Szavanna

Már nagyon ideges volt, ráadásul kikacagták. Puszta kézzel szembe mert volna szállni egy Alien királynővel olyan ideges lett. Ha most ott lett volna egy légy vagy már milyen más kis lény már nem élne.
- Te idefigyelj! -mutatott rá mutató ujjával a Yautja -ra- Már túlestem a beavatáson és nem váltam el egy csoporttól sem! És nem tévedtem el! -itt elgondolkozott- Talán az utóbbi nem igaz, de.. Csak hogy tudd én azért vagyok itt, hogy vadásszak! Épp azt csináltam amikor majdnem lelőtt az egyik társam, ráadásul felrobbantotta magát! Láttalak a felvételen, úgy gondoltam hátha még élsz! Szóval úgy döntöttem hogy megkereslek, de hogy mit csinálok az után.. Hm? Odáig nem jutottam el.. gondolkodás terén. Igazából azt sem hittem hogy megtalállak. -valamelyest le csillapodott- DE most hogy kiröhögtél! -emelte fel újra a hangját- Ezért.. megöllek! -igazából nem gondolta komolyan és ez látszott is rajta, olyan volt mint egy elmebeteg. Ez is azért mert felidegesítette magát. Ritkán csinál ilyet, de akkor kész elmebaj. A fejét fogta, néhol megmasszírozta. Totál elmebeteg.

Egy pillanat alatt visszatért régi önmaga.
- Te? Mi okod volt megölni testvéreidet? -kérdezte komoly hangon. Nem várta meg válaszát, mindkét pengéjét kiengedte. Kiugrott a partra, a Yautja mellé. Sosem kezdeményez így most is csak arra várt hogy a másik nekiessen.
Már értem miért mondta, hogy rossz vér. M-di H'dlak. M-di H'chak. (Nincs félelem. Nincs kegyelem.) -gondolta magában.

Mindenére oda figyelt, követte a mozgását, a kezeit figyelte. Nem fordított hátat. Tudta előbb vagy utóbb de megkel küzdenie vele. Nem volt hajlandó tovább hallgatni.
- Nem érzem a vég leheletét az arcomon, de te mindjárt fogod. -mondta fenyegetőn és támadásba lendült. Jobb kezével elterelte a figyelmét, gyorsan mozgott. Leguggolt és kigáncsolta ellenfelét. Elővette a bakuubot és ellenfele felé dobta. Majd kiegyenesedett.

Az kigáncsolás nem igazán mutatott nagy sikert. Elkapta a bakuub -ját.
Játék? Hm.. Akkor lássam milyen gyors és ügyes vagy.. vagy inkább vagyok. -gondolta. Átugrotta a Yautját, egyik lábával hátba rúgta így lendületet véve futni kezdett. Befutott a sűrűbe, kidőlt vagy ferdén nőtt fákon ugrált át. Fedezéket várva tőlük, nem állt meg.
Ha kell rád uszítok egy állatot, vagy keresek egy Kemény húsút. Hm.. nem is rossz ötlet, bár nagyobb élvezet lenne egy rossz vért megölni.. és milyen trófea lenne... -gondolta futás közben. Tervét kieszelte. Hirtelen egy hátra szaltóval felugrott egy fa vastag ágára. Álcázta magát, kinyitotta bakuub -ját, aktiválta váll-lövegét és a fa lombjának sűrűjében eltűnt. Várt, várta ellenfelét és magában vigyorgott.

//azért emeltem ki kékkel, hogy áttekinthetőbb legyen mi az amit ő gondolt és mi az amit csak írtam. Remélem nem meséltem túl.//

/Akkor jóó!/

Hiába várta ellenfelét, nem jelent meg. Ám a fa alól lépések hangja hallatszott. Letekintett, és egy 'mber volt ott. Otthonosan mozgott, mintha ismerné a terepet. Riak'ja nem mozdult, nesztelenül figyelte az 'mbert. Néha-néha körülnézve hátha feltűnik a rossz vér.
Ha most megölöm és fellógatom.. magamra vonom a rossz vér figyelmét. De ha várok, esetleg a rossz vér is feltűnik, hogy ő ölje meg a Puhahúst. Minden esetre nem lehet belőle gond, hogy várok. Még az is előfordulhat, hogy több Puhahús is van a közelben. Inkább várok. -gondolta magában és figyelt.

