Víztározó

Prédának nem sikerül észrevétlen tovább ritkítani a katonákat. Az egyik épp akkor figyelmezteti társát amikor Préda lesújtani készül. -Vigyázz, mögötted! Bár Prédának e szavak érthetetlenek, de a hangokból ítélve figyelmeztetni akarta. Megfordulni sem marad ideje szerencsétlennek egy köríves csapással Préda mélyen felszántja a hátát és ezzel egyben félre is söpri az útjából. A farka továbbra is készenlétben van Prédának. Pont ilyen helyzetre számított és készült is az előbb. A közelebbit kezével a távolabbit pedig farkával próbálja elintézni és készül, hogy villámgyorsan előredöfjön a fekete csontízes farkával.

Zúzó miután szétnéz, rájön, hogy menekülési útvonalak száma kevés és jelenleg elérhetetlenek az ACP ágyúja miatt. Ezért inkább hozzásimul a jármű hátsó oldalához, hogy ha esetleg rohamoznak, a prédák legyen övé a meglepetés ereje. Eközben szétnéz, hogy merre lehetnek a társai, mert egyedül nem lesz sok esélye.

Mivel rájövök,hogy szemtől szemben nincs esélyem egy ekkora csapat ellen,megpróbálok bevetődni az egyik jármű alá,közben a farkammal feléjük csapva,hogy megzavarjam őket és talán megsebesítsem a tüzes fegyverrel rendelkező katonát. Tudván,hogy nyílt terepen hamarosan húscafatok lesznek belőlem,a járművek alatt az APC-hez akarok kúszni. Hogy aztán mi lesz,az rejtély.

//Tövis! Vessző után szóközt teszünk! Erre ne válaszolj, csak javítsd ki!//

//FIGYELEM!!! Kiegészítettem a kalanddal kapcsolatos információkat! Lesz egy határidő, aminek lejártával be kell fejeznünk a kalandot. Ha sikerül, akkor teljesítve Ha nem, akkor természetesen elbukott a küldetés.
Kaland információk //

Préda, végzett a harmadik katonával is, de aki most előtte áll, már felkészült volt. Ujja meghúzza a fegyverének ravaszát, ami hangosan kezdi ontani magából a lövedékeket. Préda folyamatosan kapja a lövedékeket magába, s kénytelen elhátrálni, s fedezékbe bújni a jármű előtt.
Zúzó az APC hátuljánál van Démonnal, s várják, hogy felbukkanjon az ellenség.
Tövist a lángnyelvek elválasztják a járművektől, így ő is hátrálásra kényszerül, közben a páncélozott jármű tolóajtaja kinyílik, s a tengerészek gyorsan bemenekülnek, majd becsapják az ajtót. Végül felbőgnek a motorok, jelezve, hogy ha a roncsokon és az előtte lévő Prédán is át vezet az út, de elindulnak.

Préda a harmadik áldozata után, farkával már nem éri el a negyediket. A katona már felkészülve fogadta a támadását és nem hagyta, hogy Préda azt megvalósítsa. Égő érzés mart mélyen a testébe amikor a katona fegyverét a xenomorphra tartva jó pár golyót beleereszt. A sors tovább hagyja élni Prédát a golyók egyike sem ért az idegen számára létfontosságú szervet és a harmadik golyó után sikerül, ha nem is a leggyorsabban, de sebesen a járómotorú gép elejében fedezéket találni. A gépek felzúgnak, Préda félrevetődik az útjukból az út széléig, nehogy kilapítsák. A katona valami miatt nem ered rögtön a nyomába. Préda a helyzetet felmérve oldalról próbálja elterelni a figyelmet, hogy testvérei lecsaphassanak.

//Bocsánat a késésért, de úgy gondoltam, hogy bevárom a többieket. De látom, hogy felesleges volt rájuk várni, mivel nem írtak.//

Préda kivetődik, így elkerülve a halálra gázolást, majd az emberek figyelmét próbálja elterelni, de késő. Mind bezsúfolódott a páncélozott csapatszállítóba, ami, Áttörte az előtte lévő roncshalmaz blokádot. A lövegtorony hátrafelé fordult és tüzet nyitott a fedezékben lévő Xenomorphokra. A lövés a mellettük lévő csapatszállítót éri, ami felrobbanva félre löki a közelben lévőket. Prédát leszámítva mindenki a földön találja magát.

