Helene 215

Egy bolygó amin évekig tartott a polgárháború. A CMC egy jelentős harca itt zajlott le. Azóta is megtalálhatók a harcok nyomai. A dzsungelekben még vannak lázadók akik veszélyt jelenthetnek.

Helene 215. Helyi idő szerint 07:27 az idő. 2 Dropship suhan át az égen közel a dzsungelhez. Látható a célterület tornyai. De miért is tart arra 1 szakasznyi katona? Békefenetartás céljából. Mostanában megint feltörtek az indulatok a helyiekben a háborús vereség miatt. A helyi gerilla sejt elavult fegyvereket használ, nem nagyon veszélyesek de bosszantóak.

- 3 perc és ott is vagyunk. élvezzék a tájat, ja hogy náluk nincs kilátás? - mondta a pilóta. Aztán a mosolyt felváltotta a döbbenet. A dzsungelből 2 rakéta tart felé. Sikerül kikerülni de a másik hajót telibe kapja. A sérült gép nekicsapódik a másiknak és együtt zuhannak le.

Gordon mikor magához tér már kint van a hajóból. A 20 fős szakaszból csak 15 fő van jelen. 5 fő azonnal szörnyethalt a zuhanásban, de van 2 súlyos sérült akiket nehezen lehet csak mozgatni, őket hátra kell hagyni majd később értük jönnek.

Egy hadnagy a vezér a 13 fős csapatnak.
- Rendebn emberek! pár km-re abba az irányba kell mennünk és elérjük a saját vonalainkat. Figyeljenek oda mert ez gerilla terület!

A következő küldetés helyszíne: Helene 215. Békefenntartásra küldtek. A helyi lázadók leverése a küldetésünk akiknek elvileg nincsenek rendes fegyvereik se. Kettő leszállóhajóval indultunk, eggyel is csak épphogy sikerült "biztonságban" földet érni, ugyanis pár perccel atmoszférába érésünk után kettő rakéta indult el felénk, a mi hajónknak sikerült kikerülni őket, de a másikba becsapódott egy rakéta és neki ütközött a mi hajónknak, így mindkettő lezuhant. Amikor felébredtem a többiek elmondták, hogy öten meghaltak ketten pedig súlyosan megsérültek akiket hátul kell hagyni. Ezután a hadnagy szólalt meg:
– Rendben emberek! Pár kilométerre abba az irányba kell mennünk – itt elmutatott a háta mögé – és elérjük a saját vonalainkat. Figyeljenek oda mert ez gerilla terület! – mondandója végén felvesszük az alakzatot és elindulunk a mutatott irányba. Minden neszre figyelek és megpróbálok minél kisebb zajt csapni, bár ez nem egyszerű egy ekkora monstrummal mint amiben ülök.

10 perc gyaloglás után a dzsungelben nem várt esemény történik: az elől haladó tizedes megbotlik egy kifeszített zsinórban aminek két végén 1-1 gránát volt. Régi csapda de még most is bevált. A tizedes teste eltűnt a robbanásban, egy másik katonának a fejét a repesz szedte le. Már csak 11 katona maradt.
Az Istenit! A hely tele lehet ezekkel a csapdákkal! Ami még rosszabb a zaj idevonza a az ellenséget.

Így is lett. Egy orvlövész karon lőtt egy közlegényt. Nem tudjátok behatárolni honnan lőhetett.
- Gordon! Pörköljön neki oda! Valahol balra tőlünk jött a lövés!

A lángszóród hatótávján kívül van valahol az ellen. Vigyáznod kell mert bárhol lehet akna ami rossz esetben megrongálja az Exo lábát (észre tudod őket venni mert ahol akna van ott a föld színe más). Hogy a helyzet még nehezebb legyen fegyverropogás zaját hallod meg a hátad mögül. 3 gerilla rohanta le a katonákat akik közül 1 már holtan fekszik. Alig vagytok a bolygón 15 perce de már 50%-os veszteségetek van.

