével likvidáltam. Sajnos Basil'isk nem volt ilyen szerencsés: a talaj beomlott alatta és a savvérűek megölték.
-Már megint?! Ismét elvesztem egy társamat.-Hirtelen ezek jutottak eszembe. De nemvolt időnk gyászolni, haladnunk kellett tovább. Bar'kha és az én tekintetem egy pillanatra összetalálkozott: tudtul hogy sietnünk kell! Így hát elindultunk.

Bar'kha sikeresen keresztül szúrta a kemény húsú kopohnyáját, ami még megnyikkanni sem tudott. Bar'kha elégedetten ugrott talpra, mikor észre vette, a Vezér elesett. Egy pillanatig némán gyászolta, aztán meglátta a lyukakból özönlő idegeneket.
Rápillantott megmaradt társára, tekintetük találkozott, majd megindultak.

Sikerül oldalra kitérnem és levágni a Xenomorph fejét. Savas vér áztatja a földet mely mindent szét mar maga körül. Az idegen feje után nyúlok "később kikészítem" gondoltam magamban. Épp magamhoz erősítem az új tropheát miközben újabb neszt hallok. Az egyik ház irányából jön, de nem fenyegetőnek inkább szenvedő nyögdécselésnek hallatszik. Óvatosan elindulok a hang irányába...

Heca'thei:
A kunyhóba beérve a halál szaga terjeng a levegőben. Több testet is felfedez a nőstény, amin hatalmas lyukak tátonganak. A szalma és egyéb kiszárított kunyhó falait vastagon beborított rászáradt vér színez barnás vörösre. A hangot az egyik még vajúdó gazdatest adja magából. Heca'theinek most elég könnyű dolga lesz ezzel az apró újszülött savvérűvel. A kérdés, hogy hagyja tovább szenvedni a szintén nőstény embert vagy megszabadítsa szenvedéseitől.

Bar'kha és Vash:
A két vadász a távolban ,,élőhalottakra emlékeztető" földből kikelő démonok elől futnak a falu irányába. Dolgukat nehezíti, hogy miközben menekülnek a közelükből is szinte kirobbannak a savvérűek a földből, hogy végezzenek velük. Vash a kimászó xenomorphokat a váll lövegével szaggatja darabokra. Az egyik túl közeli savvérűt azonban csuklópengéjével hasítja fel. Bar'kha az ősi nemes szamurájok művészetét tükrözi vissza. Hol csuklópengéje vág bele egy kötel merészkedő démonba, hol pedig Bakuubjával szúr keresztül valamelyiken menekülés közben. A kis falucska még vagy kétszáz méternyire lehet mikor egy addig számukra nem látható keskeny szakadék választja el őket a túloldaltól, amit egy aránylag stabil fából és kötélből épített híd köt össze.

Mint valami rossz rém álom olyan volt a helyzetünk: ahogy haladtunk a falu irányába folyamatosan jöttek elő ezek a nyomorult sav vérűek. A váll lövegemet egy pillanatra sem hanyagoltam, folyamatosan lőttem ezeket a démonokat. Azonban az egyikre amelyik pár méterre előttem jött ki a földből, nem volt rá időm hogy ki lőjem, így gyorsan aktiváltam csuklópengémet. Miután aktiváltam, ketté hasítottam a fejét, játszi könnyedséggel. Egyre jobban közeledtünk a faluhoz Bar'khaval, és mikor mér nagyjából kétszáz méterre voltunk hirtelen utunkba akadt egy keskeny szakadék. Azonban szerencsénk volt: egy aránylag stabil, fából és kötélből épített híd volt nem messze tőlünk, így könnyebben, gyorsabban át tudunk menni a túloldalra.

