Leszálló helyek

Egymesterséges kanyon a város szélén. Egy nagy méretű űrhajót és egy tucat kisebbet tud befogadni.
Csak egy kiépített leszálló hely van a speciális hajók számára, a többi a keményre döngölt talajon landol. A le és felszállásokat egy piramisból irányítják, valamint itt várakozhatnak a vadászatra induló yautják.

Nem sokkal érkezésem után napfogyatkozás történt, ami csak azt jelenthette, hogy megérkezett a klán hajó. Felpillantva az égre könnyen felismerhető volt, hogy ez egy új hajótípus. Amiből egy Hunter szállt le a bolygóra, hogy La'yyk szemügyre tudjon venni bennünket. A felszólítás után a többiekkel együtt beszállok a Hunterbe, hogy felmehessünk a klán hajóba. A küldetésre készülve már felszállásnál ellenőrzöm a felszerelésemet, hogy ha valami gond lenne, még időben kijavíthassam a hibát.

A ragyogó nap fényében meditáltam éppen mikor valami eltakarta a napot és árnyékba borította a lesszálló kanyont. Kinyitottam szemeim és tekintetem az égre emeltem ahol megpillantottam a klánhajót. Végre a meghirdetet "vadászat kezdetét veszi!" Elindultam hát a hajó felé ahol már voltak jelentkezők, a vezér nem várt sokáig még több jövevényre, beszállásra utasított minket. A hátralévő időt a felszerelésem átnézésével és meditációval töltöm.

Eleinte csak néztem a hajó belsejét, de aztán hamar megszoktam. Az utat gyorsan megtettük és panaszra sem volt okunk, mert az alatt a másfél nap alatt ameddig utaztunk könnyedén el tudtuk foglalni magunkat. Én személy szerint az edzőteremben gyakoroltam a legtöbbször vagy a szállásomon pihentem. Az utazás végén La'yyk parancsára a hangárba mentem a többiekkel együtt hogy részt vegyek az eligazításon. Tömören arról szólt, hogy egy titkos bázist kell megtalálnunk ahova bejutva megölni az embereket és megsemmisíteni mindent, amire rájöttek, vagy amiből bármire is rájöhetnek, hogy hogyan is működik a technikánk. Az eligazítás után beszálltam a kompba hogy elindulhassunk.


- Spears Gun.
- Csuklópenge.
- Bakuub.
- Ceremóniás kés.
És a többi alap felszerelés. Pl.: Maszk, álcázó berendezés, trófea tisztítókészlet, medi csomag.

Az út nem tartott sokáig, de épp elég időm volt felkészíteni lelkemet és elmémet a rám váró megpróbáltatásokra és még "bemelegíteni is tudtam" az edző teremben. Mikor elértük utazásunk célját a vezér minden a küldetésben résztvevő testvéremet magához hivatott. Elmondta mi lesz a feladatunk, m'berekre kellesz vadásznunk és minden esetleges dolgot meg kell semmisítenünk amiből bármit megtudhatnak a technológiánkról. Jól meg kell fontolnom hogy milyen eszközöket vigyek magammal a küldetésre.


Felszerelésem: csuklópenge, Naginata, vállágyu ceremóniés kés, fekete harcos lehhellete, boxer.
Egyéb felszerelések, az alapok: PL maszk álcaháló test páncél ilyesmi, mindfen ami alap.

Egy kisebb yautha hajónál vár titeket a magas rangú vadász. A maszkjára bal oldalán három festett sebhely húzódott, a bal vállát pedig egy kéményhúsú levágott agykoponyája fedte.
Amikor a két yautha megérkezett, az eléjük lépett, majd végigmérte őket. Megvetően felhorkant.
- Látszik rajtatok, hogy még nem voltatok egy jó vadászaton. A nevem Krii'ale, a Vlaról híreket kaptunk. Eltűnt egy magas rangú vadász és két ifjú. Valószínűleg a kemény húsúak voltak, de a felvételeken lévő lényeknél gyorsabbat még nem láttam. Elmegyünk a vlara megkeressük a vadászt, és persze megnézzük magunkat ezeket az új kéményhúsúakat.