Pár perc elteltével egy robbanásra kaptam fel a fejem, de már csak annyit láttam ahogy a tizedes eltűnik a robbanásban, a következő pillanatban pedig egy repesznek köszönhetően másik társunknak már nem volt feje. Ezután egy társunkat karon lőtte egy lövész.
– Gordon! Pörköljön neki oda! Valahol balra tőlünk jött a lövés! – szólt a hadnagy.
– Értettem! – azzal balra fordultam és megpróbáltam kitalálni mi lenne a legjobb megoldás. Eközben viszont három gerilla támadt a másik oldalról és már meg is ölték még egy társunk. Mivel nem látom a lövészt elkezdek a dupla minigunnal végig lőni a területet ahonnan lőhetett, ha sikerül akkor a minigunnal és a lézerrel elkezdem lőni a másik oldalon lévő három gerillát. Hogyha nem sikerül elintézni a lövészt akkor egy területet ahonnan nem terjedhet át a tűz felénk felgyújtok és így remélhetőleg nem lát minket a lövész egy ideig, ha sikerül akkor a fent leírt módon megpróbálom elintézni a három gerillát amíg elrejt a tűz minket a lövésztől és ha sikerül akkor mindenki rákoncentrálhat a lövész leszedésére, de még mielőtt elindulnának figyelmeztetem őket az aknákra és, hogy könnyen lehet olyan keskeny rész ahol nem férek át (bár valószínűleg amekkorát tudok ugrani az EXO-val ez nem lehet probléma).

A dupla minigunnal szó szerint fákat vágtál szét. Egy szép kis tisztást vágtál de ami a jó hír hogy az orvlövész a felismerhetetlenségik lőtted szét. A 3 támadó gerilla pedig látva ezt kezd elhátrálni, 2-t sikerül kilőni a gyalogosoknak de az utolsó gerilla elmenekül. Biztosra lehet venni hogy majd többen térnek vissza és majd páncéltörőkkel jönnek vissza.

Egy olyan terepe értek ami Exo-nak nem jó terep, nehezen lehet haladni rajta. Látótávolság nnagyon kicsi, te pedig túl nagy zajt csapást hiába próbálsz halkan menni.
- Ez így nem jó. Az Exo túl nagy zajt csap így könnyen bemérhetnek. De ha bajba kerülünk ő lehet az utolsó ütőkártyánk. - Mondta a hadnagy.

Nehéz döntés: gyalogolsz vagy tovább vezetsz. Mindkettőnek van előnye és hátránya.

Sikerült a minigunommal (pár fával együtt) kilőni az orvlövészüket, ahogy ezt meglátta a többi gerilla elkezdtek menekülni és végül egynek sikerült is. Amikor továbbindultunk találtunk egy olyan helyet amin nem lehet zaj csapása nélkül átjutni EXO-val. A hadnagy megszólalt:
– Ez így nem jó. Az EXO túl nagy zajt csap így könnyen bemérhetnek. De ha bajba kerülünk ő lehet az utolsó ütőkártyánk.
– Uram! Tudom, hogy nem az én döntésem, de az EXO ruhám nélkül nem sokat érnek velem, ráadásul amikor odaérünk lehet, hogy jól jön majd a bázisnak még egy RACK. – ezután várom a választ és remélem nem kell megválnom a ruhától.

- Jól van. Tartsa meg a ruhát, legalábbis amíg tud vele közlekedni.

A dzsungel egy idő után egy tisztássá vált. Egy depó van ott, CMC-s zászló lobog rajta de sehol sem találni katonákat. Ami nyugtalanító hogy harc nyomai látszódnak (szétlőtt tereptárgyak, egy roncs ami talán egy csapatszállító volt). Elnézve a helyet a háború vége óta van elhagyatott állapotban, ezt az a néhány csontváz is bizonyítva amit nem temettek el.

A hadnagy órát megcsapta a rothadás szaga. Kivizsgáltátok honnan jöhetett és félelemmel vegyes undorral nézitek azt a 2 társatokat akiket hátrahagytatok. A szemüket kiszúrtak, kibelezték őket és még a nemi szervüket is a szájukba tették. Tipikus gerilla kivégzés. Csak egy tábla van rajtuk ezzel a felirattal: BUM!

A hely elkezd felrobbanni de senkit sem öl meg a repesz/robbanás. A dzsungel megelevenedik: teljesen körbefogtak titeket a lázadók akik eddig rejtőztek és olyan pusztító tüzet zúdítónak rátok hogy percek alatt lerohannának titeket ha nem lenne mögöttetek egy kis csapás ami egy folyóhoz vezet. A katonák az egyik ház törmeléke mögött vannak.
- Gordon! Maga fedez minket amíg mi átkelünk a folyón, aztán majd maga jön, ne aggódjon mi majd fedezzük önt. Az Exot nem tudjuk átvinni, túl széles a folyó.