Bar'kha rohan. Érzékeli, ahogy vadásztársa lövegéből kicsapnak a plazmanyalábok és darabokra szaggatják a keményhúsúakat.
Bar'kha nem szereti a lőfegyvereket. Nincs is neki.
Pengéjét és bakuubját villámgyorsan forgatva kaszabolja le egyiket a másik után.
Az adrenalin szétárad a testében, ahogy egyre nagyobb veszélyben vannak a földből kimászó idegenek miatt.
Odaérnek egy szakadékhoz, ami viszonylag keskeny. Átszeli egy híd, kőből és fából épült. Nem tűnik rozogának, így Bar'kha megindul felé, még mindig rohanva.

Az egyik kunyhóba befordulva véres látvány fogad. Szanaszét heverő holttestek melyeken hatalmas lyukak tátonganak, iszonyatos szag csapja meg az orrom. Az egyik nőstény m'ber még életben van. Soha sem találkoztam még e faj tagjaival de sokat hallottam róluk. Kultúrájuk fejlett, eléggé kitartóak. Legszívesebben végeznék vele és a koponyacsontjával díszíteném a mellvértemet de nem tehetem. Gyenge, fegyvertelen és beteg préda számomra nem kihívás. Habár életben maradásra semmi esélye, de még sem adhatom meg számára a kegyelemdöfést. A testében rejtőzködő fiatal savvérű nem jelent akkora veszélyt mint kifejlett társai. Hátráló mozdulatot teszek majd elhagyom a kunyhót.

Bar'kha és Vash:
A hídtól pár méterre Bar'kha halad elől és az eléjük kibújó két idegennel végez. Bakuub-ját és csuklópengéjét kifinomultan használja és csak egyszer vág ugyan arra a pontra. Az egyik a fejébe és az oldalába kapja a bakuub végét miközben a másik elé Bar'kha betér és csuklópengéjét végig hasítja a kemény bordákon, lentről felfelé. Az egyik testet a másikhoz vágja, hogy megtisztítsa az útjukat és rálép a hídra, ami halkan megreccsen. Nincs ideje gondolkodni mögötte a testvére Vash próbál visszaverni egy kisebb hullámot. A nagyobb horda, ami az előbb mászott elő már csak száz méterre lehet. Vash még nem tud rálépni a hídra Bar'kha után, mert magát kell fedeznie. Vállágyúi a sokszoros használattól már szinte izzanak, ezért próbál Vash kis energiával minél pontosabban célozni. Szemből két idegen ugrik nagy lendülettel. A váll lövegből most egy jóval nagyobb sugár távozik és a két testet lefelezi hosszába. A megmaradt két fél egymástól jó távolra röpül, majd Vash hirtelen jobbra fordítja fejét és ismét lő. A lövések három irányba záporoznak, amerről támadnak és közben Vash elindul Bar'kha után a hídon. Bar'kha már a híd felénél járhatott mikor Vash elindult rajta fedezve magukat. Vash-nak egyre nehezebb a dolga és kétségbeejtőbb. A függőhídra egyre több savvérű mászik fel, de a híd terhelhetősége a végéhez közeledik. A szálak nyúlását Bar'kha maga előtt látja, majd elszakad. Több tucat xenomorph és a testvére alázuhan, azután a híd nekicsapódik a sziklás oldalnak jó pár démont agyoncsapva. Bar'kha lefelé tekint és Vash zuhanását látja. Majd az alattuk lévő folyóban eltűnik társa. Vash még kilő egy xenomorphot a levegőben majd egy erős sodrású folyóba zuhan. A becsapódástól eszméletét vesztve sodródik partra és ott is tér magához. Bar'kha belép a faluba és rögtön a harc hangja csapja meg fülét az egyik kunyhóból.

Heca'thei:
A nőt eleget méregette Heca'thei és meg sem fordul a fejében, hogy egy ilyen szerencsétlennel végezzen. A sors a lehető legcsúnyábban bánik most el vele. Az újszülött prédának esélyt ad a kifejlődésre azzal, hogy elindul kifelé és talán még egyszer le is vadássza. Viszont a kunyhó egyik felfüggesztett gyékényfala mögül egy arctámadó ugrik Heca'thei-re. A farkával már megtalálta a Yautja nyakát, de karmos lábai még nem érintik a maszkot. Azonban esélyei nőhetnek az arctámadónak, mert pillanatok alatt egy másik bújik elő a szomszédos ,,fal" mögül. Villámgyorsan neki iramodik, minden a szobában lévő berendezési tárgyon átmászva közelít, miközben Heca'thei próbálja fékezni az egyre agresszívabb és kapálózó halálhordozót.

