Utcák, dokkok és csatornák

Owens szemei fennakadtak. Sidre nézett nagyon komoran.
- Neked a százból mennyi van? – Kérdezte kinézetéhez képest kissé félős bukéval.
- Nem képes magában tartani a szót, láttam már ilyet. – Mondta Toshida mielőtt fellépet volna a hajóra. Owens két mutató ujjával keresztet formált és Sidnek mutatta, így lépett fel a hajóra.
- Túl hangosan gondolkozol, nem kértünk tájleírást. Látjuk mi is! – Attarik sem hagyta szónélkül.
Időközben Harrison kérdésére az egyik megnyűtt képű ember felemelte a kezét, mintha iskolában jelentkezne álmatagon, hogy ő tudja a helyes választ.
- Enyém. – Kicsit hallgatott, majd folytatta. – De nem viszek már ki senkit, soha, soha nem megyek ki én oda többet!
Másik ember közben végig mért titeket. Most esett csak le neki. Gyarmatügyis katonák vagytok.
- Mégis hól a retkes pi***** voltak eddig?! Majdnem ott döglöttünk! Az a nyomorék izom tömeg meg élvezte az egészet! – Úgy visított fel a másik férfi, hogy az egész kikötő mintha elnémult volna körülötte.
- Jon! Nyugalom!
- Áh… majdnem ott döglöttünk!
- Szóval, a hajó már nem kell maguknak? Mennyiért adnák át a….
- Családom és az itt látható idegi roncs barátom minél előbb elhagyhassa ezt a bolygót! Semmiféle sorban állás, semmi ilyesmi! Aztán a maguké.
- Mégis mi a frász történt? – Attarik már nem bírta, érdekelte, hogy mégis mitől ilyen roncs ez a két ember.
- Bogarak és bogár ember hibridek akartak minket kicsinálni. Ennyi elég!? – Ahogy kitörtek a hajó tulajából a szavak, úgy állt fel reszketve.
Owens időközben körbe járta a hajófedélzetet.
- Takaros sárga kis hajó. Horgász kellékek állványát fél óra alatt megcsinálom fegyvertárolónak. Szigonyágyú pedig így is jó, de lekaphatom, a talapzata talán jó lesz egy minigunnak.
Toshida kérdőn Harrisonra nézett.

Nagyot sóhajtott a hajó tulajdonosa.
- Nyílt vízen, és a barátom kiszolgáló állomásánál. Hajónaplóba beírtam. Vigyék, az se kell! Csak szerezzenek helyet. - Ezzel felállt és pár hallal teli rekeszt kirakott a stégre, majd társával egyűt elmentek a két rekesszel.
- Kulcsot bezzeg magával vitte! – Ordított fel Owens. Majd végig nézett a társain és a hajón. – Tud egyáltalán valaki hajót vezetni?
Attarik ingatta a fejét, Toshida a vállát vonta meg, Harrison és Sid láttán sem derült fel az arca.
- Talán a többiek közül valaki tud hajót vezetni. – Jegyzi meg Attarik. – Hajónk már majdnem van. Kapitány nincs. Sőt víz alatti felszerelés sincs.
- Akkor kell búvár göncöket szerezni. Meg még ki tudja mi a francokat. Én maradok és neki látok az átalakításnak. Még a hívok pár mukit, és szólok a főnöknek. – Owens, ezzel el is kezdet matatni a hajón.


//Sid, a párbeszédet kötőjellel kezdjük és zárjuk. Mivel nem zártad le, így gyakorlatilag minden gondolatodat ugyan úgy elmondtad. Ezért néztek kicsit hülyének a társaid. Magadban beszéltél.//

Sid sikeresen betévedt a kikötői ivóba. Nem túl vidámak az emberek, ám egy fegyveres láttán feszültebbé vált a légkör. Mikor kitűnt, hogy CMC-s katona az illető, akkor bizony néhány asztaltól azonnal eltűnt pár csomag. Halk morgás jelzi, hogy a kocsma kis klikkjeinek bizony közös, most a témája.

Eközben Harrison megkapta a választ. Egy katona szolt a kommunikátorban, az „apuci” úgy tűnik házon kívül van.
- Űrruhából nem lehet búvárruhát csinálni. Továbbá nincs is ilyesmink. Szerezzetek. Vége. – És ezzel bontotta a vonalat.
- Nem kell feltörni semmilyen zárat! Az ipsével üzletet kötöttünk, nem? Vissza fog jönni, hogy meg tudja, melyik hajóval léphet le. Meg lesznek a kulcsok. Ám’meg minek ennek név? Már van! Néz csak az oldalára.
- Halak Angyala… nem éppen a legfrappánsabb név. – Attariknak nem tetszik a név. Vagy csak a pezsgőt akarja az új név avatásáról. Bár mindkettő kitelik tőle.
- Ez egy halászhajó! Van íjpuskájuk is… egy. De háromnak lenne hely. Szerintem jó lenne pótolni azt a… hármat. Ezt már megette a sav. – Ezzel Owens kidobta a sav által szétrágott íjpuskát. – Itt bizony gondok lesznek. Az ipse nem hazudott.