/A fegyverkezést már megejthettétek az előbb. Említsétek meg, hogy kinek milyen fegyója van./

Én és még egy társam megérkeztünk a leszállóhelyekhez. Sok idő telt el mióta ide kerültem, és ez a klán is befogadott, bár voltak fenntartásaik. Abban reménykedem, hogy ezzel a küldetéssel elnyerem a tiszteletüket. Amikor kiértünk egy idősebb, tapasztaltabb yautja várt minket, és röviden elmondta, miből áll majd ez a küldetésünk. Utóbb kiderült, hogy a vadász neve Krii'ale, és ő is velünk jön. A küldetés lényege, hogy kiderítsük három vadász társunk eltűnésének körülményeit, valamint a felvételeken egy új kemény húsú látható. Ennek is utána kell járnunk. Hamarosan új trófeát tudhatok magaménak. A fegyvereket már előzőleg felpakoltam, és indulásra készen álltam.



Fegyverek:

• Glaive
  
• Ikerpenge
  
• Ceremóniás kés
  
• Vállágyú

És egyéb felszerelések, mint a Medikai készlet, trófea tisztító készlet, maszk, álcázó háló stb.

Amint értesült a vadászatról, Chu'cca nagyon izgatott lett. Minden felszerelését előre összekészítette, így mikor megkapta a vezér hívását, csak fel kellett kapnia őket, s már el is indult a kikötőbe. Egy kisebb hajónál már ott volt a szemmel láthatóan harcedzett vadász. Chu'cca tisztelte magasabb rangú testvéreit, így enyhén meghajolt a harcos előtt, ám jelezve büszke természetét, szemét végig a másikon tartotta. Még valaki volt ott rajtuk kívül, de őt csak egy biccentéssel köszöntötte.
Vezetőjük bemutatkozott, majd röviden felvázolta a helyzetet. Elmondta, hogy három vadász tűnt el a Varon, s feltételezhetően a savvérűek karmos mancsa van a dologban. A bolygó említése izgalomba hozta az ifjú vadászt. A puha húsúak által meghódított, s Bliornak elkeresztelt planéta már érzekésük előtt is remek vadászterület volt, ám a 'mberek csak jót tettek vele. Ezek a csupasz majmok túlnyomórészt csak bajt okoztak, amerre jártak a galaxisban, ám kapzsiságuk és mohóságuk gyümölcséből most a yautják is hasznot húzhattak. Rengeteg régen kihalt állatot élesztettek újra, s sok másikat gyűjtöttek össze, ráadásul egyezséget kötöttek a ragadozókkal, így a vadászat örömét nem zavarhatta meg hitvány puskáik dörgése.
Az egész vadászat túl szépnek ígérkezett, s ez fel is vetett egy kérdést a fiatal vadászban. Vajon miért két ilyen kevésbé tapasztalt vadászt hívtak erre a feltételezhetően veszélyes küldetésre? Ám aggodalma ennyiben ki is merült, nem firtatta a kérdést. A dolgokat úgy kell elfogadni, ahogy vannak, így hát örült a kínálkozó lehetőségnek.

Felszerelés:
Csuklópenge; bakuub; vállágyú; shuriken, valamint a többi felszerelés a karakterlapról.

Krii'ale megrázza a fejét, majd felhorkant.
- Jó nyomás az űrhajóba - morogja, majd elindul a hajó rámpája felé. - Kíváncsi vagyok, hogyan viselkednek éles helyzetben. A klánvezér javasolta, hogy vigyek magammal kíséretet, és én a két legtűrhetőbb ifjoncot választottam. Ezt vehetitek dicséretnek.
Mikor mindenki beszállt, a hajó felszállt, és elindult a Blior felé.

