Faj: ember
Nem: férfi
Név: Gordon Rogers
Becenév: „Boom”
Születési dátum: 2168
Születési hely: Mars, Mars city
Rang: Közlegény
Foglalkozása vagy volt foglalkozása: Bányász, majd CMC EXO ruha „sofőr”
Külső és belső jellem: 183 cm, rövid fekete haj, ép szeme szürke, egy bányászbalesetnek köszönhetően a bal válla, karja és szeme robotikus. Átlagosnál kicsit erősebb testalkat. Bizalmatlan az ismeretlenekkel szemben éppen ezért egyedül vagy pár fős csapatban szeret harcolni, a parancsokat ha tudja követi. Az EXO ruháját a legapróbb csavarig ismeri és az idegenek fiziológiáját is nagyrészt tudja. Predatorokkal hiszem-ha-látom viszonyban van.
Felszerelés: egy ütött kopott Heawy M–442 „RACK” savfoltokkal tarkítva, 1 VP 70 összesen 3 tárral, 1 M21A 12 tölténnyel. PrM2 mellvért, M10-es sisak amin egy nevető EXO nehéz gyalogos sorra lövi le a xenokat.
Mars cityben született. Anyját nem ismerte, apja pedig mindenféle munkákból összeszedett pénzéből fizette EXO ruhás bányászati-rakodói tanítását. Apja nem sokkal később meghalt. Végrendeletében egy kis pénzt adott neki, hogy el tudjon utazni egy bányászkolóniára. Hamar megmutatkozott, hogy mekkora tehetsége van EXO ruhák terén, de még így is balul sült el egyszer a bányászat. A többszörösen megerősített plafon leszakadt. Egy nagyobb darab a bal vállát találta el és majdnem leszakította a karját. De pár hónap alatt felépült, az új karjával pedig újra beállt dolgozni.
Körülbelül 2-3 hónappal azután, hogy teljesen megszoktam új testrészemet következett be az amire egyáltalán nem számítottam: idegenek. Valahogy mindig éreztem, hogy nem vagyunk egyedül, de erre nem számítottam. Ahogy felszólt a riadó meghallottam a sikolyokat, pár másodperccel később azt vettem észre, hogy annak akivel beszélgettem egy lyuk tátongott a fejében, én pedig már be is ugrottam az EXO ruhámba és próbáltam elkapni azt a dögöt. Nekem ugrott, de sikerült az egyik rakodókarral elkapnom a mérgező farkát és hozzávágnom a falhoz. Ezután gyorsan felugrott a háta mögött pedig előbukkant még három idegen. Az egyik savat köpött amit szerencsésen elkerültem, a másik viszont a másodperc tört része alatt ott termett, feldöntött én pedig felkészültem a legrosszabbra amikor hirtelen eldőlt. Rövid fegyverropogás hallatszott majd aki kiütötte a dögöt kisegített a ruhámból aminek eleje az irányító fogantyúkkal egyetemben teljesen tönkre ment.
– Helló! – mondta, nagydarab volt egy hasonlóan nagy fegyverrel. – Én Sam vagyok, ő Jaimey és Cade – mutatott rájuk. Akit Jaimey-nek hívott egy vékony hackernek látszott. Az M56 hacker ott volt a kezében a másikban pedig egy kis pisztolyt tartott. Cade egy tipikus katonának látszott, de ő volt az őrmester a vállán lévő jel szerint.
– Köszi, hogy leszedtétek őket. Arra a háromra nem számítottam.
– Háromra? Mi csak kettőt szedtünk le. – szólt Jaimey. – Az egyik épp szét akart szedni a másiknak meg eltörhetett a lába, de nem nagyon érdekelte. Csak kúszott felénk.
– De négyen voltak! Amelyiknek eltört a lába jött először és utána megjelent még három!
A következő pillanatban a köpködős elkapta Jaimey-t és már hurcolta el miközben ő kétségbeesetten ordított és próbálta elérni a pisztolyát. Ezzel egy időben a negyedik is felbukkant és ráugrott Cade-re aki gyorsan kapcsolt és hátralökte, Sam pedig gyorsan beleeresztett egy sorozatot. Jaimey viszont eltűnt.
