Csatornák

A város alatt végig húzódó csatornarendszer, fél naponta átöblítik az egészet vízzel.

A csatorna, sötét és bűzös hely, a kanális egy kész labirintus, hiszen a város nem kicsi. 1 millió ember élt itt, a xenok megjelenésével a menekültek itt találtak menedékre, tehát jó 200 000 fő van még itt. Mennyi inkubátor, ha csak a negyedét sikerülne elkapni, máris elesne Új Japán.

A kanális remek hely a rejtőzködésre, itt rendezkedtek be, a fészekből nem sokan jutottak ki, egy carrier, egy tucat tojás (köztük a királynő tojás), négy drone és warrior, három runner, meg még páran (ők a JK-k). Az sem segít, hogy 5 főnyi Bug-Men van veletek, meg pár fanatikus. Már hónapok óta vagytok itt, a naptárak 2196 februárt írják, az utolsó idegen aktivitás már rég volt. Az emberek joggal hihetik azt, hogy ennyi volt, az infesztáció véget ért, csupán az egykor fertőzött területeket vonták karantén alá. A haderőket csökkentették, ha lennének is idegenek, akkor sanszosan a helyi fegyveres alakulatok elbánnának velük. Ez igaz is, a Bug-Men azonban bezavar, hiszen ők előre gondolkoznak, a királynő helyett ők vezetnek titeket.

A hajón ismert Bug-Men atya, aki egy összetákolt kis trónuson ül, végre kidolgozott egy ördögi tervet, az idő eljött a cselekvésre. Egyetlen gondolat érinti meg az idegeneket: "szükségem van néhányótokra, jöjjetek hozzám!"

Már vagy pár hónapja, hogy a város alatti csatornarendszerben találtunk menedéket. A fészek elesett, így az emberek azt hihetik, hogy megszabadultak tőlünk, de nem. Vagy fél tucat idegen tartózkodik a bolygón (meg még néhányan, de azokat lassan megtalálják a karantén alá vont területeken) és 5 Bug-Men, valamint pár fanatikus, akik imádnak minket.
Mivel királynőnk nem volt, a Bug-Men atya vette át ideiglenesen az irányítást a leendő fészek felett. A királynő kifejlődéséhez szükség van egy gazdatestre, a városban pedig rengeteg ember tartózkodik. Ha sikerülne a lakosság negyedét lehurcolni ide, akkor a bolygó elesne. De mi lesz azokkal, akik elmenekülnek a bolygóról? Azok beszámolnak a katonáknak, hogy a bolygó elesett és az egész sereg itt lenne a nyakunkon.
- Szükségem van néhányotokra, jöjjetek hozzám! - hallatszott az atya hangja a fejemben, így felébredtem és a központi kamra felé vettem az irányt. Igaz, nem messze volt tőlem, hiszen vagy két fordulót kellett tenni, hogy odaérjek.
Mikor odaértem a központi terembe megláttam az atyát. Egy összetákolt székszerűségben, egy trónon ült.
~ Végre, eljött az idő a terjeszkedésre! ~ gondoltam.
Bár nem tudom, hogy pontosan miért is hívott minket, de azért megvárom, mit akar mondani az atya, aki a készülő fészek jelenlegi ura.

//Kis javítást eszközöltem a hsz-en, remélem nem baj//

- Ma éjjel megmutatjuk a hitetleneknek, a férgeknek, hogy hamis illúzióban dédelgették magukat, Az idő eljött, hogy úrnőnk világra jöjjön és micsoda birodalmat ajándékozunk neki! Császárnő lesz... igen, ez biztos! - a közelében lévő pár Bug-Men mintha imádkozna, mintha egy groteszk templomban lennének és maga Jézus prédikálna - Menjetek és szerezzetek néhány gazdatestet, de nehogy feltűnést keltsetek, de minek is mondom ezt, a galaxis legnagyszerűbb lényei vagytok!

Az ujjával, mely egyszerre emberi és idegen, egy csatornajáratra mutat. Ezen kell végigmennetek és találni valamit, vagy valakit, akik, vagy amit elkaphattok és világra hozza testvéreiteket és úrnőtöket.