A vezető végre a hajóra invitálta őket, s menet közben még Chu'cca aggályait is megválaszolta. Mint kiderült, kíséretként, úgymond tesztelés céljából viszi őket magával. Megnyugtató volt a tudat, hogy bíznak bennük, s nem meghalni küldik őket oda.
Az ifjú vadász a fedélzetre lépve keresett magának egy nyugodt sarkot, s csendben leült. Sok yautja szerette az odautat edzéssel, vagy más aktív tevékenységgel eltölteni, Chu'cca viszont mindig nyugton maradt. Nem meditált, de lélekben ráhangolta magát a közelgő vadászatra. Most főleg szükség volt eme rituáléjára, hiszen nem átlagos vadászatra mentek. Megszokta, hogy a préda visszatámad, nem ezzel volt a gond, hanem a körülményekkel. Nem szabad célpont volt, amit a maga módszereivel levadászhatott, hanem egy vagy több ismeretlen ellenfél becserkészése volt a feladat. Helyzettől függetlenül a ragadozó várakozással tekintett a közelgő cserkészésre, s izgalma egyre fokozódott, ahogy egyre közeledtek a Var felé.

Krii'ale-tól megtudtuk, hogy tesztelésképp megyünk Krii'ale-val és nem azért, hogy legyen két viszonylag zöldfülű, aki meghalhat tök értelmetlen módon. Ez némi jó érzéssel töltött el, közben pedig Krii'ale felküldött a hajóra. Az utat azt hiszem gyakorlással fogom tölteni, hogy rendesen fel tudjak készülni a közelgő ismeretlenre. Chu'cca a hajón félre vonult egy sarokba és mentálisan készült, míg én egy nagyobb területet megcélozva az alkarpengékkel és a glaive-el gyakoroltam. Tartoztam ennyivel, hisz a beavatáskor is majdnem ott maradtam két testvéremmel együtt. De az már a múlté, ideje újra visszarázódnom a vadászat örömébe és megállni a helyem ennél a klánnál. Hamarosan megérkezünk a Vlar-a.

//Folytatás---->Blior//

//Beavatás Gaun' dinak //

A fiatal vadászt már előre értesítették, hogy mikor indul a hajó, mely elviszi majd a beavatás helyszínére. Hamarosan meg is érkezett, két másik avatatlan társaságában, akik vele együtt készültek a nagy megmérettetésre. A közepes méretű űrhajó előtt La'yyk egyik magas rangú helyettese várta őket. Az öreg harcos loknijai már nagyon halványak voltak, s fakó bőre is árulkodott már a koráról. Ennek ellenére tartása egyenes volt, s hangja erős.
-Üdvözöllek ifjak! -köszöntötte az érkezőket. -Induljunk hát a beavatásra. Beszállás!
A kis csapat helyet foglaltak a puritán berendezésű járművön, mely hamarosan el is indult a galaxis egy távoli szeglete felé.

//Felszerelésedet írd le! //

Gaun’di már kicsivel azelőtt a helyszínen volt, hogy meg kellett volna jelennie. De hát kicsit hamarabb érkezik a kelleténél az sosem gond. Legalább megnézheti a többieket is, akikkel együtt rész vesz a próbán. Kissé kíváncsi, hogy kik is lesznek azok. Leginkább a termetükre kíváncsi, hisz a felszerelésük nagyjából azonos lesz. Még mindegyikük újonc, ezért hát nem válogathatnak kedvükre a fegyverek közül. Azonban eljött az idő, hogy jómaga is beavatottá váljon. A tanulóévek alatt előfordult, hogy cukkolták alacsonysága miatt, de majd most megmutatja nekik, hogy a méret még nem minden. Nem csupán erő segítségével lehet győzni.
Végre a hajó is megérkezik, ami majd elviszi őket. Erre feláll és felkészül az utazásra. Csupán a szükséges felszerelést hozta magával. A maszkját, ami jelenleg az egyik kezében pihen. Testét a teljes testes páncélja. A másik kezében a lándzsája pihen, míg a bal karján található az alkari panel. A másik kezén pedig az iker pengék visszahúzott helyzetben. A többi felszerelése a szokásos vadász felszerelés. Azaz a testháló, az álcázó berendezés és az ezt energiával ellátó modul és töltő egység. Medikai felszerelés és a ceremoniális kései.
Látja, hogy egy öreg vadász kíséri őket.