Sidnek hosszú pillanatokig nem érkezett válasz. Végül a pultos szánt rá időt. Egy poharat teli átlátszó folyadékkal tett elé.
- Víz. – Ezzel kezdte. Úgy tűnik ismeri valamelyest az embereket. – Ez lenne a nagy Tengerészet? Környező vizek? Környező moszat telepek! Ugyan úgy felparcellázott a bolygó ezen része, mint egy város. Mindenkinek meg van a maga telepe. Ide csak térkép kell. Nem vezető. Vannak fizető vendégeim is. – Ezzel eloldalgott, hogy a vendégeknek csapoljon.

Eközben a remélhetően friss szerzeménynél a csapat többi tagja a hajót tanulmányozza. Kikötőben egyre többen figyelik, hogy mi folyik ott.
- Hát, ha adtok valamit mivel meg lehet erősíteni a hajótestet, szerszámokat és legalább három napot, akkor… jah, meg lehet csinálni. – Owens, végig mérte a hajót, ám látszott rajta, hogy kezd túl nagy fának tűnni a hajó.
Egy UD4-es suhant el a város felett, majd eltűnt a horizonton. Mindenki utána nézett.
- Hát, ez nem a mi gépünk. Meg jött a Melville úgy tűnik. Itt háború lesz.

Kocsmáros nem nagyon óhajtott Siddel beszélgetni, de jól tudta, hogy a „törvény” embere, így muszáj válaszolnia. Bár eléggé gúnyos hangban volt hajlandó válaszolni.
- Idejönnek, úgy hogy alig tudnak valamit a bolygóról? Remek… Máris megmentve érzem magam a nyugalomtól. – Megejtett egy lefitymáló grimaszt majd fojtatta. – Chigusának vannak a legnagyobb területei. Amúgy meg maguknak ezeket pont tudniuk kéne. És támadás, eltűnés? Tudja maga mi az a tengeri sárkány? Egy átlagos kisméretű hajót egyben lenyel. Történnek-e halálesetek? Mint minden bolygón ahol vannak őshonos lények. Vagy maguk már minden mögött azokat a fekete rovarlényeket látják? Így is elég trágya az itteniek élete, nem kell nekik még pánik is. Most pedig szerintem mennie kéne őrjáratozni, vagy tudom is én.
Kantin többi vendége sem rebesget Sidtől. El-elcsíptek a kis párbeszédből pár szót. Ám a fekete rovarlényeknél érezhetően lehűlt a légkőr.
Minden pletykának és rémhírnek van egy kiinduló helye. Lehet egyet már nem kell keresni.

Owens kissé bambán néz Harrisonra.
- Az a nagy fehér bálna? – Majd végül komolyra vette a szót az értetlenből. – Melvillés srácok jelenleg valamit üldöznek, én ezt tudom. És ha itt vannak az gáz.
- Nagy gáz. Nekünk annyi. Bogarak, bogár-emberek vagy mik, szektások, ismeretlen zöldvérű emberre vadászó lények, tudatba mászó elefántszerű óriás humanoidok, kis zöld emberkék hiányoznak már csak. – Attarik maga elé nézve kommentálta Owenst.
- Nem léteznek kis zöld emberkék, vagy már kiirtották őket az idegenek. – Mondja némaságát megtörve Toshida.
- Ez még biztatóbb. Csinálnánk már végre valamit? Nyakunkon van a „dagály”.

Kocsmáros arcán már látszott, hogy nem tetszik neki az a kikérdezés. Nem csoda, vendégeinek a többsége nem éppen törvénytisztelő polgár.
- Figyeljen! Ahol megjelenik a sereg nagyobb számban, ott bogarak vannak! Pont maga nem tudja ezt a törvényt az életből? Ráadásul, térképet kocsmában? Hol élt eddig maga? Geológia planétán? Ez nem térképészet. Amit itt feltérképezhet, az az ajtó.
Bizony Sidnek nem mennek jól a dolgai. Vendégek zsörtölődnek, kocsmáros elküldte a fenébe. Kezd forrni a helyzet.