A gerillák talán 20-an vannak, csak ennyit látsz. Nagy döntés áll előtted: vagy azokat szeded le akik a menekülőkre lőnek vagy arra az egy páncéltörős katonára lősz aki téged mért be. Habár ha el is talál nem halsz meg a lövéstől csak súlyos sérülést szerzel, ez a jó abban hogy ők régi fegyvert használnak.

A hadnagy azt mondta, hogy amíg elférek addig a ruhában maradhatok. Rövid idő után egy kihalt raktárat találtunk egy tisztáson. Rövid körbenézés után a hadnagy azt mondta, hogy szerinte valami rothad a közelben. Kiderült, hogy két hátrahagyott társunkat végezték ki undorító módon. Ahogy megláttuk a nyakukban egy táblát miszerint 'BUMM' felrobbant a raktár. Szerencsére nem ölt meg senkit, de előjött körülbelül két tucat gerilla akik elkezdtek visszaszorítani minket egy folyó felé ahol sikerült egy ház romjánál fedezéket találni ami viszont feltehetően nem valami strapabíró.
– Gordon! Maga fedez minket amíg mi átkelünk a folyón, aztán majd maga jön, ne aggódjon mi majd fedezzük önt. Az EXO ruhát nem tudjuk átvinni, túl széles a folyó. – mondta a hadnagy. Kettő lehetséges veszélyforrást véltem felfedezni: egy páncéltörővel felszerelt lázadót aki engem mért be és egy nagyobb csapatot akik a menekülő társaimat lőtték. Mivel ha engem mozgásképtelenné tesz nem tudok segíteni sehogy a társaimnak ezért úgy döntöttem, hogy a páncéltörővel rendelkező gerillát intézem el először. Megpróbálom a lézerfegyveremmel lelőni, ha nem sikerül akkor a minigunt is bevetem ellene egy rövid sorozat erejéig. Ahogy sikerül lelőni megpróbálom egy-két rakétával, a lángszórómmal és a minigunommal a társaimat lövő gerillákat elintézni, ezután kiugrok az EXO ruhából, remélem a társaim pontosan lőnek miközben fedeznek és megpróbálok a túloldalra átjutni, ha kell a pisztollyal fedezem menet közben magamat. Majd ha átérek szólok a többieknek:
– Szerintem nem lenne valami jó ha a kezükre kerülne az EXO és kell egy búcsúajándék is. – azzal a pisztolyommal belelövök az EXO még ép rakétáiba és nézem a tűzijátékot.

A rakétás ember azonnal szörnyethalt. A katonák közül az egyiket torkon lőtték. Már csak 10-en vagytok. Sikerült még élő fáklyává tenned 3 gerillát akik kis pigmeusokká váltak. Sajnos nem jutott eszedbe hogy van még egy rakétás katona aki anno a gépedet majdnem eltalálta. Az Exo hátát találta el, majdnem azonnali robbanást okozott volna ha kicsit fölé céloz.

Gyorsan összeszeded amit tudsz és gyorsan a katonák után futsz. Még hallod ahogy az exot egy újabb rakéta találja telibe, a gépedet a robbanás ezúttal darabokra szedi szét a gerillák örömére. A 30 méteres távot a folyóig gyorsan megteszed, néhány kósza golyót kikerülsz de egy eltévedt golyó majdnem megölt: csak a fejedet súrolta, azonnal el kezdett folyni a vér. Az úton egy szuronyrohamra induló ellenséget szépen lelősz.

A folyón már a katonák többsége átkelt, néhányan még ott úsznak. A hadnagy jelez neked hogy fedeznek. Látod ahogy a katonák nehéz felszerelése és páncéljai előtted le vannak téve, így a nehéz súly nem húzott le senkit.