Prédának sikerül időben félre ugrania. Ösztönei oly erővel késztették cselekvésre, hogy az út széléig vetődik, de mást is jelez neki az ösztöne. Érzi testvérei gyengeségét. Talán már nem is élnek vagy csak nincsenek tudatuknál, de ezek ellenére óriási késztetést érez, hogy segítségükre siessen. ~Viszont a királynő parancsait kell követnem és az nem ide szól. -Minden esetre közelebb merészkedik talán van még remény, és ha sikerül az emberek gyűrűjében szakadást találni, talán arról segíthetne nekik kitörni. ~De először meg kell bizonyosodnom, hogy mi történt velük. -Elindul a konvojt megkerülve széles kört lerajzolva mozgásával és testvéreire koncentrál, ha valami gyanússá válna, Préda rögtön mozdulatlanná dermedve mérlegelne, hogy kockáztasson vagy még se.

Préda odasiet társaihoz, aki a földön fekszenek. Élnek még, de a robbanás egy jó időre kiütötte őket. Nem most fognak felkelni. Az úton, ami a pár száz méterrel odébb bevisz az erdőbe, lassan eltűnik az APC. Körülötted roncsok és hullák hevernek, na meg az eszméletlen társaid, ám nem sokára egy ismerős érzés fog el.
~ Hamarosan odaér az erősítés, hogy tovább üldözhessétek az embereket. A másik fészek felkészült, de a szárazföldön nektek kell majd elkapni őket. ~ az üzenet, az erősítéshez is eljutott. A csoport, Átokból, Kínzóból, és még pár testvéretekből áll. Az erősítés, hamaron felbukkan az úton, majd megáll Préda mellett. A xenomorph falka, most már 6 főből áll.

A fészekhez való nemrégiben megesett csatlakozása óta tojásokat hordott teremről teremre, hogy a királynő gyermekei új testekben fészkelhessék el magukat később valódi sereggé nőve ki magukat és ez rendben is volt, minthogy dolgozóként működött társai között. Nemrégiben azonban a királynő utasítása meglepetést okozott volna számára és bizonyos fokú izgatottságot, már ha ismerné ezeket az érzelmeket. Ami így maradt: A tudat, hogy az irányító tudat jónak látta őt a fészken kívül helyezni, ráadásul úgy tűnik olyan feladat végrehajtásának okán, ami a felderítő vagy talán egyenesen a harcosok dolga lenne. Ez pedig valószínűleg boldog reménykedést szült voltna szívében… ha van szíve vagy tudja milyen az a boldog reménykedés. Szó-ami-szó, igen nagy sebességgel tette meg az utat a fészektől a tószerű víztározóig, melynek végén összetéveszthetetlenül felfedezi korábbi fogvatartóinak munkáját, a királynő által humán- vagy emberként emlegetett nagyranőtt főemlősökét. Fejével kíváncsian fordul arra és hirtelen támadt vérszomját állkapcsa nagyranyitásával majd hangos összezárásával jelzi az erőmű felé. Tudatában persze tisztán él még a királynő parancsa is, így visszatérve ahhoz, mint legmagasabb prioritású tennivalóhoz. Most szemléli meg először alaposabban találkozásipontjukat és egy hosszú, megvető szisszenéssel szemléli eszméletlen társai testét. Ők gyengék voltak, ők lassúak voltak, én pedig gyors leszek- villan át agyán a gondolat.
-Mit kell pontosan tennünk, testvér, hol a prédánk?
Fordul Prédához érdeklődve, miközben a robbanástól szétszóródott emberi maradványok illatát beszívva felkészíti magát lélekben (,melyben egyébiránt hiányt szenved fajtársaihoz hasonlóan), hogy nemsokára azokba a furcsa, kívül puha, belül néhol ropogós lényekbe merítheti karmait és faroktüskéjét, a vörös létől dús húsuk szétmarcangolásának felmerülő lehetőségéről nem is beszélve….