Bar'kha ment előre a hídon, azonban előtte még végzett két démonnal. Mesterien használta közelharci fegyvereit. De nem csodálhattam képzettségét, mert ezeket a rohadt dögöket kellett visszavernem. Bar'kha óvatosan ment előre, én közben a híd elejénél vertem vissza az újabb és újabb rohamot. Kezdtem félni hogy ha ez így megy tovább a váll lövegeim szétrobbannak. Ezért kis, pontos lövéseket kezdtem leadni, amik sorra célt értek. Kettő sav vérű azonban közelebbről rám akart ugrani, de egy erősebb lövéssel likvidáltam őket. A helyzetünk egyre kétségbe ejtőbb lett, lassan, óvatosan elkezdtem hátrálni a hídon. Lépéseim aladt recsegéseket hallottam, ez kicsit ilyesztő volt, de haladnom kellett. Ahogy hátráltam egyre csak jöttek és jöttek ezek a démonok, és már pár a hídon volt mikor megtörtént a baj: a köteleket elkezdtek elszakadni, és a híd aladtunk szétesett. Elkezdtem zuhanni, nem tudtam hogy Bar'kha-val mi lett, mert zuhanás közben még egy démont sikerült megölnöm, talán utoljára. Majd a vízbe zuhantam. A következő pillanatban a parton térek magamhoz, elég kábán. De legalább még élek.

Bar'kha rohant a hídon. Nem nézett vissza, érezte, hogy társa jól boldogul. De mikor a híd felénél járt, látta, hogy a hidat összatartó szálak szakadoznak.
Bar'kha elkapja az egyik kötelet épp akkor, mikor a kötelek hangos pattanással elszakadnak, és az építmény nekicsapódik a sziklafalnak. Bar'kha lenéz.
Rájött, azért szakadt le a híd, mert a savvérű keményhúsúak rámásztak utánuk és annyi sújt a híd már nem bírt el. Most a dögök a folyóba zuhannak...
...társával együtt.
Összeszorul a szíve, ahogy látja, a másik yautja teste belecsapódik a vízbe és eltűnik.
Majd mindkettejüket meggyászolom, ha befejeztem küldetésem-gondolta, miközben a falu irányába indult.
Ahogy belép a területre, az egyik kicsi lakóépületből zajokat hall. Odasiet és belép, épp akkor, mikor a keményhúsú első formája, a pókszerű arctámadó rávetődik egy vadászra.
A földön is rohant egy, ezért Bar'kha nekihajította a bakuubot, majd odaugrott a yautjához, hogy segítsen neki leszedni az arcát rohamozó dögöt..

Már pont elhagyni készülök a kunyhót amikor egy arctámadó ugrik rám farka a nyakam köré csavarodik szorosan. Nehézkes a levegővétel, karmos lábai még nem érintik a maszkomat. Próbálom magmaról leszedni miközben egy újabb tűnik fel. De csak pillanatra látom meg a szemem sarkából a viaskodás közben. Gyors lépteket közeledését hallom "Talán egy sav vérű vagy egy M'ber közeledik..." Halál félelem fut végig rajtam amikor egy bakuub szeli ketté a másik arctámadót. Egy vadász ugrik elém aki próbál segíteni...

Vash:
Vash kilép a folyóból és lassan élesedik a kép. Maga előtt zöldellő lombú trópusi növényeket és sűrű lombú fákat lát. Nyolc órára tőle hangos gépmotor zaj csap át a tájon. A Yautja elindul be a sűrűbe. Maszkja vízorjának összeköttetését vizsgálja a fegyverzettel, de szerencséjére még működik. Balszerencséjére azonban az álcázója megsérült és jelenleg nem tudja aktiválni. Belépve és jó pár méter megtétele után a majmok, madarak és egyéb állat hangok megszokottá válnak. Hamar kiér egy agyonhasznált, szinte járhatatlan erdei útra és messze a porfelhők mögött még lát egy dzsipet. Vash nekiiramodik és a fák segítségével tudja tartani azt a tempót, ami még őt sem veszélyeztetni a lebukásban.