Azt aki becélzott gyorsan lelőttem, de mi is vesztettünk egy embert. Ezután felgyújtottam három másik gerillát, de ekkor egy másik páncéltörősnek sikerült meglőnie. Mivel kockázatos volt már ott maradni, gyorsan felszedtem ami elfért nálam és rohantam a társaim után. Pár lépés után hallottam ahogy egy újabb rakéta találta el az EXO ruhámat. Mivel egy fémdarab mellettem csapódott a földbe úgy gondolom, ezúttal teljesen sikerült felrobbantaniuk. Útközben a folyó felé egy lövedéke a gerilláknak a fejemet súrolta, így a vérnek hála az egyik szememre alig láttam, de szerencsésen sikerült így is egy gerillát futás közben lelőni. A folyón már egy-két kivétellel mindenki átjutott és a hadnagy is jelzett, hogy fedeznek amíg átkelek. Mivel nincs más választásom én is leveszem a nehéz hátizsákot és a golyóállómellényt az átúszáshoz. Hogyha úszás közben a parthoz érnek a gerillák akkor megpróbálok minél tovább lemerülni és így remélhetően nehezebben vesznek engem észre és a fedezékben lévő társaimmal lesznek elfoglalva. Ahogy átérek a hadnagyhoz megyek további utasításért és a pisztolyommal közben lövöm a túloldalon lévő ellenséget (ha vannak).

Szépen ment az úszás a folyón. Az áramlat nem túl nagy de azért jó mély lehet a folyó. a gerillák a parton azzal vannak egyenlőre lefoglalva hogy az otthagyott felszereléseket elvigyék. Néhányan azonban az úszó embereket vette célba. A nem messze előtted úszó katona egyszer csak felordított és valami a víz alá rántotta. Többé nem jött fel csak az úszó vörös éltető vére lebegett a vízen. Hamarosan szembetalálod magad hogy mi is lett a bajtárs végzete. Pár méterre előtted egy szempár mered rád, egy krokodil. Nagyra tartsa a száját hogy a fejedet haraphassa. Elúszni előle nem tudsz, segítség nincs.

A gerillák közül csak egy-egy foglalkozott a vízben lévőkkel. Rövid úszás után az előttem lévő társam egy kiáltás és sok vér kíséretében eltűnt a vízben. Egy pillanattal később felbukkant a gyilkosa is: egy krokodil. Mivel túl gyors, hogy leelőzzem és a társaim nem látják muszáj elintéznem valahogyan. A szája nyitva van ezért megpróbálom minél közelebb engedni és amikor már harapna odateszem a sörétes puskámat a szájába mint egy éket. Hogyha sikerül akkor előveszem a késemet és megpróbálom az alsó és a felső állkapcsát átszúrni, majd az egyik szemén át beleszúrni a koponyájába és így az agyába, ha nem sikerül elég nagy lendületet venni a szúrásokhoz akkor egy rántással kiveszem a krokodil szájából a sörétest és ahogy becsukódik a szája összeszorítom azt, így mivel már van több időm nem egy erős szúrással próbálom megölni hanem odarakom a kést és megpróbálom belepasszírozni a szemébe vagy a puhább hasi részébe.

A kroki szája gyorsan egy nem oda illő shotgunnal lett kiékelve. Utána kapott egy jó kis szemműtétet. Azt gondoltad hogy meghalt ezért kiveszed a szájából a fegyvert és elindulsz a part felé. A kroki aki halottnak tette magát most gyorsan megindul feléd de néhány lövés fejen találja. Mint később kiderült egy katona lőtte le. Végül a 8 maradék katona közé mész akik próbálják helyrehozni a fegyvereket mivel néhány tönkrement. Akad azért néhány pisztoly és még 1 M42C is ami furcsa mód nem lett vizes.

A gerillák egy újabb csapata jön felétek, egy kis lélekvesztőn amit nyilván az egyik titkos dokkjuknál volt. Rá van szerelve egy gépágyú és egy félelmetes aknavető ami elkezdi a ti vonalaitokat szórni. A távolban kis csónakok tűnnek fel rajtuk emberekkel. A hadnagy nem tudja mit tegyen: ha maradtok akkor lebombázzák őket de ha elmentek akkor a gerillák partra szállnak és tovább üldöznek titeket akiknek alig van használható fegyvere. Téged pár perce miközben úsztál nyilvánítottak címzetes tizedessé így van beleszólásod.

