Kraug'na kalandja

Egy mérgező klímájú bolygó. Még neve sincs amit a vadászok népe adhatott volna rá, az emberek pedig nem ismerik a helyet.

//kaphatnék egy nagy kezdő rúgást? nagyon rég játszottam, és most nincs ötletem, mit írjak //

A bolygó körül halad egy yautja közepes hajó. Legénységének száma pontosan 20 fő, ebből már három fő lement a bolygóra, ennek már lassan két napja. De miért is vagytok itt? A legnagyobb yautja aki valaha élt eltűnt, pedig ez lett volna az utolsó vadászata. A bolygó élővilága nem ismert, de kell lennie elég nagy lényeknek amikből a kemény húsúak megszülethetnek. A nagy vadász csupán egyetlen tojást dobatott le, tehát egy xenoval kellett számolni.

Most egy tucat vadász gyülekezik hogy megnézze mi is történt lent, köztük van Kraug'na akinek bizonyítania kell hogy joggal tagja a vadászok népének.

//felszerelésed írd le, továbbá Ryushi globálban meghaltál így skillpontjaid kétharmada elveszett, ha eddig nem tetted meg akkor javítd a skilljeidet//

//felszerelés: csuklópenge, váll löveg, maszk, bakuub, med. felszerelés//

12-en vagyunk a bolygón, egyszerű indokból: meg kell találnunk a leghatalmasabb vadászt, mert már jó ideje eltűnt ezen a bolygón, melyet utolsó vadászatának színhelyéül jelölt ki. 3 társunk már 2 napja lejött felderíteni a terepet, most rajtunk volt a sor. Jelenleg a vezetőnk tart eligazítást, melyre feszülten figyelek, ugyanis nemrég lettem csak beavatott, és ez a küldetés jó alkalomnak ígérkezik a bizonyításra!

//váll-löveged nem lehet mert nincs hozzá skilled, illetve LV-499-es kalandod is véget ért, Basil'isk teljesítette a kalandot//

A tucatnyi vadász olajozott gépként öltötte magára a felszereléseket, van itt bakuub, sőt még maul is látható az egyik tapasztalt harcosnál. Most egyenként fognak titeket kilőni kapszulákban, azért mert a kisebb űrjárműre még szükség van ha gond lenne és kellene a gyors mentés. Mielőtt emberi kifejezéssel élve deszantolnának titeket először is egy hologramra mutatva tárul elétek a bolygó egy része. Lényegében egy fennsík amit néhol tör meg pár szakadék, így fentről nézve nem tűnik veszélyes terepnek. Azt is minden vadász lelkére kötik hogy lehetőleg ne vegye le a maszkját mert a mérgező levegő akár hosszútávú betegséget is okozhat ha sokáig szívják.

Mintha parancsszóra cselekednénk, olyan rendezetten öltjük magunkra felszereléseinket. Igen változatos a fegyverarzenál, néhány tapasztaltabb társamnál olyan fegyvereket is látok, amiket eddig csak képen láthattam. Miután mindenki elkészült, egy hologram segítségével bemutatják a landolási helyszínt és környékét. Nem tűnik valami izgalmas területnek, így nem is nagyon figyelek az eligazításra, viszont azt megjegyzem, hogy a maszkunkat nem javasolt levenni, mert a bolygó levegője hosszútávon káros lehet.
- Talán ez okozhatta a keresett harcos eltűnését? - elmélkedem magamban, miközben elhelyezkedem az egyszemélyes landoló kapszulában.

Elérkezett a te pillanatod, pontosan a negyedik yautja vagy akit kilőnek. Pár perces utazás után bekövetkezik a becsapódás, kissé elveszted egyensúlyodat de semmi egyéb bajod nincs. Amint kilépsz a kis járműből azonnal megcsap a bolygó hidege, nem egy yautjának való hőmérséklet de azért el lehet viselni. Jobban megvizsgálva a helyzetedet egy nagy barlang van előtted úgy 50 emberi méterre, bal oldaladon pedig sziklákkal tarkított mező. Persze maradhatsz itt is és várod amíg fajtársaid megérkezzenek, legfeljebb abba az irányba mész ahová feltételezhetően a kapszulájuk csapódik.