Heca'thei és Bar'kha:
Heca'thei kész szembeszállni a halállal, de felkészül. Hidegvérét megőrzi ám hírtelen egy gyors halkan suhanó bakuub szeli át mellette a levegőt, hajszál pontosan a petehordozóba. Teljesen a földbe szögezi a ,,csapás" lábai mereven kinyúltak mellette és halk maró sistergésben és füstben kezd elveszni. Eközben már Bar'kha és Heca'thei pillanatok alatt lehámozzák a nőstényről a támadóját. Heca'thei az arctámadót béklyóban tartva egy szempillantás alatt kivégzi. Bar'kha és Heca'thei hamar elmondják történeteiket egymásnak és tisztelet teljesen meghallgatják egymást. A párbeszéd végeztével még maszjuk alatt futkosnak a gondolatok és képek, de a királynő új fészkének elpusztítása a legfőbb cél. Ezen kívül az androidok is jelen vannak. Hamar gép zaj csapja meg a két Yautja fülét. Álcázójukat aktiválják és kilesve egy dzsipet és három nagy katonai puttonyos kamion áll meg. A dzsipből két ember száll ki egy magasabb rangú tiszt és egy sofőr. A ,,puttonyosokból" olyan harci androidok ugranak ki, amilyenekkel Bar'kha már találkozott. A hullákat és az idegenek nyomait vizsgálják és hamar egy irányba kezdenek mutogatni és követhetetlen 'mberi nyelven beszélni. A dzsip felé elindul a sofőr és a ,,tiszt" míg a katonák betekintenek a kunyhókba. A kamionok sofőrjei is ráadják a gyújtást a gépekre amit a kivillanó lámpák jeleznek. Itt a lehetőség potyázni.

Kicsit kába vagyok még a zuhanástól, de szerencsére más bajom nincs. Kicsit élesedett a kép és láttam hogy zöldellő lombú trópusi növényeket és sűrű lombú fák vannak. De amint jobban felfogtam a terepet, hirtelen gép motor zaját kezdem hallani. Azonnal elkezdtem tartani egy ellenőrzést hogy minden működik-e a zuhanás után. Szerencsére a fegyverzetem működik, a váll lövegek nem károsodtak, azonban az álcázóm nem működik. De nem időzhetek, indulnom kell. Ahogy mentem a fák között gyorsan kiértem egy agyonhasznált, szinte járhatatlan erdei útra. Azonban messze a porfelhők mögött még látok egy dzsipet. Ilyen nyílt terepen álcázó nélkül azonban nem lenne célszerű követnem. Így hát a fákon ugrálva követtem a dzsip-et.

Miután a megszabadított vadász végzett az arctámadóval, Bar'kha jobban megnézte.
Ez egy NŐSTÉNY!-gondolta megrökönyödve, de erőt vett magán.
- A nevem Bar'kha-mutatkozott be, nem használta a teljes nevét, arra idő nincs. Azt, ami eddig történt vele, szintén dióhéjban mesélte el.
- Vadászni jöttem a bolygóra, ahol összeálltunk két vadásztársunkkal. Annál a templomnál végeztünk pár szintetikussal, majd elindultunk erre, mikor megláttuk a földet érő kapszuládat. Nem sokkal, miután elhagytuk a templomot, a yautja, aki Vezérré nevezte ki magát, elesett, és nem rég egy hídnál elvesztettem a másik társamat. A folyóba veszett...-mondta kicsit elszontyolodva.- Nem sok esélyt látok arra, hogy életben maradt, túl sok kemény húsú esett utána és talán megölték a víz alatt- Bar'kha sóhajtott, majd kihúzta magát.
- Most együtt kell működnünk és meg kell...-nem tudta folytatni, mert gépjármű zaját hallotta. Bekapcsolta álcázását és kilesett a kunyhóból. A kisebb járműből két m'ber szállt ki, a három nagyobból pedig egy halom android. Bar'kha nyelt egyet.
- Ez kemény menet lesz...én inkább a 'mber fejekre mennék, de mivel kettő van, igazságosan osztozhatunk. Csak vigyázzunk azokra a...a szintetikusokra- még mindig nem tanulta meg helyesen az android szót. Nehéz volt a puha húsúak nyelve.
Bar'kha a kunyhó falához lapult, és várta, hogy az androidok belépjenek az Ő kunyhójukba is.