Sikerült kiékelni a sörétessel a krokodil száját és utána átszúrni a szemén, viszont ettől még nem halt meg és egy katona lőtte le az utánam úszó hüllőt. Amikor partra értem elmondták, hogy az én fegyvereimen kívül pár pisztoly és egy M42C maradt használható. Egy perccel később a gerilláknak egy csónakját vettük észre amin egy aknavető és egy gépágyú van, majd feltűnt egyre több és több hasonló kis hajó.
– Uram! Szerintem menjünk be a dzsungelbe mert itt lemészárolnak. – szóltam a hadnagyhoz – Ha pedig utánunk jönnek felállíthatunk egy rajtaütést is valahol ahol sűrű a dzsungel és várhatóan vékony sorban fognak utánunk jönni. Én elbújhatok egy vastag fa mögé ahol nem vesznek észre, pár ember pisztolyokkal oldalt elbújik, egy ember pedig aki nagyon jól lő az M42C-vel egy védettebb helyen ahonnan jól belátja majd a rajtaütés színterét, akár egy fára is felmászhat. Ahogy elhelyezkedtünk megvárjuk amíg már majdnem a mellé a fa mellé érnek ahol én vagyok és akkor a maga jelzésére az oldalt, bokrokban és fák mögött elbújt pisztolyosok elkezdik két oldalról lőni az ellenséget, a lövészünk rögtön kilövi a nehézfegyverzettel rendelkező ellenségeket, én pedig a sörétesemben lévő repeszgránátokkal oda lövök ahol több gerilla is van. Persze a pisztolyosoknak elég messzire kell elbújniuk, hogy ne sérüljenek meg a repeszektől. – ezután várom a hadnagy reagálását.

A felvetésed gyorsan elfogadták. Bementek a sűrű dzsungelbe és elrejtőztök. A hátatok mögül az aknavető tűz robaját halljátok. Percek múlva emberi alakok sziluettjét veszitek észre. 4 ember közelít felétek. Látszólag nem tudják hogy ti itt vagytok. Rajtad áll hogy indulhat-e a rajtaütés.

Elfogadták az ötletemet, és elindultunk a fák közé. Egy pár percig még hallottuk ahogy lövik a partot majd megjelent négy ember. Először megnézem, hogy a közelben van-e társuk. Ha nincs akkor jelzek a társaimnak, hogy lehetőleg csendesen késsel kapják el őket és várjunk a nagyobb meglepetés támadással amikor már többet ölhetünk meg vele. Hogyha fennáll a veszélye, hogy észrevesznek minket a társaik akkor viszont várunk amíg veszélyesen közel nem kerülnek és csak akkor támadunk ha muszáj. Ideális esetben pedig nem vesznek észre, elmennek mellettünk és/vagy megérkezik a nagyobb csapatuk és akkor támadunk meglepetésszerűen.

Nem várt fordulat történt: az egyik lázadó a fejéhez emelte a kezét, nyilván a headseten keresztül hallott valamit. Ezután 4 ember gyorsan elment oda ahonnan jött. Vártatok ameddig el nem telt már 10 perc de semmi sem történt. Továbbmentek az úton ami vélhetőleg a baráti zónába visz titeket. Rövidesen letértek az útról és járatlan helyeken mentek hogy ne szúrjanak ki titeket. A hadnagy úgy dönt hogy vártok éjjelig mert akkor nem szúrnak ki annyira titeket ha majd áthaladtok azon a pusztán ami a légből látszódott. Szerencséd van ezért most pihenhetsz, egy fa alján találsz pihenő helyet. Érzed hogy valami van feletted.

Az egyik gerilla odakapott a füléhez, mondott valamit amit nem hallottam, majd mind a négyen visszamentek arra ahonnan jöttek. Elindultunk egy erdei úton aminek a végén valószínűleg a mi bázisunk van. Egy idő után letértünk az útról, hogy nehezebben vegyenek észre és megálltunk egy nagy tisztás mellett mert amíg nincs sötét könnyedén észrevehetnének ott az ellenségek. Egy fa mellett leültem kipihenni a napot, viszont hallottam valamit felettem a fáról. Gyorsan odakapom a fejem, előveszem a pisztolyomat és megkocogtatom a fát hátha lejön az ami fent van. Hogyha nem akkor a távolabb lévő vastag ágakhoz hozzádobok egy-egy követ. Eközben végig magam előtt tartom a pisztolyomat és felkészülök ha esetleg valami leugrana a fáról. Ha még mindig nem jön le semmi akkor felmászok egy másik közelben lévő fára de végig rajta tartom a szemem azon a fán amiről a hang jött, ahogy felérek a fa tetejére megpróbálom a plusz magasság segítségével átnézni azokat az ágakat amiket a földről nem láthattam. Hogyha ez se jön be akkor megkérdezem, hogy a többi társamnak az úszás után maradt-e működő kamerája, ha igen akkor elkérem és bekapcsolva odarakom ahhoz a fához. Ezután leülök egy közelben lévő kényelmesebb helyre ami a kamerával szemközti oldalon van és próbálom figyelemmel tartani a fát, pisztollyal a kezemben, hogy akármikor tudjak lőni ha kell. Hogyha nincs működő kamera akkor megpróbálom mindkét oldalát a fának szemmel tartani. ~Valószínűleg csak paranoiás vagyok de jobb biztosra menni...~ gondolom magamban.