- Ma éjjel megmutatjuk a hitetleneknek, a férgeknek, hogy hamis illúzióban dédelgették magukat. Az idő eljött, hogy úrnőnk világra jöjjön és micsoda birodalmat ajándékozunk neki! Császárnő lesz... igen, ez biztos! - mondta az atya, majd az egyik csatornajárat felé mutatott - Menjetek és szerezzetek néhány gazdatestet, de nehogy feltűnést keltsetek, de minek is mondom ezt, a galaxis legnagyszerűbb lényei vagytok!
Mielőtt a csatornajárat felé fordultam volna, észrevettem, hogy a közelben lévő néhány Bug-Men mintha imádkozna vagy valami affélét csinált volna. Megfordulok és berohanok a megadott járatba. Néhány társam velem tartott, ők az esetleges szemtanúk eltávolításáért, illetve a gazdatest szerzésért voltak felelősek. Persze én magam azon voltam, hogy a királynőhöz megfelelő gazdatestet találjam meg.
A járatban haladva folyamatosan az atya hangja szólt a fejemben - Nehogy feltűnést keltsetek! - hát nem is fogunk, hiszen a csatorna egyes részeiben vannak hajléktalanok is. Ideális gazdatestek, de én azok közül is olyat akarok, aki nem szenved semmiféle betegségben, tehát nem olyan rég kellett elhagynia a fenti társadalom kényelmét. Viszont ha már elfogtunk pár hajléktalant, akkor felmegyünk a városba és a sötétség leple alatt pár járókelőt is el tudunk fogni.

A csatorna hatalmas kiterjedésű, igazából bárhova mehetnétek és így is órákig bolyonghatnátok. Nesztelenül haladtok, a sötétséget csak néha néha töri meg egy-egy lámpa gyér fénye. Titeket különösebben nem zavar, ahogy a bűz sem, az meg, hogy a kanális szennyvizében kell néhol gázolni, mit számít. Összesen hárman vagytok, te vagy úgymond a falkavezér. A feladat egyszerű, gazdatesteket szerezni és a leendő fészekbe hurcolni.

Vagy fél órája lehettek úton, amikor a humánok hangját veszitek észre. A hangokból ítélve két ember van előttetek. Két munkás, legalábbis a szerszámok és a sisak erről árulkodik. Nem látnak titeket, nem is sejtik, hogy ti látjátok őket.

Nem tudni, merre megyünk, de érzésem szerint a lehető legjobb irányba. De bármelyik irányba mehetünk, mivel a csatorna hatalmas kiterjedésű. Tudom, hiszen az ideiglenes tartózkodási helyünkig a legtöbb alagutat átvizsgáltuk, mielőtt letelepedtünk volna.
A csapatom három tagból állt: két drone és én, mint falkavezér (Ez a rang csak ideiglenesen van rajtam). Vagy fél órája vagyunk úton, egy elágazás itt, egy elágazás ott, itt egy villogó lámpa, ott egy villogó lámpa, ki tudja, hova vezet a legtöbb alagút?
Nemsokára emberek aurájára lettünk figyelmesek, távolról is látszott rajtuk, hogy nem fegyveresek, hanem egyszerű munkások és nem tudnak semmit rólunk, a mögöttük lesben álló xenoról.
A terv egyszerű: Gazdatesteket szerezni. ~ Fenébe a hajléktalanokkal! Itt van ez a két munkás, az egyikből fog kikelni a Királynő. Csak valahogy a közelükbe kéne férkőzni és megbénítani őket. Meg van! A plafonról egy farokcsapással az egyikbe mérget juttatni, az lesz a jövőbeli Királynő hordozója, a másikat az egyik fajtársam kapja el és megbénítja. ~
- Mindkét munkást el kell fognunk! Az egyiket én fogom a plafonról megbénítani egy farokcsapással. Te - itt a jobboldali fajtársam felé fordulok -, te fogod a másik munkást elkapni. Ha ordít, akkor öld meg. De csak akkor, ha ordítani kezd. Nem szeretném, hogy kitudódjon, hol vagyunk. Te meg - itt már a baloldali fajtársam felé fordulok -, te figyelsz, hátha nincs senki se a közelben. Az egyik munkás fontos lesz, hiszen az lesz a Királynő hordozója.
Miután megtartottam az eligazítást, felugrottam a plafonra és lassan közelíteni kezdtem a munkások felé.

A testvéreid bár nem mutatnak ki semmit, de "vették" a parancsot. Beleolvadtok a sötétségbe, így közelítitek meg a mit sem sejtő humánokat. A helyzetre rájátszik, hogy háttal állnak nektek, valami berendezést javítanak, ami elromlott. A szavaikat bár nem érteni, de sanszosan valami káromkodás lehet. A farokpengéd nyak tájékon találja el az egyik munkást, a bénító méreg azonnal kifejti hatását és az ember úgy dől el, mintha halálos lövést kapott volna egy sínágyúból. A másik férfi elkerekedett szemekkel nézi ezt, kiáltana, ám a szájából nem jön elő semmi, hat hosszú, fekete ujj tapad rá, ordítana, de nem tud, szeméből félelem tükröződik, az ágyék tájékon vizelet jelenik meg. Aztán a teste elernyed, a társad szintén bénított.