- Számomra a megtiszteltetés. – mondja a kísérőjüknek.

Ezt követően már száll is fel a hajóra a parancs szerint. Reméli, hogy tovább léphet az élete útján és hamarosan már a beavatottak sorát gyarapíthatja. A közelgő megpróbáltatástól fél egy kicsit, ám ezt nem mutatja ki a társai előtt. Fél attól, hogy esetleg nem sikerül majd teljesíteni a próbát. De tudja, hogy mit mond a kódex. Ha pedig eljön az ő ideje, akkor „mosolyogva” néz a fekete harcos szemébe és elfogadja a sorsát.
Ezen gondolatok kíséretében foglalja el helyét a hajón.

//Kalandhoz készülődve//

Az utcán sétálva elértem a leszállóhelyet, ahol társaim jöttek-mentek vadászatra. Találok magamnak egy helyet, ahol meg tudom várni, hogy vadászni tudjak menni.
,,Biztos valami ember vadászatra fogok menni, ha hívnak." mondtam magamban.

//központi csarnokból

A fiatal yautja reggel napkeltekor érkezett az űrkikötőbe, tegnapi fejfájdalma már elmúlt, bár mindíg emlékezni fog a napra, bár valami azt súgta neki, a mai még élménydósabb lesz.

Páncélja még nincs így álcahálója volt ruházata egy csont vállvért és az ágyékkötő illetve egy öv amiben elfértek fegyverei java. Kíváéncsian várta a tapasztalt harcos megjelenését...

// A kalandra hozott felszerelésem: csuklópenge, bakuub, shuriken, hálóvető, ceremóniás kés. Egyéb felszerelés természetesen az álcázó és a medikai eszközök.

Végre megérkezett Ten'ka, Dra'quo kísérő mentora, ám bemutattak neki egy felettébb kényelmetlen helyzetben egy félkarú félszemű veteránt, aki állítólag dicső harcokat élt meg, de bele is őrül lassan ebbe.

Ten'ka hozott Dra'quo-nak egy mellvértet, egy használatlan új könnyűvértet. Mentora értesült a Hydrae VII-en tett kiruccanásáról és úgy gondolta kiérdemli az eszközt. Mikor átvette a páncélt meghajolt a vadász előtt, mély tisztelete jeléüll, a zsákot finoman maga mellé téve. Hiszen nem igen esik meg, hogy egy rangosabb vadász ajándékkal jutalmaz egy zöldfülűt, egy szó sem hagyta el a száját, de Ten'ka látta a tekintetében a mély köszönetet és tiszteletet.

Dra'quo nagyot nyelt mikor apját említették, először azért mert meglepődött, hogy valaki ismeri, aztán összeszorítva kezét dühbe jött ahogy apjáról beszélt. Szerencsére a vadász elég nyugodt volt, sokszor nem is értette, hogy a yautják elég nagy számban megvetik a másikat, az ifjú szerint a dicsőséggel és a büszkeséggel nem járt megvetés mindenki más iránt, kivéve ha ezt kiérdemelték. Habár lehet, hogy Dra'quo kiérdemelte, talán nem ő tehetett róla, de kiérdemelte, már ha a "féleszű" öreg története igaz. Mestere óva intette a fiatal ragadozót, hogy kezelje fenntartásokkal a mondandóját és a cselekedeteit is az öregnek, így egyelőre Dra'quo nem vélte másnak a történetet, mint mesének, bár valami azt súgta neki, az öreg nem annyira őrült, de lehet, hogy csaltak az érzékei.

Mindenesetre mivel Dra'quo-nak most a beavatáson való megfelelés volt a célja és jól tudta, az több holmi keményhúsú trófeájának begyűjtésénél, Ten'ka figyelni fogja a magatartását is az egész út alatt, így mikor az apjáról és róla megvetően beszéltek, csak ökölbe szorult a keze, majd ellazult.