Miután sikerül megszabadulnom az arctámadótól felnézek, egy hím az, teste karcsú mégis edzett, szénfekete haja hosszan leér. A nevem Bar'kha mondta majd röpke mondatokban elmondja hogy került ide. Mint megtudtam 2 másik társával érkezett a"vezért" megölték a másik társa egy hídról zuhant le... Heca'thei-nek hívnak Pár röpke szót mondok neki arról hogy mi történt. Bar'kha még annyit szólt hogy Most együtt kell működnünk és meg kell... de ekkor járművek zaja törte meg a csendet. Bekapcsoltam az álcázást, Bar'ka kinézett majd hirtelen a kunyhó falához lapult. Az egyik gépből két m'ber a másikból valami humanoid jellegű gépek szálltak ki. "Túl sokan vannak" futott bennem végig a gondolat. Értelmetlen lenne a nyílt harc ide taktika kell. Az ajtó másik oldalánál szintén a falhoz lapulok élesítem a vállövegem és lassan előcsúsznak a pengék a helyükről. Bar'kha-ra nézek és várjuk hogy a közeledő androidok belépjenek...

Heca'thei és Bar'kha:
A nőstény és a hím pillanatok alatt a falnak támasztják testüket és lélegzet visszafojtva várnak. A kunyhóba először egy fegyveres sétál be aztán még egy. Fegyverük csöve a legalaposabb részletességgel fésüli át az egyetlen szobából álló építményt. Hátuk mögé viszont nem tekintenek be alaposan és kisétálnak. A vadászokat nem fedezték fel hála a bent felfüggesztett állati bőröknek és gyékény lepelnek. Még pár kunyhót átvizsgálnak a gép'mberek. Most elég nagy a csend ahhoz, hogy fellehessen kapaszkodni a hátsó kamion tetejére. A dzsip már lassan gurulva el is indult, utána pedig az első kamion. Abba az irányba tartanak amerre a xenomorphok helye lehet. A két vadásznak most el kell döntenie, hogy észrevétlenül potyáznak az esetleges lebukás kockázatai mellett, vagy az irányt meghatározva követik a gépeket és nyomaikat. Basil'isk bombájának kataklizmája azonban az egész területet letarolja és az óra ketyeg. /Ezt kihagytad Bar'kha. Igen szorít az idő./

Vash:
Vash kisebb erőfeszítések árán, de tartja a tempót. Egy völgybe érve a dzsip hamar begurul egy útszéli tisztásra és leparkol a közepén terebélyesre megnőtt fához. Vash nem megy tovább kellő távolságból nézi és hallgatja az eseményeket. -Konvoj, Konvoj itt Keselyű. Az erdő ezen része teljesen tiszta csak pár nyom található, az idegenek valószínűleg már jó ideje visszavonultak. -Várjatok ott már úton vagyunk a rádiójeleteket bemértük. Addig biztosítsátok a tisztást. A faluban csak hullák semmi mást nem találtunk vége. A jelentés befejezése után a dzsip mind a négy ajtaja kinyílik és négy fegyveres android vizsgálja át a terepet. Kettő elindul a völgyből felfelé, hogy magasabbról átlássák a terepet. Egy a járműnél marad egy pedig a tisztás széleihez húzódva néz be a sűrűbe veszély forrás után.