A két ember bár lebénult, de még maguknál vannak, csupán a szemeiket tudják mozgatni. Tudják mi vár rájuk, mégsem tudnak semmit sem tenni. Megelégedtek ennyivel, vagy mentek tovább keresni egy humánt, vagy állatot?

A sötétben közelítettük meg a két ember, akik mit sem tudtak rólunk. Valami tárgyat javítottak és beszéltek, de nem tudnak semmit sem a hátuk mögött közeledő idegenekről. Az egyik munkás felé érve farkamat használva megbénítom azt. Pont nyaktájékon találtam, így gyorsan össze tudott rogyni.
A másik ember csak nézte a jelenetet, de őt is elkaptuk. Nem tudott mozogni se kiáltani, ágyékánál nedvesség jelenik meg. Fajtársam megbénította.
- Vigyük őket a fészekbe gyorsan, mielőtt a méreg veszítene hatásából! Az egyiket a királynő tojás közelébe helyezzük, a másikat egy mások tojáshoz. - adtam ki az utasítást a két dronenak.
Végre meg van az első két áldozat, az egyikből a Királynő, a másikból meg egy harcos vagy dolgozó fog kibújni.
Kiadom az utasítást, hogy mennyjenek. Gyorsan csinálok egy nyálkacsíkot a falon, hogy tudjuk, hol kaptuk el a két munkást és merre mennyünk, majd követem fajtársaimat vissza a fészekbe, ahol ezt a két szerencsétlent begubózzuk, majd ismételten elindulunk új gazdatestekért. De lehetőleg viszünk magunkkal arctámadókat is. Nem tudom, ötöt-hatot, a lényeg az, hogy többen legyünk. Tojások maradtak az egykori fészekből.

(nem is láttam, hogy párhuzamosan megy a két kaland, na sebaj, Prédának úgy is regenerálódnia kellett)
Az ébredés fájdalmas volt. Ahogy az első gondolat is. A boly és a család többsége elpusztult, de rövid időn belül helyre álltak Préda emlékei. Páran megmenekültek a város alatti csatorna rendszerbe nem volt nehéz bejutni főleg, hogy az idegeneket még jó pár ember is segíti.
~Mindent kezdhetünk előről, vajon mennyi esélyünk van túlélni ilyen közel az ellenséghez. -Gondolatait egy másik erősebb mentális üzenet markolat meg. Nem a királynő volt az lehetetlen, Préda is tudta, de ez is hasonló magasztos, uralkodói, de még is nem fajtája beli. A Bug Man atya hívja alattvalóit. Préda miközben az üzenet forrása felé tartott érezte, hogy társai a fészek és az egyedszám gyarapításán munkálkodtak. Préda rengeteg gazdatestnek gyűjtött már be és mivel fészek őr, így nem szívesen hagyná el a fészek határát. Inkább lent portyázna kiismerni a terepet és elintézni az arra tévedőket. Bár az atya jobban tudja mit kíván a boly érdeke. Préda várt a parancsra.

Préda látja, ahogy a kiküldött felderítők, a gazdatest gyűjtők visszatérnek, három xeno, köztük van egy rég ismert társa, Koncoló. Két humánt hoztak magukkal, bár testük mozdulatlan, ám élnek, bár kétség kívül most inkább lennének halottak, mint keltetők. A Koncoló vezette falka nem ütközött semmi bajba, gond nélkül jutottak vissza, bár ez alapvető elvárás, hiszen a humánok nem tudnak rólatok.

A Bug-Men atya felkel trónusáról és elégedetten vizsgálja meg a két gazdatestet. A vigyorgó arcából rothadt fogak bukkannak elő, majd ez a mosoly lehervad és vicsor tűnik fel. - Azt mondtam, hogy feltűnésmentesen cselekedjetek, erre idehoztok két munkást,
akiknek bizonyára családja van! - az atya vádlón mutat Koncolóékra, elég különös látvány, hogy ezt teszi, hiszen a fegyvertelen ember-alien hibridet egy pillantás alatt lehetne megölni. - Őket keresni fogják a csatornában, nem lehetnek keltetők! Menjetek és ezúttal hozzatok használható gazdatestet! - Mindeközben egy-egy szektás és Bug-Men áll az áldozatokhoz és egyikük torkot vág, míg a másik lövéseket ad le, majd elveszik az irataikat, pénztárcájukat. - Vigyétek őket oda, ahol találtátok őket, tűnjön úgy, mintha gyilkosság történt volna!

Koncolóék megfogják a tetemeket és eltűnnek a sötétben. A Bug-Men atya visszaül trónusára és újabb gyűjtögetőket hív össze. A feladat ugyan az, gazdatestet szerezni feltűnésmentesen, olyat, amiknek eltűnése nem okoz gondot.