Megkocogtatod a fát és néhány gyenge ág leesik. De nem csak az hanem egy hatalmas nagy kígyó is. Nem tudod hogy ez milyen féle kígyó: anakonda? A kígyó belenéz a szemedbe miközben te visszafojtott lélegzettel próbálsz nyugodt maradni.
- Gordon! Maga me... basszus! Meg ne moccanjon!

Azzal előveszi pisztolyát a hadnagy és becélozza a kígyó fejét. Ha csak kicsivel is megmozdul akkor téged is eltalál.

Amikor megütögettem a fát pár ág kíséretében leesett egy nagyobb fajta kígyó is. Ekkor érkezett meg a hadnagy is és miután eléggé meglepődött figyelmeztetett, hogy ne moccanjak meg, felemelte a pisztolyát és a kígyó fejére célzott. Szinte suttogva odaszóltam a hadnagyhoz:
– Nyugi. Bízza rám. – azzal amilyen lassan csak tudom a pisztolyt tartó kezem épp csak elfordítom a kígyó felé, a másik kezemmel pedig a biztonság kedvéért nagyon lassan megpróbálom elővenni a késemet. Ezután a pisztollyal megpróbálom meglőni a kígyó „nyakát” körülbelül középen és felkészülök a késsel a védekezésre, ha pedig eltalálom a kígyót akkor amíg nem figyel rám elhátrálok és odaszólok a hadnagyhoz, hogy most már lőheti a fejét.

A kígyó megérezhette hogy terveltek ellene valamit ezért gyorsan elsiklott. Felesleges lett volna megölni.

Teltek az órák és besötétedett. Ideje indulni. Egy rég használt úton mentek ahol járművek sziluetjét látjátok. Tankok, csapatszállítók de ember sehol. Talán van ott némi felszerelés hiszen ezek a tankok szövetséges hadseregből vannak.

A kígyó mielőtt bármit tehettünk volna elsiklott. Néhány órával később besötétedett és elindultunk. Rövid gyaloglás után baráti egységek járműveit láttuk meg.
– Uram, – szólok a hadnagyhoz – nekem ez egy kicsit gyanús. Ha volt felszerelés a gerillák már biztos elvitték és az is lehet, hogy csalinak használják ezeket. Szerintem térjünk le az útról és esetleg fedezékből nézzünk körül. – ezután várom a reakcióját. Ha letérünk az útról akkor előkészítem a sörétesemet és remélem a társaim is hasonlóan tesznek a saját fegyvereikkel.

A hadnagy most nem figyelt rád mert annyira elvakította hogy barátot láthat. A járművek valójában már rég kilőtt roncsok voltak. Az egyik csapatszállítóban megégett csontvázakat találtok. Valószínűleg itt régen egy rajtaütés lehetett. Semmit nem találtok, ami használható gépágyú az a tankba van és nem tudjátok cipelni. Tovább mentek és egy nagyobb tábort láttok.

- Ez egy hadifogoly tábor. Tudom mert 1 évig egy ilyen helyen rohadtam. - Mondta a hadnagy. A távcsövön keresztül 20 őrt lát és 50 hadifoglyot akik évek óta itt raboskodnak.
- Maguk mit gondolnak? Van ott pár jármű ami kapóra jön nekünk. Ha jól látom egy ezredes és 2 százados is van ott. Ha élve elkapnánk az egyiket lenne egy túszunk!
- Titkos küldetés: a hadifoglyok megmentése! 1 Exo is van ott amit használhatsz!
Alig vagytok 10-en, ők 20-an vannak. Nálatok a meglepetés ereje.
- 1 Exo is van a fogolytáborban amit használhatsz! Remélem elolvastad ezt a sort!