Egy szót sem szólt az egész precedens alatt, relytve remélve, talán az öreget ezzel egy kicsit dühíti majd, nem feltétlenül akart vele harcolni, mert ő is a testvére, mint minden yautja, de megvédi apja becsületét, ha további atrocitások érik. Mindazonáltal lehet, hogy az öreg vadász tényleg mentálisan beteg volt, ami persze nem mentette fel semmi alól, mégis nagyobb tolaritással kezelte. Dra'quo tudta 10 ragadozóból 8 megtámadta volna ezért az öreget, és a kilencedik gyáva lett volna megtenni, de ő a tizedik volt, a megfontolt, az ész, a vadász.

Habár lehet, hogy az öreg története csak mese egy biztos, hogy ezt ő nem így véli, vagy talán hazudik, de ezt kizártnak tartotta a fiatal harcos, lényeg, hogy máris lett egy ellenlábasa, érdekesebb lesz a vadászat mint gondolta...

Még pár ifjú érkezése után, miközben Dra'quo szemügyre vette a zsák tartalmát felszálltak a hajóra, ahol az ifjúnak első dolga volt magára ölteni újonnan kapot dicső ajándékát.

//engedelmeddel felírok egy teljes vértet a karakterlapomra

Akira-t a társai hozták a bolygóra majd ott is hagyták. A szétválás nem végleges, de Akira most más Yautják társaságában akar vadászni, de ha egyedül kell mennie az sem zavarja. Elfoglalja helyét a váróban.../Basil'isk ajánlotta, hogy ha nem gond ő mellé csatlakozhatok, de bármilyen kalandban szívesen részt vennék./

//Előzmény//
A küldetés teljesítése után a trófeáimat megtisztítottam a mocsoktól, majd ledőltem pihenni egy kicsit, míg haza nem érek.

//Itthon//
Felkeltem, trófeáimat magamhoz vettem, majd az űrhajóról leszállva megyek haza, hogy azokat eltegyem.

...bip...bip... Lassan kinyitom a szememet miközben a számítógép csipogó hangjára leszek figyelmes... Még öt perc a földet érésig Mintha egy hosszú álomból ébrednél fel, a hibernáció alatt a test teljesen ellazul és kikapcsol minden funkció amelyet az agy irányít. A vezérlőpult kijelzőjére nézek, a Delta Hydrae IX, végre itthon vagyok. Lassan magamhoz térek , az ujjaimat megropogtatom majd gyorsan bepötyögök még pár dolgot leszállás könnyítéséhez. Amikor eléred a légkört ahhoz hasonlót még érezni sem lehet, mintha egy lángoló tűzlabdában lennél, érzed ahogy rázkódni kezd körülötted minden, ahogy a bolygó gravitációs mezeje magához ránt és a súrlódás véget izzani kezd a hajótest. Egyik pillanatban még látod az űr sötét végtelenségét és a sok sok távoli csillagot, majd a napfény visszacsillan a felső légtérbe lévő harmat miatt és kékeszöld ég veszi át a helyét. A rengés fokozódik a felhőrétegen áthatolsz és meglátod a tengert és szárazföldeket. Még fél perc... Sosem bírtam megszokni, mindig felkavarodik a gyomrom. A lábamnál heverő trófeákra nézek, arcomra mosoly húzódik. Az M'ber-i fej után nyúlok még mindig látszik hogy tekintetére fagyott az utolsó pillanat... a halál pillanata... a vértemet fogja díszíteni. a Kapszula lassulni kezd majd földet ér. Összeszedem a cuccom majd kinyitom az ajtót és kilépek, a nap forrón tűz nagy a nyüzsgés, hajók indulnak és érkeznek. A közelben egy újabb csapat beavatatlant visznek az első vadászatukra, arrébb pár harcos beszélget. Néhányan rám tekintenek majd végignéznek rajtam és a kezemben tartott trófeákon. Kezüket magasra emelik s fejüket mélyre hajtják jelezve ezzel az üdvözlést és a tiszteletet. Végre megbecsülést érzek. Lépteimet szaporázva az egyik Piramishoz indulok ahol pár idősebb hím fogad, jelentést teszek mindarról ami történt majd tovább állok. A közelben megpillantok egy társasági helyet ezért oda indulok...