Attarik és Harrison már jó utat megtettek, mikor Attarikban felvillan az ötlet lámpa.
- Ugye észrevetted, hogy nem a városban szálltak le, sőt, nem is jött másik repülő a hajóról. Ráadásul azt se tudjuk mért jöttek. Magyarán információ nélkül a semmiért megyünk előre. Plu… - Attarik szava elakadt. Majd hangosan felüvöltött. – AZ A MI F*SZ?! - Mutatott le a mólóról, a lépcsőkön felkúszó nagydarab hatlábú furcsa kétéltűre. – És mekkora ez már!?
Természetesen a járókelők kiröhögték, ők mit sem törődtek az állattal. Ők már hozzá szoktak a mólokon sütkérező óriás kétéltűekhez. Attarik mintha hangulatváltozáson ment volna keresztül mikor észre vette, hogy eme szívrohama egy búvárbolt és hasonló spéci eszközöket áruló egység előtt történt.

Bolt tulajdonos köszönni sem tudott. Máris az igények. Ez mind szép és jó. Ám fizetni nem tudnak? Erre elég egyértelmű grimasz vetült ki az arcára. Valamelyest enyhült eme grimasz, révén tengerészek az illetők, ám mégis… ingyé’? Bús fenébe elküldeni nem küldhet benneteket, ám ingyé’ mégse megyen az.
- Nagy kaliberű szigonyokhoz engedély kell. – Kezdte végül kissé kétszínű hangon. Nem olyan kétszínű hangon, hanem olyanon, amin egy árus beszél, ha muszáj mégis üzletet csinálni, hiába nem jó az neki. – Ám arról nem tudok, hogy a seregnek ilyenre lenne-e szüksége. Szigony alatt gondolom szigonyt értenek és nem a kilövőszerkezetet. Kézinél pedig úgy szintén a szigonyt és nem a puskát? Úgy látom eléggé nem értenek a tengerhez.
Készségesen végig mutatott a bolt egyik falán. Különböző méretű szigonyok voltak. Rengeteg, kész arzenál. Attarik egy nagyot nyelt.
- Ugye tudod, hogy nem mindegy, hogy milyet veszünk? Pont olyan kell, ami az ágyúba illik. Meg ugye Owens elkezdte leszerelni a szigonyágyút, hogy minigunt tegyen helyére. Ezt át gondoltad? Inkább vegyünk vodkát abból a pénzből… mi, hát nincs.
- Nem mindegy a méret. Gondolom sűrített levegős a szigonyágyú. Ha túl vékony, akkor simán kiszökik mellette a levegő. Ami meg a tengeri ruhákat illeti… Van négy ami a kisebb ragadozók ellen jó, ám elég megviseltek. Valamiért nem érkezet meg a szállítmány, így csak használt van. Arra meg nem gondoltak, hogy először a kormányzói irodában kérjenek támogatást? Vagy rögtön azt mondták, hogy „Oldják meg!”?
Lehetne válaszolni, de Toshida hangja vonyítódott ki a kommunikátorból.
- „Mindenki! Plazma AK-val lelőttek a mólon egy embert. T7 és T8-as raktár közti sikátorban láttuk utoljára! Sid és én utána megyünk! Nem tudjuk, ki az illető!”

Sid a mólon bolyongva próbált segítőkész embert találni. Nem valami beszédesek. Végül összefutott Toshidával. Ő is a helyiekkel próbált valamit kezdeni, neki se mentek a dolgok úgy látszik.
- Sikerült valami? Vagy egy víz bolygón minden olyan néma, mint egy hal?
Válaszra idő nem igazán volt. Kettőtök közt egy ember rohant el, majdnem fellökött titeket. Majd egy fény csóva repesztett el köztetek és találta el az ember hátát. Gerince kettéroppant, éget hús és ruha szag csapta meg az orrotok. Ez bizony egy plazma fegyver volt. Természetesen pánik kitört azonnal.
- Mindenki fedezékbe! Wellnix! A sikátorban! Menj utána! – Toshida két raktárépület közti kis szűk sikátor fele mutatatott, ahol egy maszkot viselő ember kezében az AKP-vel éppen megpördült. Ezután Toshida azonnal a kommunikátorba ordított. – Mindenki! Plazma AK-val lelőttek a mólon egy embert. T7 és T8-as raktár közti sikátorban láttuk utoljára! Sid és én utána megyünk! Nem tudjuk, ki az illető! – Majd a kommot kikapcsolta és ismét Sidnek szolt. – Te mész előre a sörétessel, fedezlek hátulról a pulzussal!