– A francba! Siessünk hátha utolérjük! – mondta Sam.
– Nem. Valószínűleg már a fészekben vannak. És van egy kiszállítandó személyünk is. – mutatott Cade rám.
– Nem! Nem megyek ki! Csak szerezzetek nekem egy harci EXO ruhát és feltartom őket amíg ti kihozzátok őket!
– Hát... Gondolom neked van a legnagyobb gyakorlatod EXO ruhák terén amióta Drogót elkapták. – gondolkodott egy ideig majd úgy tűnt elhatározta magát. – Jól van visszamegyünk Drogóhoz és átveszed az EXO ruháját. Csak ne minket lőj le!
Átmentünk pár folyosón és beléptünk a kantinba. Itt volt a legrosszabb: minden tele volt emberi maradványokkal, pár idegen pedig egy EXO ruha körül volt amiben a sofőrt már félig felfalták és alig volt felismerhető. Majdnem teljesen kiráncigálták, a fejének a fele hiányzott a másik felén pedig csak pár csont és egy kis hús volt. A teste többi része is ilyen állapotban volt az EXO ruhában lévő lábain kívül. Hányinger kerülgetett miközben Sam egy gránátot hajított olyan távolságba az EXO ruhától, hogy az ne sérüljön meg de az egyik felén lévő idegeneket szétszaggassa. Négy idegen maradt: egy olyan mint amelyik pár pillanat alatt odaért hozzám 12-15 méter távolságból, kettő sima idegen és egy amelyiknek valamiféle páncél volt a fején.
– Egy runner, két dron és egy chrysalis. – mondta Sam.
A két dront leszedte Sam, a runnert pedig Cade. A chrysalis viszont nekirohant Samnek és hozzávágta a falhoz. Cade amíg háttal volt a chrysalis belelőtt a sebezhetőbb hátsó részébe és odarohant Samhez. Látni lehetett, hogy valószínűleg több csontja is eltört és – bár nem vagyok orvos – valószínűleg belső vérzése is lehetett. Nagy nehezen sikerült felülnie és valamit suttogott Cade fülébe.
– Rendben. – mondta Cade. – Hé! Ööö... Mi is a neved?
– Gordon.
– Gordon! Szállj be a RACK-ba! Előkerítjük Jaimey-t!
Gyorsan beszálltam, és próbálgattam, hogy hogyan működik, aztán elindultam Cade után.
– Mi lesz Sammel? – kérdeztem.
– Fel tartja őket ameddig tudja. – válaszolt.
Pár perccel később hallottuk a lövéseket és egy robbanást aztán a velőt rázó sikolyt. Ezután még gyorsabban haladtunk.
– Úgy tűnik terjeszkednek. – mutatott Cade a folyosókra amik tele voltak kisebb fészek „darabkákkal”. Több embert is láttunk, de mindegyik kilehelte a lelkét és lyuk tátongott a mellkasukon. – És szaporodnak. Rengetegen lehetnek.
– De nekünk van egy EXO ruhánk!
– Láttad, hogy végezte az előző vezetője.
– Jaimey kiszabadítására elég lesz. Aztán lebombázzuk ezt az átkozott helyet.
– Remélem igazad lesz!
Ahogy kimondta ezt egy olyan nagy aliennel találkoztunk ami mellett még az EXO ruha is kicsi volt.
– Praetorian. – mondta Cade. – Gyorsan a rakétákat!
Erre felfigyelt a praetorian én pedig lázasan kerestem a rakétaindító gombot és végül sikerült gyors egymásutánban három rakétát kilőni rá. Még mindig nyomogattam a gombot amikor rájöttem, hogy kifogyott, de a praetorian már szerencsére halott volt. Viszont a hanggal odavonzottunk még több idegent. Cade előrefutott miközben én mögötte futva követőinket ritkítottam. Lézerrel és lángszóróval lőttem hátra míg a dupla minigunnal a Cade előtt lévőket próbáltam úgy lőni, hogy közben őt ne találjam el. Több tucatot lőttünk le, de helyettük mindig jött egy másik. Rövid idő után kifogyott a minigun és Cade fegyvere is, de ekkor hirtelen eltűnt az összes alien. Továbbmentünk és egy rövid idő után nyöszörgést hallottunk. A jobb oldali falra fel volt aggatva Jaimey és egy arctámadóval szemezett. Abban a pillanatban, hogy észrevettük az arctámadó ráugrott. Cade próbálta leszedni, de minél jobban próbálta az annál jobban szorította Jaimeyt. Beleütött a falba, rám nézett és annyit mondott:
– Úgy néz ki csak ketten maradtunk.