Kínzó a fészek egyik szűk kijáratán keresztül szelektálja a már régi inkubátornak szánt tetemeket, hogy ezzel is javítsa a fészek ,,higiéniáját". Miután az utolsó testet is kidobta a királynője szól hozzá.
A feladat, hogy erősítésként szolgálja a szárazföldön támadó falkát öt társával. Átok testvére épp az előbb rohant ki a fészek bejáratán a legutóbbi harc helyszíne felé. Kínzó sem tétlenkedik és sprintelése közben csak később reagál, hogy rajta kívül és Átok-on kívül négy testvérük is követik. Hamar elérik a helyszínt ahol Préda az eszméletlen társait vizsgálja, Átokkal. A csapat összegyűlt és kész tovább harcolni a fészekért. Kínzó magasba emeli hosszú banán alakú fejét és egy diadal ittas sikoltást enged meg magának, jelezve, hogy ő teljesen kész az összecsapásra.

Préda megvárta, hogy a túlerőben lévő katonák elhagyják a terepet. Utána óvatosan, laposan megközelítette az egymástól nem messze heverő testvéreit. Legtöbbjük halott, de némelyik csak eszméletlen volt.
~Egy ideig biztos nem térnek magukhoz. Egyedül kell tovább mennem és talán kapok segítséget. -A gondolatát egy ismerős érzés zavarta meg a közvetlen közeléből. Hamarabb érezte meg fajtársát mint, hogy meghallotta volna. Egy pillanattal később Átok testvére söndörgött mellette, aki szintén felfedezte a túlélőket. Préda eközben mérte fel, hogy Átok nem közönséges xenomorf.
~Még csak nem is éreztem hozzá hasonlót. Kifinomult áramvonalak és egyben halálosak. -Egy hangos sikító sziszegésre Átok és Préda a tisztás szélére kapták a fejük. Kínzó és pár testvérük árnyékként léptek közelebb.
~Hatan talán elegen leszünk, hogy megállítsuk a szárazföldön tett próbálkozásukat. Az emberek arra mentek én azt tanácsolom kövessük őket, de ne rohanjuk le őket rögtön. -Préda bízott benne, hogy a többiek ,,vérszemet" kaptak attól, hogy tudják az irányt és így egyszerre iramodnak a prédájuk után.

Az újonnan érkezők gyorsan felmérik a károkat. A környék szó szerint tele roncsokkal, hullákkal, no meg eszméletlen testvéreitekkel. Az egyre távolodó páncélozott személyszállító hangját lassan elnyomja a zuhogó eső, s az égi morajlás. A türelmetlen testvéreitek már idegesen kapargatják a sáros földet karmaikkal. Nem hiába, hiszen ha nem indultok, lehet, hogy csak a katonák hűlt helyét találjátok meg a romos, víz alatti fészeknél.

Helyeslő, támogató agyi hullámokat küld Préda felé, mikor az felveti, hogy nem érdemes rögtön lerohanni az ellenségüket. Most menekülnek és ha úgy gondolja a másik, hogy most elég követni őket. Egyet fog vele érteni, elvégre akármennyire meg van győződve hogy társai túl lassúak voltak a túlfejlett majmok levadászásához, azért elővigyázatosságra inti hogy nem csupán "szokványos" testvéreit látja sebesülten, hanem egy jóval nagyobb is ott hever eszméletét veszítve.
-Kövessük őket az erdő széléig. Legkésőbb ott kell rájuk támadnunk.
Teszi meg javaslatát a többiek irányába.
-Én a fák között megyek. Ott nehezebben tudnak bántani minket, mert védve vagyunk és nem ilyen puha a föld, tehát gyorsak maradhatunk.
Közvetíti gondolatát társai felé, majd szemléltetés gyanánt karmait a sáros földbe mélyeszti egy könnyed mozdulat erejéig, amivel több centiméter mélyen felszántja azt. A nedvesebbre forduló idő kissé idegessé teszi, hisz az égből hulló vizet sohasem kellett megtapasztalnia a fészek nyújtotta védelmen kívül. Igyekszik végiggondolni, mikor messziről látta ezeket a fémdobozokat, hogy emlékei között akad -e bármiféle gyengeség amit észrevett, de bárhogy erőlteti is, nem talál semmit. Társaira számít egyedül, hogy valamelyikük tud valamit, esetleg a kaptártudat segítségében reménykedik, amellett, hogy Préda tapasztalataira a legkíváncsibb, aki már részt vett az egyik gép elpusztításában. Kitinkarmai idegesen mélyednek a puha talajba és tüskéi is égnek merednek, ahogy testét elrendezi a talajon való közlekedéshez. Ugrásra készen várja már az indulást is, de ha további közölnivalója lesz Prédának vagy a királynőnek, annak még inkább tudna "örülni", legalább is így írhatnánk le azt a vérontás megkönnyítéséért érzett hálaszerűséget, amit érezne adott esetben.