Az 'mber továbbra is a fa alatt guggolt. Valami megmozdult. Az 'mber lőtt. A lövés után plazma csíkok közeledtek felé.
- Rossz vér. -mondta nagyon halkan, suttogva. A puha hús Riak'ja fájának a túloldalán van, a rossz vért nem látni. Legalábbis Riak'ja nem látja. Több látásmódot is kipróbált.
Hol vagy? Hol lehetsz? A puhahús miért lát, én meg nem? -tette fel a kérdéseket magában.

//Még egyszer elnézést a késlekedésért, de sajnos még január 23-ig nem tudom garantálni a megfelelő tempót. Akkor lesz az utolsó vizsgám.//

Újabb lövés dördült el, s a puhahúsú valami nevetés félét hallott. Riak' ja ekkor végre meglátta a rosszvért, a távolban, amint páncélja szikrákat hány. Egyelőre vértjével volt elfoglalva, így nem vette észre sem az 'mbert, sem a ragadozót. A humán a sikeres találat után vállára vette fegyverét, s a lelógó indákba kapaszkodva felmászott a fára. Nem vette észre a mozdulatlan Riak' ját, amíg véletlenül hozzá nem ért. Rémült arcot vágott, majd lassan hátrább csusszant az ágon, s fegyverét óvatosan maga mellé helyezte, majd kezeit felemelte nyitott tenyérrel.

Észre vette a Yautját. Mosolygott magában épp lőni készült amikor valaki hozzá ért. mikor oda nézett a 'mber volt ott. A 'mber felemelte kezeit nyitott tenyérrel. Riak'ja ezért nem bántotta, jobban érdekelte a rossz vér. Vissza tekintett célzott és lőtt. Hármat is. Utána átugrott egy másik ágra.
Meghaltál? Nagyon remélem, bár túl könnyű préda lennél akkor. -gondolta.

Első lövés talált, második és harmadik nem. Egyszer csak plazma lövedék zápor.
Mi a fene? -gondolta. A 'mber megragadta a karját és hevesen mutogatott. Riak'ja megfogta a 'mbert és abba az irányba kezdett el futni amerre az mutatott. Szabad kezével kinyitotta a bakuubot. Az egyik pillanatban azonban a 'mberrel együtt felugrott egy fa ágára. El engedte és csendben figyelt, hogy a rossz vér követte e őket.

Pár plazma lövedék után meglátta a rossz vért.
Most össze kell fogjak a 'mberrel. Együtt több esélyünk van. Ha túléljük talán megkímélem.. vagy trófeát csinálok belőle. -gondolta miközben megreccsent az ág alattuk. Riak'ja gyorsan cselekedett, elkapta a 'mbert és leugrott vele a fáról úgy hogyha az ág végül le is szakad le rájuk essen.
- Rosszvér.-mondta Yautja nyelven és elő jöttek ikerpengéi. (mindkét kezén)
- Hagyjuk a vállöveget. Küzdjünk meg puszta kézzel. -mondta Yíutja nyelven és közelebb lépett.
Remélem a 'mber mikor alkalma adódik lelövi. Bár csapat munkáért nem lesz olyan nagy dicsőség a rosszvér trófea, de legalább túlélem. Nem szeretnék most meghalni, majd pár száz év múlva.

Figyelte ahogy a 'mber kétszer is lő, ezzel megpecsételve sorsát.
Egy gonddal kevesebb. -gondolta és vissza tekintett a rossz vérhez. Riak'ja kivárta, amíg a felé futó Yautja oda nem ér hozzá.
Nem jó dolog harcot kezdeményezni. Dühvel harcolni.. vakon. -gondolta és egyik kezével megpróbálta elhárítani ellenfele támadását, míg szabad kezével mellkason szúrja. Ez volt a terv.