A hadnagyot nem nagyon érdekelte mit mondok mert nagyon akart már látni barátokat is. Bementünk a járművek közé de nem találtunk semmi használhatót, rögtön tovább is indultunk és észrevettünk egy tábort ami a hadnagy szerint egy hadifogolytábor. Elmondása szerint ötven foglyot őriz húsz gerilla, köztük egy ezredes és két százados.
– Uram, szerintem vizsgáljuk meg a tábort minden oldalról. Hogyha van akármilyen lehetőség akkor megpróbálok beosonni. Egyedül kisebb feltűnést keltek és ha beértem akkor akár ki is szabadíthatom a foglyokat és a segítségükkel könnyebben le lehetne győzni a fogva tartóikat főleg ha van harci járgány is azokban a garázsokban. El tudom vinni azt az egy-két plusz fegyvert ami van a túszoknak. A lövészünk az M41C-vel pedig mindig szemmel tartja az ezredesüket és a két századost, ahogy történik valami (pl.: kitörünk a túszokkal) lábon és ha kell kézen lövi az ezredest majd az egyik századost és a másikat, így biztosítva az információt. Én a belülről való támadással alapból meglepem őket de ha az ezredesük és a századosaik is kidőlnek akkor már hatalmas kavarodás lesz a soraikban és a mijeink könnyedén leszedhetik őket. – ezután ha a tervem el fogadják akkor megpróbálok belopakodni először is az épületbe, majd beszélni a túszokkal és rávenni őket a kitörés megpróbálására, utána pedig átlopózni a garázshoz.

- Adok 10 percet hogy körbe kémleljen. Azt szeretném tudni hogy tényleg fegyverek vannak azokban a barakkokban mert ha igen a rabokat fel lehetne fegyverezni. Amint letelik a kiszabott idő mi lerohanjuk őket 2 oldalról. Nagyban építünk arra hogy sikerül behatolnia a táborba. A keleti oldalon jelenleg nincs őr, ha siet eljuthat biztonságban az egyik barakkhoz és benézhet oda.

A feladat adott: bejutni, körbekémlelni és lázítani (fegyvereket osztogatni a raboknak)

Piros pontok jelölik az ellenséget. Te a pálcikaember vagy. A kerítés nem nagyon nagy ezért át tudsz rajta mászni ahol akarsz.

A hadnagy el fogadta a tervet és azt mondta tíz percem van bejutni, átnézni a helyet és fegyvert adni a raboknak, a tíz perc leteltével pedig megtámadja a csapattal két oldalról a tábort. Azt is mondta, hogy jelenpillanatban a keleti oldalon nincsen őr, úgyhogy ott lenne érdemes megpróbálni bejutni. Ezután elindulok a hozzám közelebbi sarkához a tábornak ahol a legkevesebb őrt látom, ha odaértem felmászok a kerítésen és a túlsó oldalon elbújok az egyik épület mögött. Amikor egyik őr sem figyel felém bemegyek a rabokhoz és megpróbálom rávenni őket a lázadásra és megbeszélni velük, hogy hogyan lehetne megszerezni nekik a fegyvereket az én és a néhány fegyverem segítségével.

Átmászol a kerítésen. A POW-ok egyik barakkszárnyába kerülsz. Senki nem lát, az őrtorony reflektora most nem feléd tart. Bemész az egyik barakkba de egyből megcsapja az orrod a halál, ürülék és mocsok szaga. 10 férfi és nő van ott, többségükben alig van élet és már csont és bőr.

Sikerült bejutni a rabok egyik épületébe de sokkal gyengébbek voltak mint először gondoltam volna. Legelőször megpróbálok átlopakodni mindegyik kaszárnyába és elmondom, hogy a közelben van egy csapatunk és ki akarjuk őket szabadítani viszont ehhez az egyik barakkhoz kell csalogatniuk az őröket, hogy én probléma nélkül bejuthassak egy garázsba, szerezhessek fegyvereket és esetleg járművet is. Ha beleegyeznek akkor megbeszéljük, hogy szerintem a tábor sarkán lévő barakkban csináljanak felfordulást, én pedig elbújok a garázsokhoz közelebb lévő egyik épületben és amikor az őrök ott vannak a felfordulás helyén és nem figyel egy se felém akkor gyorsan belopakodok a torony mellett lévő garázsba.