Préda is végig nézett testvérein, de egy pillanattal később már a vastag törzsű fák és a cserje szint takarásában követték a karavánt. Hamar kirajzolódtak az emberek alkotta gépek. Átok és Kínzó felé terelődik inkább Préda és a reakciójukat fürkészte attól tartva nehogy vérszemet kapva lerohanják valamelyik gépet. Szerencsére tartotta mindenki a hideg vérét. A javaslat amit tett a legtöbben ,,rábólintottak", de kitudja mikor jön el a megfelelő pillanat, hogy támadhassanak. Az emberek gépeit nem tudják széttépni ahhoz legalább egy Revanger testvérükre lenne szükségük, ezért addig követik a járművet, amíg valakinek valami ötlete nem támadna vagy meg nem állnak az emberek.
~Testvéreim ha most támadunk rájuk ugyan azt érnénk el mint az első falkával. Lennének veszteségeik, de körbe zárnának minket, és az is valószínű, hogy most már felkészültebbek lennének egy ilyen támadásra is. -Préda ezzel azt akarta közölni, hogy szerinte addig kellene meglapulniuk amíg meg nem kezdik az előkészületeket a víz alatti fészek ellen. Akkor talán vízben élő testvéreikkel a szárazföldről és a víz felől közrefoghatnák az emberek csapatát, és lerohanhatnák őket.
~Hatan vagyunk csak és a konvoj az előbb ettől is több testvérünkkel bánt el. Óvatosnak kell lennünk. -Préda nem akarta kivívni a vezető posztot és kíváncsian várta a többiek javaslatát is, de örült, hogy a legtöbben egyet értettek azzal, hogy a támadás most még várhat.

Kínzó a falkával türelmetlenül várja az indulást. A látványtól idegességében az iszapos földet szorongatja karmai között, miközben a holttesteket és halott vagy eszméletlen testvéreit méri fel. -Micsoda pusztítás, igazi élet halál harc lehetett itt. Kínzó felegyenesedve körülnéz, de csak az elvonuló páncélozott jármű zajának rezonálásai terjeng a levegőben, amit hamar elnyom a sűrűn zuhogó eső morajlása. -Préda azt tanácsolja várjuk ki a megfelelő pillanatot, de mi van ha akkor már késő lesz. Minden esetre egyéni támadást nem intézek és azon leszek, hogy a fegyelem ne bomoljon meg a csapaton belül. Ha nyerni akarunk együtt kell működnünk. A csapat hirtelen neki iramodik az erdő fedezékében, amit Átok javasolt és annyi biztos nem volt rossz az ötlet. -Átok testvérünk különbözik mindenkitől. Kíváncsi vagyok a harc során mennyire lesz hatékony. Kínzó, Átok, Préda és még három testvérük nem sokára beérik a pusztításra készülő csapatot és onnantól már csak a megfelelő percre kell várni, hogy megbosszulják a testvéreiket.

A legnagyobb iramban haladtok a csapatszállító után, amit csak ki tudtok préselni az izmaitokból. Az út kanyargóst, Ti viszont egyenes vonalban haladtok a hol sűrű, hol ritkább erdős területen. Hirtelen azonban eltűnik az erdő és kiértek a víztározó partjára. Az emberek még nem érkeztek meg, így tiétek lehet ismét a meglepetés ereje. A tó felöl egy hosszú sziszegés és visítás hallatszik. Feltűnt pár vízhez kötött testvéretek is, akik így jelezték jelenlétüket felétek. A fák mögül pislákoló fények szűrődnek ki. Hamarosan megérkeznek az emberek is.