Negyedikként következem a sorban, a kilövés és becsapódás zökkenőmentesen ment. Épp most szálltam ki a kapszulámból, és azonnal megcsapott a jéghideg levegő. Nem éppen a megszokott hőmérséklet, de egy kis mozgással "bemelegítem" a testem. Épp egy barlang szájánál csapódtam be, de úgy döntök nem indulok magánakcióra, inkább a kapszulám közelében megvárom a társaimat.

Újabb társak landoltak a bolygón, várakozásod percekből már órákba ment át, de nem unatkoztál ugyanis mintha valami figyelne téged a barlangból. A sötétség nem engedi hogy belássál, de érzékeid azt súgják veszélyben vagy. Az egyedüli hang amit hallasz a szél süvítése ami kísértetiessé teszi a helyet, egy 'mber már idegeskedne de nem úgy egy vadász akinek lételeme a veszély.

Aztán lépéseket hallasz, a hang irányába fordulsz és két fajtársadat pillantod meg, nem szólnak hozzád de azért testtartásukból várják a választ miért nem indultál el mint ahogy a többiek. A két vadász egymásra néz, valamiért az jut eszedbe hogy biztos gyengének tartanak téged.

Már órák óta várakozom a barlangnál. A türelmem egyre fogy, ugyanis folyton olyan érzésem van, mintha valaki, vagy valami figyelne a barlangból! Hirtelen lépések zajára leszek figyelmes, de megnyugvással konstatálom, hogy csak két társam az. Nem szólnak semmit, de egyből tudom, hibáztam, hogy nem indultam el megkeresni a többieket. Ezután hármasban indulunk a többiekhez, és nekem folyton olyan érzésem van, tapasztaltabb társaim mellett, hogy gyenge vagyok.

Emberi kifejezéssel élve egészen ráérősen haladtatok. Nincs okotok sietni, ha valami baj történt az előző kiküldött csapattal az már úgy sem számít mert már rág meghaltak. A két vadász régi vadásztörténeteket meséltek egymásnak, aztán a beszélgetés átváltott a jelenlegi világhelyzetre, vagyis emberek és yautják szövetségben a rossz vérek ellen. Az út során először kérik ki a te véleményedet ez ügyben hogy mit is gondolsz.

Miközben véleményed mondod el, a legközelebbi magaslat tetején egyik fajtársadat látod ahogy felétek tart, ebben nincs különösebben semmi ezért visszafordulsz táraidhoz. De mikor végeztél mondandóddal az a bizonyos vadász eltűnt mintha ott sem lett volna.

Nyugodt tempóban haladunk, nincs okunk sietni. Társaim régi vadászmesékkel szórakoztatják egymást, és engem. Mivel nekem nincsenek ilyen sztorijaim, én csak csendeben figyelek. Majd a beszélgetés komolyabb vizekre evez, ugyanis előjön az aktuálhelyzet, a szövetségről. Ekkor már az én véleményemet is kikérik. Miközben az álláspontomat ecsetelem, szemem egy közeli domb tetejére téved, ahol azt látom, hogy egy fajtársunk fut felénk. Nem tulajdonítok neki nagy figyelmet, és visszafordulok társaimhoz. Azonban amikor újra a domb felé tekintek, már nincs ott semmi!
- Talán ennyire megártott volna a hideg, hogy már képzelődöm? - gondolkodom magamban.

Elértek egy sziklához, nehéz nem észrevenni a rászáradt yautja vért. Egyik társad megvizsgálja és arra a megállapításra jut hogy ez bizony a keresett nagy vadász vére. Pár csepp vér fellelhető a földön, ez elvezet egy bakuubhoz. Itt a nyomnak vége szakad, kétfelé mehettek csak, lemásztok az alant elterülő völgybe vagy bementek a sötétséget rejtő barlangba. Ekkor ér felétek el egy vadász páros, sietősen értek hozzátok. Nem is csoda hiszen amit elmondtak az nagy jelentőséggel bír: két vadász teljesen eltűnt, mintha csak úgy elpárologtak volna.