Hibernáció! Ez az az állapot mikor túlságosan is a gondolataimmal, emlékeimmel vagyok. Elmémbe a nemrég véget ért kalandom jár, ahol első nőstény társammal megismerkedhettem, illetve egy remek hímmel aki kiváló vezetőnek bizonyult. Persze az egész küldetés átfut az agyamon, különösen a két lábon járó gép ellenfeleink, akik sok gondot okoztak nekünk. Ezek a gépek rendkívül pontosan céloznak, de szerencsére könnyű őket likvidálni.-Vash ezekre gondol mikor hirtelen műszerei jelzést adnak neki hogy öt perc múlva landolni fog. A hibernációs állapotból első dolga hogy ujjait megmozgatja, hogy be bírjon táplálni pár parancsot, amit könnyít kicsit a landoláson. Ahogy egyre jobban közeledik a bolygó légterén, már nincsenek csillagok, helyette már a Delta Hydrae IX felszíne válik láthatóvá. A kapszula a már agyon döngölt földre landol. Vash felveszi trófeáját, majd nyílik az ajtó. Ahogy kilép megcsapja a perzselő hőség, valamint a jól meg szokott nyüzsgés látványa tárul elé.
-Hát, újra itthon, testvéreim között!-mondja halkan.
Majd elindul az egyik Piramishoz hogy jelentést tegyen. Mikor oda ér, szólnak neki hogy egy nőstény már tett jelentést a helyzetről. Nem habozik, keres egy társasági helyet ahol kicsit pihenhet.

A szeme rettegéssel telik meg, ahogy a hatalmas lényre tekint. Megcélozza, de hiába, nincs ideje rá, hogy pontosan bemérje a célpontot. Vaktában lövöldözik. Minden golyó célt téveszt. A lény közeledik. Rohan, kerülgeti a rá irányuló lövedékeket. Még tíz méter és eléri... öt méter... három...
Gyilkosa a pengén át érzi a rezgéseket, ahogy a fegyver belemélyed a puha, sápadt húsába. Csak érthetetlen nyögés, hörgés hallatszik, elejti a fegyvert és megmarkolja a vaskos alkart, amire a penge volt felszerelve. Mik eszébe nem jutnak az embernek, mikor közel a vég! Furcsának találja a lény bőrét, fekete és sárgás alul, és különös, fekete sörték borítják. A bőr izzadt és bűzlik, mint valami döglött állat. Utoljára feltekint arra, ami kioltotta az életét. Kerregő hangok törnek fel a lény torkából, majd egy nyugodt, de gyors mozdulattal kirántja a bordái közül a pengét, amin a napfényben megcsillannak a tüdeje cafatai és a vére. Térdre rogy, majd lassan oldalra dől. Feje tompa koppanással ütődik a poros, köves talajnak, de Ő ezt már nem érzi. Ő már halott...

A kapszula falain igéző, nyugtalan táncot járnak a műszerfal vörös fényei. Bar'kha lassan nyitogatja a szemét. Ez a hideg, mesterséges kamra annyira más, mint az a bolygó, ahol a trófeát szerezte. Lenyűgöző álomnak tartotta, még sohasem álmodta magát egyik áldozata helyébe sem. Ráérősen kimászik a hibernálóból, majd beül az irányítópult előtti székbe.
Megtehette volna, hogy azonnal a hibernáló kamrába fekszik, de akkor ott, a vadászat után jólesett neki ülve elaludni, de akkor nem álmodott ilyen csodálatosat, mint az előbb.
Mikor belépett a légkörbe, a tekintete lassan az egyre közeledő földfelszínre vándorolt. Még ilyen magasról is látszott, milyen sok vadász sürgölődik a leszállóknál.
A kapszulája biztonságosan földet ért, és Ő a két fejjel lassan kisétál. Emelt fővel lépked, nem néz se jobbra, se balra. Egy 'mber és egy mesterséges trófea nem jelent valami sokat, de így is elkapott pár méltányoló morgást, egy ifjú Beavatatlan még majdnem le is térdelt, ha a kiképzője nem fogja meg a vállát.
- Ennyire azért nem nagy a dicsősége. - mondja a majdhogynem gyermek yautjának. Bar'kha magában igazat ad neki, de azért mosolyog, miközben még véresen, porosan, de büszkén a szállása felé veszi az irányt...