Megszédült egy kicsit amikor a rossz vér megfejelte, de miután minden normális lett támadott. Furcsának találta a feltámadt szelet, de most nem törődött vele. Először a ceremóniás kést akarta kiverni ellenfele kezéből, míg szabad kezével megpróbálta elterelni ellenfele figyelmét. Majd megrúgta ott, ahol már sérült volt ellenfele.
- A düh nem mindig vezet győzelemre. -mondta Yautja nyelven. Riak'ja nyugodt maradt.

Az elterelés nem járt sikerrel, de a rúgás igen.
- Csatlakozni? Inkább nem. Nem leszek olyan, mint te.. előbb haljak meg. -mondta és szíven szúrta ellenfelét. Megforgatta mellkasában ikerpengéjét, majd kihúzta.
- A sas szárnyak nélkül is sas marad. Nemes és erős.
Remélem most már meghalsz. A düh irányítása olyan, mint megszelídíthetetlen állatot megszelídíteni. Mint Kemény húsút megnevelni. Kiszámíthatatlan marad. Egyik pillanatban minden rendben a másikban.. elveszted a fejed. -tette hozzá magában.

/Sorry. Reméltem most már megadatik az, hogy megölje a Yautját. Még egyszer bocsánat./

A rossz vér meghalt. A felette lévő hajóban Yautják és Kemény húsúak vannak. Hárman leugrottak a savvérűek közül, egy farkát előreszegezve Riak'ja felé ugrott. Elugrott oldalra, bukfencezett a földön aktiválva közben váll-lövegét.
- Gyertek mocskok! -mondta és célzott.
"Mint Kemény húsút megnevelni." Heh. Kellet nekem ilyet gondolni. Ha arra gondoltam volna: mint pillangót megnevelni. Akkor talán most pillangók ellen küzdenék. Bár abban nincs élvezet. -gondolta és lőtt.

/Most nem meséltem túl, ugye?/

//Most nem mesélted túl. De ha adhatok egy tanácsot, az ilyen vállágyús támadásoknál kicsit pontosíthatsz, hogy mire, vagy hova célzol. Így a részletesség miatt te is jobban jöhetsz ki a támadásból, és a mesélő dolgát is megkönnyíted. A játékoddal egyébként így sincs baj, szóval ez csak afféle javaslat. //

A kis távolság miatt Riak'ja telibe kapta a felé ugró fenevadat, mely savat fröcskölve darabokra szakadt. Ám idő közben újabb idegenek potyogtak a hajóból, s az egyik rosszvér most másfajta dallamot hallatott sípjával, amitől a bestiák nem támadtak, csak félkörívet formázva körbevették a fiatal ragadozót. Mialatt a hat savvérű falat alkotott körülötte, a jármű lejjebb ereszkedett, s két yautja ugrott ki belőle, hogy lándzsájukra fektessék halott vezérüket.

Körbe vették. Riak'ja nem támadt, de fel volt készülve a támadásra és védekezésre egyaránt. Két Yautja ugrott le és elindultak a halott felé. Csendben és éberen figyelte őket és a savvérűeket.
Szedjétek össze és utána takarodjatok el a "kutyáitokkal" együtt. Elegem van belőletek. Bár szerény véleményem szerint felpakolják a holttestet és elmennek. De a savvérűeket itt hagyják nekem. Juj! Vigyázz mire gondolsz! Az előző is megtörtént. A végén még tényleg így lesz. Nem bánnám túlzottan ha így lenne.. de nem örülnék neki. Most nem akarok savvérűeket ölni. Majd legközelebb. -gondolta közben.

- Úgy látszik elmentek. Téged kivéve. Szeretnél meghalni? Halálba segítelek.. nem kell aggódni. -mondta Yautja nyelven és becélozta a savvérűt. Megjelent a háromszög, ráállt a savvérűre. Nem habozott a lövéssel, Riak'ja lőtt.
Nem győzhetsz. Meghalsz, ha már meghalni maradtál itt. Én leszek az aki megöl és nem más. -gondolta és hangosan felnevetett.