Az üzenet egyértelmű volt, és a csatorna tele volt hajléktalanokkal. Koncoló és társai pillanatok alatt kiküszöbölik a hibát. Bár Préda a friss vért érezvén legszívesebben tépett volna egy falatot a meleg húsból, ösztönét legyőzte. Hiszen az árulkodó jelek az új bolyt veszélyeztetik. A tetemek visszakerültek arra a területre, ahol voltak. Erre nem árt a későbbiekben visszanézni és akár szemmel tartani a betolakodókat vagy kíváncsiskodók miatt. Préda ösztönére bocsátkozott és elindult a sötétségben. Vadászott bízva benne, hogy a lent élők egy csoportjára bukkan.

Nem volt nehéz visszajutni a fészekbe, mert tudtuk, merre kell mennünk, hiszen éreztük a többiek feromonjait, így gyorsan vissza tudtunk érni a két munkással. Az atya persze ránk szól, miután megvizsgálta a két embert: - Azt mondtam, hogy feltűnésmentesen cselekedjetek, erre idehoztok két munkást, akiknek bizonyára családja van! - vádlón ránk mutat - Őket keresni fogják a csatornában, nem lehetnek keltetők! Menjetek és ezúttal hozzatok használható gazdatestet!
Eközben a szektások szépen elintézik a két munkást, majd elveszik az irataikat és a pénztárcájukat. Eléggé sértő volt az, hogy az atya vádlón ránk mutatott, legszívesebben megöltem volna. De tudtam, hogy nem tehettem volna meg, mert különben engem is megöltek volna a társai.
- Vigyétek őket oda, ahol találtátok őket, tűnjön úgy, mintha gyilkosság történt volna! - mondta és visszaült trónjára, majd újabb gyűjtögetőket hívott magához.
A két holttestet fogtuk és visszavittük oda, ahol találtuk őket. Az út ismét nem volt nehéz, mert errefelé mentünk, amikor beléjük botlottunk.
A feladat adott volt, immár csak hajléktalanokat kell elkapnunk a csatornában. Ha ilyenekbe botlunk, akkor kikerüljük őket és úgy haladunk tovább az alagútban.

Préda

Személyesen vezetel két alient. Talán jó félórába is beletelik, mire a csatornarendszerben találtok valamit. A csatorna már véget ér, a kijárata a felszínre vezet, jobban mondva a város külterületére, egy folyóhoz. Bemerészkedhettek a közelben lévő erdőbe, hátha találtok valami nagyobb állatot, vagy megelégedtek azzal a pár emberrel, akik a közelben vannak. Az agyhullámok alapján rendkívül boldogok, legalább hárman vannak. Nem éppen józan állapotban vannak, ezt elárulja a gyakori rikkantásuk, meg ahogy eldobnak egy sörösüveget. Balra vannak tőletek, 3 méterrel felettetek. Az egyik ember, egy 20-as éveiben lévő néger férfi a korláthoz megy és lehúzza a nadrágját. Az egyik társadra hirtelen valami folyékony kezd csepegni.

Koncoló

A testeket elhelyezitek, az egész olyan, mintha rablók támadtak volna rájuk. Ki tudja meddig keresgéltek, végre ráleltek egy helyre, amit mintha használnának. Egy takarónak használt rongy, némi moslék, legalábbis egy átlag ember nem enné meg. Illetve piás üvegek, de azok rendesen. Egy metróalagútba értetek, pár metrókocsi van itt, néhol hordók találhatók, amikből tűz pislákol, illetve mindenütt jelek arra, hogy itt élnek. Legalább 10 agyhullámot és aurát érzékeltek. A többség alszik, vagy éppen kisebb-nagyobb dolgát csinálja. A hozzátok legközelebb lévő egyén eszik, nektek szemben támaszkodik a falnak.

A testeket úgy helyeztük el, hogy ha megtalálják őket, gyilkosságnak lássák, ne pedig xeno támadásnak. Igazából ez csak a boncolási jegyzőkönyvből derülne ki a bénító méreg miatt, de emiatt nem kell aggódnunk, mert az egyik munkás nyaka el van vágva, a másik pedig pár golyót kapott, iratuk és tárcájuk pedig eltűnt, mintha rablótámadás lett volna.
A helyet elhagytuk és jó ideig mentünk az alagútban, itt egy elágazás, ott egy kanyar, stb. stb. Teljes üresség és néhol világító, illetve pislákoló lámpák.
Nemsokára vagy tíz agyhullámot és aurát érzékelek egy irányból, szólok a többieknek, hogy megvan, amit kerestünk. Meg is lett, egy metróalagútban volt vagy tíz ember, akiknek az auráját és agyhullámait észleltük. Némelyik aludt, őket könnyű elkapni, volt aki egyéb dolgát csinálta, meg egy ember épp előttünk, a falnak támaszkodva eszik valamit.
- Próbáljuk meg idecsalni azt az embert, aki előttünk van és kapjuk el mielőbb. Azután foglalkozzunk az alvó emberekkel, majd a többivel. Ezek biztos idelent élnek, szóval ideális gazdatestek lesznek. - mondom a többieknek, majd a sötétben az egyik metrókocsihoz megyek, hogy megpróbáljam a többiekhez csalni. De sajnos nem vettem észre az egyik üres üveget, amire ráléptem és széttört. ~ Biztos hallotta, akkor persze nekem kell elkapnom. ~