Egy sziklához érünk, ahol azonnal feltűnik, hogy a sziklát vér borítja! Társam megvizsgálja, és megállapítja, hogy a keresett vadász vére az. Pár csepp vérre leszünk figyelmesek a földön, amik egy közelben heverő bakuubhoz vezetnek. Itt azonban vége szakad a nyomnak. Épp azt beszéljük meg, hogy merre folytassuk a kutatást, amikor két társunk ér hozzánk. Meglehetősen siettek, aminek meg is van az oka: két vadász a csapatunkból teljesen eltűnt!
- Mi a fene folyik ezen a bolygón?! - kérdezem magamtól.

Öten vagytok, tehát két-két fős csapatba tudtok verődni, te szabadon választhatsz melyik társasággal akarsz tartani. Az egyik csapat bemegy a barlangba, valószínűleg egy pár járat lesz amire bukkanhattok, más kérdés mit is találhattok ott. A másik duó pedig a völgybe mászik le, alját nem láthatjátok de a látható részben felfedezhető pár kisebb nagyobb párkány. De el is mondhatnád mit láttál nemrég, a köddé vált yautjáról, csak nem fognak bolondnak nézni, sőt! közösen mennétek oda megnézni mi is történhetett ott.

Kis csapatunk így már öt főre duzzadt. Legidősebb társunk 2-2 fős csapatokra oszt fel minket, nekem, mint legfiatalabbnak, felajánlja, hogy szabadon dönthetek melyik csapattal tartok. Úgy döntök, hogy a barlangba tartó csapattal megyek, mert ezzel együtt megtudhatom, hogy mi figyelhetett a várakozásom alatt! Mielőtt azonban elindulnánk, elmesélem, hogy láttam egy előbb felbukkanó, majd eltűnő yautját.
- Rendben,- mondja a legidősebb - akkor mi megnézzük a te szellemedet, de ti menjetek a barlangba! - adja ki a parancsot.

A barlang, hideg és sötét hely, megállapítjátok hogy ez bizony nem a természet formálta meg, valami élőlény lehetett, nem xenok hanem annál veszélyesebb élőlény lehetett a bűnös. Sisakotok sokat segít a sötétben, az viszont nem jó hogy több kisebb járat nyúlik le a fő járatból. Némelyikből hangok is jönnek, kaparászás, apró neszek és egy ... savvérű rikoltása!

Tehát jó helyen jártok, a hang irányába mentek de a mozgás neszei egyre erősödnek, hiába nézitek hol lehet sehol sem találjátok a kifejlett idegent, aztán EM látásmódban te veszed észre elsőnek a lényt. Egy szimpla arctámadó, elrugaszkodik a tetőről és rád veti magát, alig várja hogy egy cuppanóst adjon neked, illő neked hogy ezt visszautasítsd és jó hideg fémmel kínáld meg.

A barlang nagyon visszataszító, szinte ordít róla, hogy nem a természet formálta, hanem valamilyen élőlény, de nem savvérűek! Jó hír, hogy sisakunk segítségével elég jól tudunk a barlang sötétjében tájékozódni, a rossz hír viszont, hogy a fő járat több kicsire oszlik. Néhány járatból szokványos hangok, kaparászás, apró testek mozgása, bizonyára a bolygó őshonos élőlényei. Ezeknek a neszeknek nem is tulajdonítunk nagy jelentőséget, annál inkább egy másik járatnak, ahonnan hirtelen egy átkozott savvérű velőtrázó sikolya hallatszik! Forró nyomon vagyunk, elindulunk a hang irányába amely egyre közelebbinek hat, bár látni még mindig nem látjuk a rohadékot! Egy hirtelen ötlettől vezérelve átlátok EM látásmódra, és a társaimnak is ezt javaslom. Ötletem sikeresnek bizonyul, hisz azonnal észreveszek egy arctámadót a tetőn, amely épp felém veti magát. Hidegvérrel felé suhintom alkari pengémet, hogy művészien ketté vágjam!