A tópartra megérkezve első dolga alaposan körültekinteni, hogy talál -e elég búvóhelyet, pontosabban rajtaütéshez alkalmas sziklát, fát vagy bármiféle egyéb tereptárgyat. Amint vízparti testvéreit észreveszi igyekszik valamiféle együttműködésre ösztökélni őket és társait.
-Ők a préda, mi pedig a vadászok... Ha tudják hogy itt vagyunk félnek, ha nem tudják hol, még jobban.
Szavainak egy vérfagyasztó sikollyal ad nyomatékot, mely biztosan elhallatszik a közeledő emberekig és közben reméli társai megértve gondolatait, követik példáját. Még az emberek érkezése előtt igyekszik olyan pozíciót elfoglalni, ahol rejtve tud maradni, de nem akadályozza semmi abban sem, hogy az esetleg megérkező emberket lerohanja, ha úgy kívánja a helyzet, továbbá az erdőtől se távolodjon el túlságosan, hogyha arra lenne szükség, hogy visszavonuljanak ideiglenesen fedezékbe. Tetteit nem szándékok vezérlik, inkább ösztönök, melyek a biztonságot és a vérszomjat is igyekeznek túlélésre, pontosabban a minél hosszabb távú gyilkolásra optimalizált egyensúlyban tartani. Amint elfoglalta helyét, csendesen figyeli, hogy társai mit tesznek, illetve hogy a furcsa vízi testvérei mire készülnek a parton. Tudatát emellett leköti, hogy a kollektív tudatból kihámozzon valami használhatót, amivel hatékonyabban kerekedhetne felül az embereken és páncél-dobozaikon. Nem akar haszontalanná válni a fészek számára, sem pedig feleslegessé tenni társai munkáját akik a királynőért dolgoznak szintén, így különösen felfokozott figyelmet szentel neki és olyan mértékű óvatosságot tanúsít, amilyet még eddigi élete során sohasem.

Kínzó és társai a hosszú rohanás után megérkeznek a célhoz. Távolabb egy hatalmas víztározó horizontja látszódik, de Kínzónak még a sajgó izmai a hosszas rohanástól görcsölnek. Furcsa érzés támadja meg gondolatait. -Nem vagyunk egyedül. A vízben néhány testvérük felfigyelt az érkező falkára és tudatják egymással jelenlétüket. Átok hangos sikolya nyomatékosítja, amit tenniük kell és Kínzó is érzi mindenkin az elszántságot, és a közeledő gépek zajait és fényeit. Az emberek hamarosan ideérnek és megkezdik a takarítást. Kínzó tudja, hogy a csapattal kell maradnia és együtt csapást mérni az ellenségre. -Amint lehetőség nyílik a harcra az elsők között leszek és aki az utamba kerül azt elteszem láb alól. Kínzó így válaszol Átoknak és egyben a többi testvérének. Ő kész akár az életét is adni a fészekért a királynőért.

A konvoj egyre jobban kezdett kirajzolódni Préda és társai számára. Néhol a sűrű fák között az erdőség magasabbra vitte az egyenesen haladó falka útját és ott feltudták mérni az emberek helyzetét. A kanyargós kis úton látszódott a páncélozott jármű.
~Érzem a folyamatosan elnyomó fáradtságot mindannyiunkon. Ha még sokáig így loholunk a harcban a vesztünket okozhatja. -De pár perccel később a falka kiért az erdőből és a víztározó azonnal ,,szemet" szúrt nekik. Nem messze a parttól néhány vízben élő testvérük fedte fel jelenlétük.
~Talán érzik a veszélyt vagy csak táplálékot keresnek. Most lesz rá lehetőség. -És Préda feromonjai érzékeltetik a vízben lévőket egy hamarosan bekövetkezendő támadásra. A fák közül eközben már fény villan át, és így alig maradt idejük a felkészülésre. Igaz a xenomorfok legtöbbször az érzékeikre hagyatkozva rögtönöznek, de ez esetben biztosra kellett menniük. Árnyban és Kínzóban Préda hamar észre vette a tüzet és Árny példáját követve Préda is a tökéletes fedezéket kereste.
~Olyan helyet kell keresnem ahol a rejtőzködés-t kitudom használni, de közel is van a fákhoz vagy a vízhez. Préda az úthoz egyik legközelebb álló fára mászott fel miközben javasolta maradjanak páran a talajon is, hogy megszakítsák a figyelmüket. Ha valamelyik földön maradóra felfigyelnek akkor kezdődhet a vízhez terelés és ott már a vízi testvérei is tudnak majd segíteni. Azután egy halk nyálkától csöpögő sziszegéssel jelezte, hogy megtalálta a tökéletes helyet magának.