– Akkor tűnjünk el innen.
Azzal elindultunk kifelé. Az űrkikötőnél voltunk amikor előugrott legalább két tucat idegen. Vegyesen voltak: chrysalis, dron, runner, volt amelyik repült, volt amelyiknek nem volt lába csak kígyószerű teste és volt köztük még egy praetorian is.
– A francba! – káromkodott Cade. – Gyorsan hívom az utánpótlást, de addig fel kell őket tartanod!
– Oké! – azzal elkezdtem a lángszóróval felgyújtani őket. Óráknak tűnt mire megérkezett a felmentő sereg. Már majdnem felfeszítették az EXO ruhámat, Cadenek pedig az egyik lábát vágták félig le. De az erősítés megérkezett épp időben és már a levegőből megritkították őket az UD–4L segítségével majd amikor már leszálltak kinyírták a maradékot is. Viszont az egyik dronnak a savas vére belefröccsent a szemembe és elájultam.
Amikor felébredtem rögtön éreztem az új szememet. Nemsokkal azután, hogy észrevették felébredésemet szóltak, hogy a Marson vagyok aztán tolószékben behozták Cadet.
– Helló! – köszönt – Azért jöttem, hogy felajánljak egy munkát.
– Milyen munkát? – mosolyodtam el.
– Egy olyan munkát ahol egyszerre lehetsz EXO ruhában és irthatsz ilyen dögöket. – válaszolta.
– Azt hiszem az menne. – terült el egész arcomon a mosoly.
– Apropó, megjavítottuk a ruhát. Nem volt vészes úgyhogy ha akarod mehetsz gyakorolni.
– Induljunk!
Nem: férfi
Név: Gordon Rogers
Becenév: „Boom”
Születési dátum: 2168
Születési hely: Mars, Mars city
Rang: Közlegény
Foglalkozása vagy volt foglalkozása: Bányász, majd CMC EXO ruha „sofőr”
Külső és belső jellem: 183 cm, rövid fekete haj, ép szeme szürke, egy bányászbalesetnek köszönhetően a bal válla, karja és szeme robotikus. Átlagosnál kicsit erősebb testalkat. Bizalmatlan az ismeretlenekkel szemben éppen ezért egyedül vagy pár fős csapatban szeret harcolni, a parancsokat ha tudja követi. Az EXO ruháját a legapróbb csavarig ismeri és az idegenek fiziológiáját is nagyrészt tudja. Predatorokkal hiszem-ha-látom viszonyban van.
Felszerelés: egy ütött kopott Heawy M–442 „RACK” savfoltokkal tarkítva, 1 VP 70 összesen 3 tárral, 1 M21A 12 tölténnyel. PrM2 mellvért, M10-es sisak amin egy nevető EXO nehéz gyalogos sorra lövi le a xenokat.
Mars cityben született. Anyját nem ismerte, apja pedig mindenféle munkákból összeszedett pénzéből fizette EXO ruhás bányászati-rakodói tanítását. Apja nem sokkal később meghalt. Végrendeletében egy kis pénzt adott neki, hogy el tudjon utazni egy bányászkolóniára. Hamar megmutatkozott, hogy mekkora tehetsége van EXO ruhák terén, de még így is balul sült el egyszer a bányászat. A többszörösen megerősített plafon leszakadt. Egy nagyobb darab a bal vállát találta el és majdnem leszakította a karját. De pár hónap alatt felépült, az új karjával pedig újra beállt dolgozni.