Az idegenek gazdatesteket kerestek. A csatorna határánál megtorpant a három xenomorph. A rezgések amiket fogtak ideális a zsákmány beszerzésére ezért nem a vizes talajon, hanem megkapaszkodva a csatorna oldalán merészkedtek ki a szabadba. A huligánok szertől kábultan dőlöngéltek. Az egyik ráersztett Vérengző koponyájára. Préda ráparancsolt csak is az alkalmas időben lehetséges a támadás. A négert megkörnyékezve a terv szerint a mélybe húzta, a társai úgy is keresni fogják és velük Rém és Vérengző gondoskodik.

Préda

A gettószökevényt könnyedén lehúztad. Annyira a cucc hatása alatt volt, hogy mikor megérintetted, csak mosolygott és nevetett. Azt hiszi, hogy halucinál, milyen kár, hogy ez volt élete utolsó gondolata, a farkaddal bénító mérget fecskendezel be. A két társad könnyedén felért, majd lecsaptak. Nem véletlenül írtam gettószökevényt, ezek biztosan azok a tipikus bűnözésre hajlamos fiatalok, akiket sanszosan nem várnak haza, senkit sem érdekelnek, pár napon belül úgy is megölették volna magukat. Megelégedtek ennyivel és visszatértek a fészekbe, vagy itthagyjátok a testeket és az erdőben kerestek valami mást?

Koncoló

Az üveg eltörésére a csöves felfigyelt, valamit mond, bizonyára azt kérdezi, hogy ki van ott. Mivel nem kap választ, ezért leteszi az "ebédjét" és a sötétség felé tart. Arcára döbbenet ül ki, ahogy a sötétség alakot ölt, ez az alak te vagy. A férfi ledöbben, arca tátva marad, miközben te előtte teljesen kinyújtod magad, mintha hipnotizálnád. Egy pillanat volt csupán és a bénító méreg az ember testébe fecskendeződött. Egy ember kész, jöhetnek a többiek.

Az alvó emberekből kettőt kábítotok el, senki sem vett titeket észre, ám mivel hárman vagytok, csak három testet vihettek egyszerre. Maradtok továbbra is "lootolni", vagy viszitek a testeket vissza?

Az idegen megfeszíti izmait és kinyújtja markát. A junkie fel sem fogta mi történt vele. A korláton áthúzva Préda fullánkját a nyakába tolja és a méreg már hatni is kezd. Eközben Rém és Vérengző hatástalanítja a maradékot. Társuk utáni kíváncsiságuk lett a vesztük. A másik két idegen egy szempillantás alatt leteperik a szerencsétleneket. A szer ami bennük és a félelem megakadályoz minden ellenállást. Három egyeddel már megint gyarapodhat a fészek. A pirkadat még messze volt és Préda még elemében volt. Megparancsolta Rémnek és Vérengzőnek, hogy vigyék vissza a testeket és állítsanak eléjük egy egy tojást. Ő bemerészkedik az erdőbe és egyben a terepet is felméri. Egyedül kevésbé kelt feltűnést.

Igazán ügyes volt, hogy eltörtem az üveget, így a csöves a sötétbe tudott jönni. Nem tudta, hogy ki vagy mi törte el azt az üveget, majd ledöbben. Egy alakot látott meg, ami nem emberi alak volt (tulajdonképp engem), szája tátva marad amikor kinyújtottam magam és megcsaptam a farkammal. Nem halálosan, hiszen most gazdatestekre van szükség és nem táplálékra, arra majd a tetemeik jók lesznek, miután kikeltek belőlük az új harcosok és a királynő.
A többiek sem voltak restek, két alvó embert sikerült elkábítaniuk. Most, hogy van három elkábított hajléktalan, akiket gazdatestként használhatnánk fel, mit csináljunk. Menjünk vissza velük az atyához vagy folytassuk a begyűjtést?
A méreg hatása nem végleges, de annyi időre el tudja őket kábítani, hogy pár fordulót tudjunk tenni az alagút és a fészek között. Úgy döntöttem, hogy folytatjuk a gazdatestek begyűjtését és majd hármasával visszük őket a fészekbe.
Így odamentem egy másik alvó hajléktalanhoz, megbénítottam és behúztam a sötétbe.