//Sanálom srácok! Sújos ötlethiányban szenvedek mostanság! Elnézést, ha nem a legizgalmasabóbban fogok mesélni, de megpróbálom összeszedni magam! //

Mindenki megbújik, valami mögött. Átok egy kidőlt farönk mögött, Préda egy fára, míg Kínzó pedig egy testvérével egy bokor mögé ugrik. Hatodik társatok is felmászik egy fára, Prédától nem messze. vízben élő testvéreitek is mozdulatlanná válnak. Az esőt, mint ha már dézsából öntenék. Elnyom szinte minden zajt körülöttetek. Ez talán még a hasznotokra is válhat. A közeledő jármű hangja is egyre hangosabb, végül hírtelen kifordul a fák közül és megáll a tóparton. Pár másodpercig semmi sem mozdul, majd kicsapódik az ajtaja, s a katonák egymást fedezve ugrálnak ki belőle, közben az egység vezetője, folyamatosan kiabálva osztogatja a parancsokat, bár ti ezt nem érthetitek.

- Gyerünk, gyerünk, mozgás hölgyeim! Szaporán! Nem fürdőzni jöttünk! Johnson, West! Figyeljétek a környéket! Nova, szívecském! Csipkedje a sejhaját a játékszerével!

A nőnél, valamilyen szuronyszerű szerkezet volt, amit a földbe szúr, majd a szerkezeten lévő panelen pötyögtetni kezd. A tengerészek pedig szó nélkül teszik, a felettesük parancsait.

Kínzó egy társával a bokrok közé ugrik és ott várja be az érkezőket.
-Ha a vízhez túl közel mennek akkor az ottani testvéreink fogják berántani őket. Ha elszabadul a pokol laposan megközelítem a járművet, hogy ha szükséges fedezékbe ugorjak. Kínzó meredten figyeli társait és vár a pillanatra amikor lecsaphat. Egy jármű fordul be a fák közül és a tóparton leparkol. Emberek szállnak ki és az egyik parancsokat kezd osztani az embereinek. A katonák képzettek látszik rajtuk szinte hibátlanul fedezik egymást. Közülük kitűnik egy aki valami hosszúkás hegyes tárgy, amit a földbe szúr és a hozzá tartozó tárgyon valamit állítgatni kezd.
-Talán már is elkéstünk? És Kínzó megfeszülve figyel.

Préda a legmegfelelőbb fát választotta. Ágai hosszan benyúltak a partra és ezért választotta ezt, hogy a magasból villámként csaphasson le. Hosszan figyelte testvérei helyezkedését és egyszer csak egy gépjármű vágódott be a partra a fák közül. Emberek egymást fedezve szálltak ki belőle és a vezérük parancsa szerint tették a dolgukat, de Prédának egy kitűnt. Egy vékonyabb és kondícióban ,,fejletlenebb" ember. Egy hosszú tárgyat döfött a földbe és Préda rosszat sejtett.
-Testvéreim az ellenség nem csak közelharcban akarnak végezni velünk készülnek valamire. -Préda elhatározta és, ha a szerkezet működésbe lép támadást indít.