Egy vadászhajó érkezett és landolt. Ez az a hajó ami már több napja ment el Bliorra hogy felkutassák mi történt egy vadászcsapattal. Dicsőség élkül érkeztek meg a yautják hiszen nem tudták meg mi volt a csapat veszte, sőt! Még a vezetőjük és más yautják is eltűntek.

Most új vadászokat keresnek hogy végre kiderüljön: mi tizedeli a vadászok népét. A hajónál lehet jelentkezni.

//írd le hogy milyen felszereléssel indulsz//

//Előzmény//
Láttam, ahogy landol egy vadászhajó. Gyorsan a leszálló felé vettem az irányt. Utam arrafelé kicsit hosszabb volt, mint vártam volna. Az utca zsúfolásig volt tele vadászokkal, akik ide-oda mentek, hogy munkájukat elvégezzék.

//Leszálló//
Kis idő múlva megérkeztem a leszállóhelyre. Láttam, hogy a vadászhajóból kiszállnak, kevés vadász tért vissza a vadászatról és még a vezérük is eltűnt. Nem tudtam, mi tizedelte meg ennek a hajónak a vadászait, de annyit tudok, hogy egy dzsungeles bolygón, a Blioron voltak, amikor mindez bekövetkezett.
A túlélők most új vadászokat kerestek. ,,Most tudom bizonyítani, hogy mit tudok. A Blior eléggé veszélyes hely, tele olyan állatokkal, melyeket sosem láttam vagy csak hallottam róluk. Nem bukhatok el ott, az egy jó trófeagyűjtő hely. Lehet össze tudok gyűjteni pár értékes trófeát."
Odamentem a hajóhoz és jelentkeztem a feladatra. Csak három feladat lebegett előttem: Meg kell találnom az eltűnt vadászokat, nem szabad elbuknom a küldetés alatt és be kell szereznem egy igen értékes trófeát.

//Felszerelés: Csuklópenge, Glaive, Medicomp Ceremóniás kés, Álcázó//
//Azt, hogy még mennyi vadász jelentkezett még, azt te írod meg nekem. Nem igazán szeretnék túlmesélést csinálni.//

- Zaragin vagyok a keresés vezetője! Akik jelentkeztek foglalják el helyüket a hajón. - Mondta a leendő vezéretek. Összesen egy tucat vadász indult eme kalandra, köztük vagy te is. A hajón mint tapasztalt vadász kaptál egy saját szobát, viszont ezt egy másik yautjával meg kellett osztanod. Az arénánál várnak mindenkit hogy megismerjétek mibe is vágtatok valójában.

Velem együtt még egy pár vadász is jelentkezett erre a kalandra.
- Zaragin vagyok a keresés vezetője! Akik jelentkeztek foglalják el helyüket a hajón. - mondta az egyik vadász, aki nálam jóval tapasztaltabb volt.
Mivel tapasztalt vadász vagyok, ezért kaptam egy szobát is, melyet egy másik vadász társammal is meg kellett osztanom.
Pár perc múlva elindultunk a hajón található arénába. Jelenleg én, a ,,szobatársam", a keresés vezetője, vele együtt még egy pár tapasztalt yautja és a jelentkezők közül páran voltak jelen. A többiek 1-2 perccel később érkeztek meg az arénába.
Most, hogy mindenki összegyűlt, már is elkezdődött az eligazítás, arról, hogy mibe is vágtunk bele.