//Most akk remélem az a két froid elment a kunyhóból. Ha nem akk majd javítok. Am írásomban egy kis férfi dominancia szerepe xD////

Ránézek Heca'theire, majd úgy döntök, hímként nekem jár a Vezéri poszt ebben a vadászatban, miután az előző Vezér elesett.
Kilebbenek a kunyhóból és a fákra kapaszkodva követni kezdem a járműveket. A bomba lejártának ideje közeleg...

Bar'kha úgy dönt hogy követjük a járműveket. Szótlanul bólintok majd a fák lombozatai között elindulunk...

/Természetese kimentek a katonák mást is átnézni. Am mi ez a rövid hsz? Mivel két csapat van és az egyik ,,posztolt" pár mondatban így mehet tovább. Vash majd ír a sajátjához./
Heca'thei és Bar'kha: /Mivel ahol vagytok jelenleg egy kiszáradt elsivatagosodott hely kunyhókkal így nem sok fa van./
A két Yautja hamar rádöbben, hogy nem tudnák tartani a lépést a járművekkel és még időben felugranak az utolsó kamion ponyvájára minél óvatosabban. /Próbáltam segíteni többször is./ Szerencséjükre a benne ülő androidok az úti zötykölődésnek titulálják a dolgot és rá se bagóznak. Heca'thei és Bar'kha behúzott nyakkal görnyednek fent, és lassan a távolban kirajzolódik egy oázis. Hatalmas területet foglal el és domborzati viszonyai is változatosak bár nem százméteres mértékben, de látszik, hogy a szintkülönbség felüti a fejét. Mintha a semmiből nőt volna ki az a hatalmas trópusi erdő, amit kitudja mi tarthat életben a kietlen puszta közepén. A konvoj egyenesen arra felé tart.

///Vashal mi van?///

// Bocsi, itthon gond adódott, kirúgtak munkából, és gőz erővel keresgéltem, nagyon sajnálom, de már figyelek!! //

Nehéz a döntés: 4 célpont, kevés idő. Ha a duót választom akkor csökkentem az esélyét hogy észre vegyenek a magasabb helyekről. Ha kocsinál lévőt iktatom ki, akkor kereszt tűzbe kerülhetek. A tisztásnál lévőt gyorsan ki iktathatom a sűrűben. Megvan: a tisztástól fogom kezdeni, majd a kocsinál lévő, végül a kettő utolsó. De nagyon ügyesnek kell lennem mert még mindig nincs álcázóm. De sebaj, bátraké a szerencse.
Megvártam míg a tisztásnál lévő gép nem figyelt, és gyorsan beugrottam a sűrűbe. Sajnos meghallott, de valami állatnak vélhetett mert nem tüzelt. Egyre jobban közeledett hozzám, majd mikor elég közel volt, a pengéimmel egy gyors mozdulattal elválasztottam a fejét a testétől. Gyorsan elvonszoltam a sűrűbe a testet, a fejét pedig megtartottam trófeának.
Nah jöhet a többi is...

//Tényleg sajnálom a késést //

//Sebaj, lényeg, hogy végre itt vagy. És bocs, Andrew, nekem akkor, amikor ott szerencsétlenkedtem, egybefolytak a dolgok, de most már figyelek//

A járművek túl gyorsak, de egy kedvező alkalomnak köszönhetően Bar'khának esélye nyílott arra, hogy felugorjon az egyikre. Egy huppanás jelezte, hogy Heca'thei is megérkezett.
Bar'kha abban reménykedett, hogy az androidok nem vették észre és szerencséje volt, mert azok nem hajoltak ki az ablakokon és néztek fel. A yautja behúzta nyakát és guggolva egyensúlyozott. A távolban feltűnt egy oázis. Bar'kha felkészült, idegei már most pattanásig feszültek. Foga a két 'mberre fájt, de tudta, az egyik lehet csak az övé.
Beszívott egy slukkot a levegőből, majd lassan és halkan kifújta. Alig várta, hogy pengéit és lándzsáját újra benedvesítse az androidok nedve és az 'mber vére...