/Én bocs Halál, de lassan aludni se lesz időm :S de most hosszú hétvége.../

//Gondoltam megvárjuk Átok barátunkat, de szó nélkül felszívódott! Esetleg valaki tud róla valamit?//

Pár pillanat volt az egész és a földbe döfött tárgyon villogni kezdett egy izzó. Nem volt túl fényes, nem is az volt a célja, hogy megvilágítsa a környéket. A lány tett pár lépést hátra, majd a parancsnoka felé fordult.
- Kész van!
- Rendben, nyomás vissza és indulás a következő pontra. – indultak is volna egyből vissza, de a West nevű alak, ekkor felkiáltott.
- Uram, mozgás keletről! 15 méterre van valami a bokorban. – mindenki a Kínzó és társa felé fordult egy szempillantás alatt, s fegyverüket is rátok szegezték.

Az APC-ből négy katona szállt ki. Kettő fedezte másik két társát mit sem sejtve a körülöttük zajló dolgokról. Egy hosszú vékony tárgyat szúrt le az egyik a talajba, ami aktiválás után halványan kivillant. Préda érezte testvérei izgatottságát és helyezkedni kezdtek, minél közelebb akartak húzódni a katonákhoz. Vízben lévő testvérei még mindig mozdulatlanul várakoztak a part szélén, de még így is messze voltak, hogy támadást indítsanak.
- Uram, mozgás keletről! 15 méterre van valami a bokorban. -Az értetlennek tűnő kijelentés után a rejtőzködők egy részére irányult az emberek figyelme. Préda a sűrű lombok között megdermedve figyelt és várta, hogy közelebb érjenek a katonák. Ha elindulnak és elég közel érnek a bokorban megbújókhoz, másik testvérével a fáról indít támadást. Remélve így megzavarja az embereket és a bokorban lapulóknak is lesz némi esélyük a támadásra.

A katonák egyre közelebb értek a bokrokhoz amiből halk sziszegés szűrődött ki. Préda érezte, hogy lebuktak és hamarosan elszabadul a pokol, de akkor inkább már ők szabadítsák el. A vastag ágat elengedte és pont az egyik fegyveres nyakába zúgott. A magasságtól és Préda súlyától azonnal meghalt, ahogy az idegen a talajba passzírozta, majd farkával egy másik katonát gáncsolt el. Mire becélozhatták volna Prédát testvérei villámgyorsan kitörtek a rejtekeikről és rávetették magukat a maradékra. Az APC sofőrje menekülőre fogta a látottak után és tüzelve fedezte magát. Préda körül négy testvérét lőtte ki akik darabjai betakarták a környező bokrokat és fákat. Halk sziszegés következett mikor a sav marni kezdte a természetet. Az APC meglépett, de ez másodlagos volt. A megmaradtak vízi testvéreikkel elindultak a tó következő pontjára, mert az emberek ott is feltűntek, de előtte Préda megpróbálta kihúzni a talajból a rudat. Ha ez sikerül követi testvéreit. ~Óvatosan lehet, hogy számítanak ránk és inkább mi okozzuk a meglepetést, mint ők.

Préda könnyen kihúzta a leszúrt rudat és flegmán eldobta. Gyors sprintbe kezdett testvérei után, akik a következő célpontjukat már kiszúrták. Földön és vízen egyaránt iramodott meg a falka, de az APC-be miután beszálltak a katonák az elindult a híd felé. Az átkelés után már szabad út következik számukra ahol könnyen egérutat nyerhetnek. Préda pár vizitestvérét megkérte, amilyen gyorsan csak tudnak menjenek a hídhoz talán szabotálhatnák a menekülést. Nem sokkal később hat hatalmas robbanás rázta meg a xenomorphok végtagjai alatt a földet ott, ahol a előbb a négy katonával végeztek. ~Talán a kétlábúak földbe szúrt eszköze szerepet játszhat hisz a robbanás nagyon gyorsan történt és pont ott, ahol egyébként is ügyködtek. A királynő feltárta előttem és testvéreim előtt, hogy a vízben lévő fészek veszélyben van. -Préda gondolatai hamar elterelődtek a következő hely közeledtével. ~Ha találunk hasonló eszközöket a földbe szúrva minél hamarabb el kell tüntetnünk a part közeléből. -Préda ezzel az üzenettel fejezte be testvéreivel a kommunikációt.