Préda

Társaid hamar hozzáfognak, hogy eltüntessék a testeket, magadra maradtál, tehát csak egyetlen gazdatestet szerezhetsz, de annak jó erősnek kell lennie. Az erdőben nem is kell nagyon ügyelned a lopakodásra, hiszen a sötét testedet az éjszaka és növények takarják. Eltekintve néhány tücsök ciripelésétől és pár bagoly huhogásától semmi nesz nem hallatszódik. Végül rálelsz pár keményebb gazdatestre, medvékre. A folyóparton vannak, egy hím és nőstény.

Koncoló

Továbbra is árnyként tűntök fel és tűntök el, újabb három embert nyelt el a sötétség. Ez túlságosan is könnyű, hiszen alvó embereket vittetek el, akik nem voltak mások látótávjában. Most jön a nehéz rész, a maradék humánok fényárban vannak, már ha a pislákoló lámpák és a meggyújtott tüzek annak számítanak. Egyszerre kellene őket elintézni, ami nem lesz egyszerű. Az emberek közt egyetlen fő tud komoly fejfájást okozni, a közelében egy viharvert egylövetű sörétes van. A férfi öreg, a teste azonban így is tükröz némi izmot, a felkarján egy fehér csillag van tetovélva, katona volt. Nem egyedül van, mellette egy nő van.

Újabb három leendő gazdatest, ez túl egyszerű, hiszen ezek csak alvó emberek voltak meg egy kajás. A többivel nehéz lesz elbánni, mert a pislákoló lámpák és égő hordók fényében vannak. Van köztük egy öreg, aki régen katona lehetett és mellette egy nő. De ami nehezítené a dolgunkat, az a sörétes az öregnél.
Valahogy úgy kéne eljutni hozzájuk, hogy ne vegyenek észre. Ha a plafonon közelítenének feléjük, akkor belemennénk a lámpák fényébe. Ha szemtől-szembe harcot kezdeményeznénk, akkor egyikünk biztos meghalna vagy csak könnyebben megsérülne.
Nem tudunk annyi mindent tenni, így utasítottam a többieket, hogy ezzel a hat emberrel menjünk vissza a fészekbe, a többivel később is tudunk foglalkozni. Biztos keresni fogják őket, így könnyű prédák lesznek.
Fogtam az egyik lebénított embert és gyorsan a fészek felé vettem az irányt. - A maradék háromért majd visszajövünk! A fegyverest majd később fogjuk elkapni a társaival együtt. Nem szeretném, hogy egyikünk is meghaljon!

A méregtől kábult huligánokat Vérengző és Rém oly könnyedén vették vállra, mintha meg sem éreznék a súlyukat. A két idegen Préda ,,parancsára" elindultak a boly felé. Préda még nem követte őket. Ez a három inkubátor még nem adott okot, hogy nyugodtan pihenjen. Tudta csak akkor térhet vissza, ha legalább még egy gazdatestnek valót szerez. Egyedül folytatta útját. A folyó elhagyása után abba az erdőben haladt tovább, ami a legközelebb volt a vízhez. A lebukástól mát nem tartott annyira a sűrűben, viszont sok perces keresgélés után, a gazdatest hiányától már annál inkább. Dühében még jobban rákapcsolt a tempóra és ezt a fák ágai is bánták. Emberi alkar vastagságú ágakat tört le kemény kitines vázával és azzal a lendülettel, ami már dühétől hajtotta. Egyszer csak megtorpant az idegen. Visszaérve a folyópartra két medvét érzékelt Préda. Feromonjaik között annyi különbség volt, amiből az idegen csak a nemük közti különbséget tudta megállapítani. Két ekkora állat és most ő csak egyedül volt.
~Túl régóta szolgálom a fészket nem hiába. Ketten túlerőben vannak. -Gondolta Préda. A terve, hogy közelebb merészkedik, hogy észre vegyék. Ezután elcsalja egyiket a másiktól, majd egy fáról ráugorva kész is. Viszont ha nem tudná szétválasztani őket akkor kizárólag farok pengéjével hatástalanítja őket. A karom nyomok az esetleges tetemeken jobban feltűnést keltenének, mint egy sima hegyes bemeneti nyílás. Préda leereszkedett a folyó partra, és örjöngő csatakiáltást eresztett a nagyobbik vad felé.