Körülbelül 2-3 hónappal azután, hogy teljesen megszoktam új testrészemet következett be az amire egyáltalán nem számítottam: idegenek. Valahogy mindig éreztem, hogy nem vagyunk egyedül, de erre nem számítottam. Ahogy felszólt a riadó meghallottam a sikolyokat, pár másodperccel később azt vettem észre, hogy annak akivel beszélgettem egy lyuk tátongott a fejében, én pedig már be is ugrottam az EXO ruhámba és próbáltam elkapni azt a dögöt. Nekem ugrott, de sikerült az egyik rakodókarral elkapnom a mérgező farkát és hozzávágnom a falhoz. Ezután gyorsan felugrott a háta mögött pedig előbukkant még három idegen. Az egyik savat köpött amit szerencsésen elkerültem, a másik viszont a másodperc tört része alatt ott termett, feldöntött én pedig felkészültem a legrosszabbra amikor hirtelen eldőlt. Rövid fegyverropogás hallatszott majd aki kiütötte a dögöt kisegített a ruhámból aminek eleje az irányító fogantyúkkal egyetemben teljesen tönkre ment.
– Helló! – mondta, nagydarab volt egy hasonlóan nagy fegyverrel. – Én Sam vagyok, ő Jaimey és Cade – mutatott rájuk. Akit Jaimey-nek hívott egy vékony hackernek látszott. Az M56 hacker ott volt a kezében a másikban pedig egy kis pisztolyt tartott. Cade egy tipikus katonának látszott, de ő volt az őrmester a vállán lévő jel szerint.
– Köszi, hogy leszedtétek őket. Arra a háromra nem számítottam.
– Háromra? Mi csak kettőt szedtünk le. – szólt Jaimey. – Az egyik épp szét akart szedni a másiknak meg eltörhetett a lába, de nem nagyon érdekelte. Csak kúszott felénk.
– De négyen voltak! Amelyiknek eltört a lába jött először és utána megjelent még három!
A következő pillanatban a köpködős elkapta Jaimey-t és már hurcolta el miközben ő kétségbeesetten ordított és próbálta elérni a pisztolyát. Ezzel egy időben a negyedik is felbukkant és ráugrott Cade-re aki gyorsan kapcsolt és hátralökte, Sam pedig gyorsan beleeresztett egy sorozatot. Jaimey viszont eltűnt.
– A francba! Siessünk hátha utolérjük! – mondta Sam.
– Nem. Valószínűleg már a fészekben vannak. És van egy kiszállítandó személyünk is. – mutatott Cade rám.
– Nem! Nem megyek ki! Csak szerezzetek nekem egy harci EXO ruhát és feltartom őket amíg ti kihozzátok őket!
– Hát... Gondolom neked van a legnagyobb gyakorlatod EXO ruhák terén amióta Drogót elkapták. – gondolkodott egy ideig majd úgy tűnt elhatározta magát. – Jól van visszamegyünk Drogóhoz és átveszed az EXO ruháját. Csak ne minket lőj le!
Átmentünk pár folyosón és beléptünk a kantinba. Itt volt a legrosszabb: minden tele volt emberi maradványokkal, pár idegen pedig egy EXO ruha körül volt amiben a sofőrt már félig felfalták és alig volt felismerhető. Majdnem teljesen kiráncigálták, a fejének a fele hiányzott a másik felén pedig csak pár csont és egy kis hús volt. A teste többi része is ilyen állapotban volt az EXO ruhában lévő lábain kívül. Hányinger kerülgetett miközben Sam egy gránátot hajított olyan távolságba az EXO ruhától, hogy az ne sérüljön meg de az egyik felén lévő idegeneket szétszaggassa. Négy idegen maradt: egy olyan mint amelyik pár pillanat alatt odaért hozzám 12-15 méter távolságból, kettő sima idegen és egy amelyiknek valamiféle páncél volt a fején.
– Egy runner, két dron és egy chrysalis. – mondta Sam.
A két dront leszedte Sam, a runnert pedig Cade. A chrysalis viszont nekirohant Samnek és hozzávágta a falhoz. Cade amíg háttal volt a chrysalis belelőtt a sebezhetőbb hátsó részébe és odarohant Samhez. Látni lehetett, hogy valószínűleg több csontja is eltört és – bár nem vagyok orvos – valószínűleg belső vérzése is lehetett. Nagy nehezen sikerült felülnie és valamit suttogott Cade fülébe.
– Rendben. – mondta Cade. – Hé! Ööö... Mi is a neved?
– Gordon.