Az arctámadót úgy vágtad ketté mintha egy papírlap lett volna, a kettévált embrió hordozó a földnek ütközött ahol a sav azonnal elkezdte magát beenni a talajba. Sikered hamar feledésbe merül ugyanis a barlang elkezdett mozgolódni, hangokat hallotok mindenfelől, nem tudjátok honnan várható a következő támadás. Elindultok kifelé a barlangból, néhány alien utánatok merészkedik, vezetőjük egy arculcsapás a yautja fajnak, egy predalien. Erőtől duzzadónak látszik, tökéletes trófea lenne belőle, csak ne lennétek ilyen szorult helyzetben.

Gyorsabban kezdtek hátrálni, de azért fegyvereiteket a lényeken tartjátok nehogy lerohanjanak, talán figyelmetlenségből talán nem de egyszer csak a predalien sikeresen rátok rontott. Első társad bakuubját egyszerűen félresöpörte, másik társad csuklópengéivel próbált lecsapni fejére de a lény gyorsabb volt, felöklelte a vadászt aki így hátrarepült. Veled egyenlőre nem akar foglalkozni, azzal van van éppen gondja mit is kezdjen a bakuubos vadásszal, keltetőt vagy azonnali halottat.
- Velem ne foglalkozzatok, vigyétek meg a hírt a többieknek! - Mondja a szorult helyzetben levő yautja.

Rajtad áll a döntés hogy megmented társad vagy elmenekülsz.

A kis rohadék két darabban hullik szét előttem. Örömöm rövid idejű, ugyanis hirtelen hangok sokasága tölti be a barlangot. Kifelé indulunk a barlangból, mikor pár savas utánunk merészkedik, vezetőjük pedig a legrosszabb fajta: egy testvérünkből kikelt savvérű! Ereje teljében van, tökéletes lenne a trófeafalamra!

Lépteinket megkétszerezzük, bár fegyvereinket készenlétben tartjuk egy lerohanástól félve. A véletlennek köszönhetően a savasok vezetője sikeresen ránk ront. Egyik társam bakuubját oly könnyedén söpri félre, mintha csak egy ág volna. Másik társam, kihasználva a lény pillanatnyi figyelmetlenségét, csuklópengéjével megpróbálta lefejezni az állatot, de az gyorsabb volt és fellökte a vadászt. Velem úgy tűnik nem akar foglalkozni, a bakuubjától megfosztott társam felett "meditál", hogy keltetőt csináljon belőle, vagy táplálékot.
- Velem ne foglalkozzatok, vigyétek meg a hírt a többieknek! - üvölti a földön lévő társam. Nem hagyhatom ott, egyszerűen a lelkiismeretem megtiltja! Kihasználva, hogy a lény nem foglalkozik velem, mögé lopózom, és megpróbálom lefejezni a csuklópengémmel.

// a társaim kaphatnának valamilyen nevet, mert így kicsit nehéz szóismétlés nélkül fogalmazni //

A fajotok elleni förmedvény az utolsó pillanatban megérezte a veszélyt ezért elhajolt de pengéid így is egy cirka 10 cm-es vágást ejtettek a testén (eldöntheted pontosan hol), A lény talán a meglepettségtől vagy mástól most elhátrált, vagy talán az úrnő rendelkezett így? Bizonyára igen, mert a fekete hordából egyre többen távoznak, így maradt rátok négy drone. Földön fekvő társad ekkorra már feláll és magához veszi fegyverét. Mindhárman elkezdtetek kihátrálni, ám a savvérűek is követnek titeket. Észreveszed hogy a falkavezér az a lény ami elől van, a fiatalabb társai pedig mindig hozzá zárkóznak fel. Ha sikerülne kiiktatni a vezért akkor könnyebben bánhattok el a fiatalokkal.

Mint mondjuk azzal a fiatal aliennel ami most úgy döntött neked ront, pár lépést megtesz így nyerve lendületet az ugráshoz amivel le akarna teríteni.

//társaidnak nyugodtan adhatsz nevet//