//Meg kérnélek benneteket, hogy a három napos határon belül maradjunk. Ha nem ír Harrison attól még Sid írhat. Stb. Ahogy a szabályzatban van.//

Bérgyilkos? Egy szabotőr? Vagy csak egy sima ember kinek beleköptek piszkos ügyeibe? Vagy tán komolyabb? Egy biztos: Futni azt tud.
De még hogy tud. Ideje is jut ládákat borítani üldözői útjába. Mire már végkép lehagyni látszik üldözőit, újabb két tengerészbe fut, szemből. Időben kapcsol. T7-es épület egység oldalán lévő tűzlétrára ugrik fel, majd egy ablakot betörve eltűnik az épületben.
- WÁÁÁÁÁ!!!! Mi a f*sznak van tűzlétre egy k*b*sz*tt vízbolygón!? – Ordít fel kínjában Attarik. – MINEK!?
- Ne hisztiz! Utána! – Förmed rá Toshida. – Sid, te meny vissza és onnan menj be az épületbe, Harrison! Te is menny vissza és onnan menny be! Attarik, te menjél utána a tűzlépcsőn! – Toshida a kommunikátorába szolt. - Owens! T7-es raktárban egy fegyveres van, lelőt egy embert plazmával. Mi három oldalról megyünk be, tied a negyedik! Ne kérdez, csak menj be, és hatástalanítsd!
Toshida is követte ezután Attarikot.

Sid:
Nincs valami hideg ezen a bolygón, fülledt a levegő s izzadsz, bár ez igaz a másik három rohangáló társadra is. Raktár bejáratán könnyen bejutottál. Időközben láttad, ahogy a helyi hatóság már hullazsákba tették a lelőtt embert.
Raktárban dolgozók félre húzódtak előled, mikor meghallottad, hogy két fegyveres csörömpölését. Helyi rendfenntartók.
- Menjen! Fedezzük! – Eme két szó elég volt, hogy tud, ők nem fognak hátráltatni, inkább ellenkezőleg. Bár nem katonák, csak sima rendfenntartók „kispisztollyal”. Impulzus lövésekre meg is remegtek.

Harrison:
A főbejáraton átrohanva volt olyan, aki rád förmedt, hogy micsoda bunkó. Ha egy katona rohan, akkor vagy dolga van, vagy mindenkinek rohannia kéne. Ezt az illető úgy tűnik nem tudja.
Minden esetre a bent lévők kissé elképedtek a ziháló katonán. Ám minden megvilágosodott mikor meghallották az egyik belső csarnokból a lövéseket.

A raktár:
Egy 200-300 méter hosszú és 50 méter széles épület, több belső raktár csarnokkal, szerviz szobával, folyosókkal stb.

Attarik ordítása száguld végig az épületen. „EMP!” – visszhangzik a csarnokokban. EMP gránátra jellemző halk pukkanást némi áramkimaradás követ, majd ismét helyreáll minden az épültben. Kivéve a néhány számítógép, ő adataik elvesztek és még idő, hogy újra indulás befejeződjön. Attarikék viszont nem jelentkeznek, viszont biztató jel, hogy pisztolylövések dördülnek el, majd ismét már annyira nem bíztató plazma fegyver kisülései.

Harrison:
EMP gránát kisülése általi áramkimaradás miatt sikeresen a sötétben beleütköztél egy falba. Első visszatérő fényforrás valamiféle monitor. Majd még egy és még egy, végül még négy. Épület biztonsági termét csak a zárt ajtaja választja el tőled, odabent pedig remélhetően az épület össze kamerája elérhető.

Sid:
Két égből pottyant feltehetően újonc rendfenntartó társad közül valamelyik sikeresen elsütötte pisztolyát, mikor elment az áram. Fényben pedig az üldözött tűnt fel. Mennyi is a torkolattűz élettartama? Ahhoz kevés, hogy célba lehessen venni az illetőt, de a két jó madár el kezdett lődözni, mint az őrült. Rossz helyre. Kék plazma csík teljesen máshonnan jött és találta el az egyiket.
Mire visszajött az áram a merénylő már eltűnt. Az eltalált rendész pedig, ahogy bírta őrült módon próbálta letépni magáról a ruháit, társa segített neki. Golyóállómellény bár megmentette az életét, de így ronda égett seb marad számára emlékül. Még egy találat már végzetes lett volna neki.

Harrison lövései vízhangoztak az épületben. Zár engedett ellenben a riasztó megszólalt. Számít ez most? Hatóság úgy is tudja, hogy balhé van a raktárban, és azt is tudhatják, hogy a tengerészek már dolgoznak az ügyön. Működnek a kamerák.
Öt képernyőn nincs mozgás, hatodikon feltűnik Attarik égnek álló hajjal. Pöppet megrázta az EMP. Számítógép is működik, most már csak az a kérdés, hogy hol lehet kamerát váltani.

Sid sikeresen lehagyta a segítőit. Sokat értek, talán ha nem lettek volna, akkor te kaptad volna a plazmát? Jó kérdés. Érdekes látvány fogad. Egy patkány rohan valami elől. Világító kis fénygömb pedig beéri és… patkány cafatkáiból te is részesülsz.
Spider gránát. Plazma AK, Spider… nem olcsó cuccok.