– Gordon! Szállj be a RACK-ba! Előkerítjük Jaimey-t!
Gyorsan beszálltam, és próbálgattam, hogy hogyan működik, aztán elindultam Cade után.
– Mi lesz Sammel? – kérdeztem.
– Fel tartja őket ameddig tudja. – válaszolt.
Pár perccel később hallottuk a lövéseket és egy robbanást aztán a velőt rázó sikolyt. Ezután még gyorsabban haladtunk.
– Úgy tűnik terjeszkednek. – mutatott Cade a folyosókra amik tele voltak kisebb fészek „darabkákkal”. Több embert is láttunk, de mindegyik kilehelte a lelkét és lyuk tátongott a mellkasukon. – És szaporodnak. Rengetegen lehetnek.
– De nekünk van egy EXO ruhánk!
– Láttad, hogy végezte az előző vezetője.
– Jaimey kiszabadítására elég lesz. Aztán lebombázzuk ezt az átkozott helyet.
– Remélem igazad lesz!
Ahogy kimondta ezt egy olyan nagy aliennel találkoztunk ami mellett még az EXO ruha is kicsi volt.
– Praetorian. – mondta Cade. – Gyorsan a rakétákat!
Erre felfigyelt a praetorian én pedig lázasan kerestem a rakétaindító gombot és végül sikerült gyors egymásutánban három rakétát kilőni rá. Még mindig nyomogattam a gombot amikor rájöttem, hogy kifogyott, de a praetorian már szerencsére halott volt. Viszont a hanggal odavonzottunk még több idegent. Cade előrefutott miközben én mögötte futva követőinket ritkítottam. Lézerrel és lángszóróval lőttem hátra míg a dupla minigunnal a Cade előtt lévőket próbáltam úgy lőni, hogy közben őt ne találjam el. Több tucatot lőttünk le, de helyettük mindig jött egy másik. Rövid idő után kifogyott a minigun és Cade fegyvere is, de ekkor hirtelen eltűnt az összes alien. Továbbmentünk és egy rövid idő után nyöszörgést hallottunk. A jobb oldali falra fel volt aggatva Jaimey és egy arctámadóval szemezett. Abban a pillanatban, hogy észrevettük az arctámadó ráugrott. Cade próbálta leszedni, de minél jobban próbálta az annál jobban szorította Jaimeyt. Beleütött a falba, rám nézett és annyit mondott:
– Úgy néz ki csak ketten maradtunk.
– Akkor tűnjünk el innen.
Azzal elindultunk kifelé. Az űrkikötőnél voltunk amikor előugrott legalább két tucat idegen. Vegyesen voltak: chrysalis, dron, runner, volt amelyik repült, volt amelyiknek nem volt lába csak kígyószerű teste és volt köztük még egy praetorian is.
– A francba! – káromkodott Cade. – Gyorsan hívom az utánpótlást, de addig fel kell őket tartanod!
– Oké! – azzal elkezdtem a lángszóróval felgyújtani őket. Óráknak tűnt mire megérkezett a felmentő sereg. Már majdnem felfeszítették az EXO ruhámat, Cadenek pedig az egyik lábát vágták félig le. De az erősítés megérkezett épp időben és már a levegőből megritkították őket az UD–4L segítségével majd amikor már leszálltak kinyírták a maradékot is. Viszont az egyik dronnak a savas vére belefröccsent a szemembe és elájultam.
Amikor felébredtem rögtön éreztem az új szememet. Nemsokkal azután, hogy észrevették felébredésemet szóltak, hogy a Marson vagyok aztán tolószékben behozták Cadet.
– Helló! – köszönt – Azért jöttem, hogy felajánljak egy munkát.
– Milyen munkát? – mosolyodtam el.
– Egy olyan munkát ahol egyszerre lehetsz EXO ruhában és irthatsz ilyen dögöket. – válaszolta.
– Azt hiszem az menne. – terült el egész arcomon a mosoly.
– Apropó, megjavítottuk a ruhát. Nem volt vészes úgyhogy ha akarod mehetsz gyakorolni.
– Induljunk!
A hozzászólást Gordon Rogers összesen 3 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. Aug. 30, 2014 9:50 am-kor. (Reason for editing : Gordon Rogers)