Koncoló

A fajtársaid nem hallgatnak rád, nem egy-egy embert cipelnek, hanem kettőt-kettőt, hiszen két karotok van. Így egyszerűbb, nem kell visszatérni és a többi ember sem lel rá a bénult társaikra, no meg nincs meg az a kockázat, hogy a méreg elmúlik.

Megérkeztek a fészekbe, ezúttal az Atya elégedett. 6 tojás nyílik ki, az egyikből egy praetorian, míg egy másikból egy királynő arctámadó jön elő. Mostmár a fészek léte biztos alapokon nyugszik, vagy inkább biztos gazdatestben növekszik? A feladat kész, újabb gazdatestek szerzése már csak bónusz, mert Rémék is hoztak gazdatesteket.

Préda

A hím medve tart feléd, abban a biztos hiszemben, hogy egyedül elbánik veled. A farokpengéddel azonnal lyukat ütsz a testén, a méreg pedig kezd szétáradni. Egy ember már eldőlt volna, de ez egy többmázsás medve. Ám nem s ez a meglepő, hanem hogy a nőstény lerohant téged, két lábra állva akkora ütést lekever, hogy fának csapódsz és némi sav kezd folyni a testeden, nem vészes, sőt, még előnyt is adott. A nőstény hangosan bömböl, ahogy a sav a karmait, majd a mancsát kezdi szétmarni.

A második bosszantó dolog akkor ért, amikor fajtársaim nem hallgattak rám és két embert vettek fel. ~ Végül is, nem kockáztathatjuk meg a lebukás esélyét. ~ gondoltam és én is felvettem két lebénított embert, majd visszamentünk a fészekbe.
Amikor megérkeztünk, az atya megelégedett a munkánkkal. 6 tojás nyílik ki, köztük a királynőé is, az arctámadók egyenként tapadnak rá az elkábított hajléktalanok arcára. ~ A fészek léte már biztos alapokon, vagyis gazdatestekben nyugszik. A feladatot elvégeztük. ~ Közben Rémék is megérkeztek újabb gazdatestekkel, de Préda nem volt köztük.
~ Lehet, hogy Préda újabb gazdatestekért ment. Segítenünk kell neki, hogy az új gazdatesteket behozzuk a fészekbe. ~ küldöm az üzenetet a többieknek, majd elindulok azon a járaton, amelyen át Rémék jöttek.

A medve magabiztosan lépkedett. Jóval testesebb volt az idegentől, habár Préda sem volt átlagos méretekkel megáldott xenomorf. A medve hátsó lábaira állva még hatalmasabb volt, de az idegen gyorsasága ellen ez kevés volt. Préda egyszerűen elhajolt a medve mancs alatt. Maga alá húzta a farkát és döglött. A fullánk precíziós pontossággal a jobb mellső láb alatt sebeszte meg a testet. A hím visszakozott, de még mindig állt. Második támadásra azonban már nem került sor, de a nőstény folytatta ahol a hím abbahagyta. Prédát betakarta egy hatalmas mancs. Az állat olyan gyorsan termett a xenomorf és a hím között, hogy az idegent sikerült meglepnie. Az ütés egy fa törzséig repítette Prédát és savas vére sisteregve mart bele a fa kéregbe. Balszerejére a nőstény mancsára is kapott az ,,álldásból". Koncoló üzenetét fogta Préda és tudta, hogy már úton van. Ha sikerülne a nőstényt megbénítani akkor azt is elvihetnék. Préda a medve lábát próbálja célozni farok pengéjével.

Préda már rutinszerűen támad, bár egy medve veszélyes, ám mi ez egy rakat legyilkolt katonához képest? Ha még tapasztalatlan alien lennél, akkor most gondban lennél, de nem vagy újszülött, veterán vagy, így a két medve csupán kisebb kellemetlenség. A farkad lábon találja a medvét, a méreg hatni kezd. Két kábult medve, játszi könnyedség újra eltalálni őket. Mire Koncoló visszaér a két hű társaddal, addigra már mindkét maci feküdt.

Jó hogy jött az erősítés, mert két, több mázsás bestiát kell húznotok. Na igen, a fészekbe való út sokáig elhúzódik, lassan haladtok, már-már keservesen lassan. Az Atya nagyon boldog, két leendő erős alien lesz majd az oldalatokon. Sajnos a tojások elfogytak, így a medvék és pár ember "csak" a falhoz lett ragasztva, de valami eszméletlenül csavart pózokban, az ember el sem hinné, hogy hogyan lehet egy-egy kart, vagy lábat így elfordítani.

Három nap múlva már van kifejlett királynőtök, ami ontja magából a tojásokat. A fészek összesen egy tucat fővel bővült nektek köszönhetően. A praetorian carrier lett, így már ketten vannak, kellenek is a következő nagy tervhez, amit az Atya ötlött ki.

//a kaland sikeres, jutalmatok 1-1 pempő és 10 sp, a következő kaland itt kezdődik, de ez hosszabb lesz, a mostani amolyan prológus volt//

A csatornán keresztül kiérünk a szabadba, elmegyünk egy hely mellett, ahol Prédáék éppen gazdatesteket gyűjtöttek be. Nem időzhettünk ott egy percig sem, hisz Prédának segítségre van szüksége.
Továbbmentünk egy erdős részen, míg meg nem találtuk Prédát két elkábított medvével. A medvéket fogtuk és bár nagyon lassan, de visszavittük a leendő fészekbe. Az atya nagyon boldog volt, mert ismét két újabb gazdatesttel tértünk vissza. Igaz, a tojások elfogytak, így a medvéket és pár embert a falhoz kellett ragasztani.
Három nappal később már meg volt a királynő, ami ontja magából a tojásokat. A praetorianból carrier lett, majd a maradék emberekből és a két medvéből is megszülettek a xenok.
Ezek persze kellettek a következő tervhez, amit az atya már ki is eszelt, de addig, míg nem szólít minket ismét, a fészket bővítjük a többiekkel.

//Köszönöm a kalandot //

A nőstény elkeseredetten tartotta magát. A combjába döfődő fullánkból a méreg annyira lelassította, hogy Prédának csak egy újabb farok csapás is elegendő volt, hogy a földre kényszerítse. Az erősítés megérkezett. Az idegenek úgy hurcolták el a két vadat, mint izgatott gyerekek a játékaikat. A létszám miatt sikerült még időben a fészekbe vinni az áldozatokat, de tojás híján csak a falra rögzítették az inkubátorokat. A királynő három nap múlva már tette a dolgát. Elég fejlett volt, hogy az új tojások gyarapítsák majd a fészket, amik helyükre is kerültek. Az atya is boldog volt.
~De vajon meddig lesz szükségünk e faj beavatkozására. Főleg most, hogy az új királynő is irányíthatja az alattvalóit. -A gondolatok egyenlőre hidegen hagyták Prédát, hiszen az úrnő tudta mit tesz és csak akkor vet véget a dolgoknak, ha már minden lehetőségét kiaknázta. Most egyenlőre Préda keresett magának egy sötét kis zugot, de nem a fészekben. Annak határánál, és egy gyors regeneráló pihenést követően, már a feladatát végezte. Őrizte a boly határát.

(Köszi a kalandot és a jutalmakat!)

Jó egy hét telt el az úrnő kifejlődése óta. A fészek most már tényleg fészekre hasonlít, a falakat az idegenek megkeményedett váladéka lepi el, a gazdatestek már nem élnek, tetemeik a falba bedolgozva rohadnak. Jó pár tojás van már, ebből három királynő tojás. Az Atya, mint az úrnőtök felett álló egyén elkezdi terve következő fázisát, a terjeszkedést.

A pár szektás és az Atya egy térképet terít ki, ahol valamiket jelölnek. Amint elkészültek, a Bug-Men mond valamit az úrnőnek, aki meg alattvalóinak üzen.

- Alkossatok három falkát és három különböző helyre menjetek, hogy elszórjátok az élet magvait. - ennyi lenne hát az üzenet, nem kell többet "mondania", a cél a város három szélére jutni, hogy ott a jól ismert módon megfertőzzetek olyan alakokat, akiknek eltűnését senki sem venné észre. Amint ez megvan, felügyelni kell a leendő úrnők kifejlődését.

Egy hét telt el azóta, hogy elkaptuk az első áldozatokat és keltetőnek használtuk őket. A fészek szépen gyarapodott az új idegenekkel, főleg a két medvéből kikelt példánnyal. A gazdatestek nem élnek, azok már a falon rohadnak, de maradt még pár tojás, ebből három királynői.
Az atya és társai valamit csinálnak, majd a királynő nekünk üzeni, hogy három különböző helyre menjünk és szórjuk el az élet magvait. Tudtam, hogy ez az üzenet csak egyet jelenthet: Terjeszkedjünk a városban.
A cél adott volt, a várom három szélére kell eljutni "észrevétlenül" és az ott élőkből királynőket kinevelni. ~ Így sokkal gyorsabban tudjuk elfoglalni ezt a világot. Senki és semmi nem állíthat meg minket. Na jó, a hadsereg és a ragadozók még megpróbálhatnak minket megállítani, de addigra már többen leszünk. Egy verhetetlen sereg.
Felvettem az egyik királynői tojást és csatlakoztam az egyik falkához, majd elindulunk az egyik alagútban a város egyik vége felé, ahol egy új királynőt tudunk kinevelni ismételten olyan emberekből, akik senkinek sem hiányoznak.