A predátorok társadalma hierarchikusnak mondható. A nőstények csak magas rangú tapasztalt hímmel hajlandóak párosodni. A hímek körében a párzás dicsőbb egy alien királynő legyőzésénél is.
Bár nem mindig esik meg az, hogy egy nőstény pont magas rangúval óhajt párzani, még az is előfordulhat, hogy egy nőstény és hím összeáll, egy párrá végleg.
Ugyanis a nőstények nem vadásznak, otthon élvezik az életet, és nevelik az utódokat. Bár igaz hogy a hímek megbecsülik őket, de így is egymás közt csak Lou-dte Kalei-nek vagyis gyerekcsinálónak ill. utódgyártónak hívják őket.
Fajuk leginkább elevenszülő, melegvérű emlős-hüllőként jellemezhető. Testfelépítésük rengeteg hasonlóságot mutat az emberével. Nőstényeik emlőből szoptatják a kicsiket, és elevenszülők. Egy nagyon jó vadász, életében több száz utódot is nemzhet, ezzel biztosítva nevének és vérvonalának fennmaradását.
Szemeik, elöl, helyezkednek el, mélyen ülnek, igazi ragadozó szempár. Szemszíneik sokfélék lehetnek. Hangképző szervük a szájüregben található, közel az orrukhoz. Fogaik hegyesek, számuk rasszoktól függően lehet 3-6 pár között.
Ugyan így fajtától függ a fejforma, és a száj körül elhelyezkedő négy agyar formája is. Az agyarak valószínűleg fogóeszközként játszanak szerepet, segítve a táplálkozást, valamint őseik az agyarak méretével dönthették el a dominanciát.
A koponya széléből húsos, csápos raszták nőnek, melyek díszítési, valamint érzékelési szerepet töltenek be. A csápok hossza egyedenként más lehet.
Izomzatuk rendkívül fejlett és rugalmas, lehetővé téve bármilyen terepen a könnyű mozgást. Kezük hatalmas, karmos ujjakban végződik.
A Yautják melegkedvelők, mondhatni forróságtűrő lények, így hozhatóak rokonságba a hüllőkkel. Akár a 40-60 Celsius fokos hőmérsékletet is elviselik, kifejezetten kedvelik.
Bőrük ennek megfelelően erősen párologtat, nedves, nyálkás váladékot izzad. Egyes rasszok kezeit és lábait pikkelyek borítják, ezek feltehetően az evolúcióból visszamaradt ősi jegyek.
A hímeknek erős pézsmaszaguk, Dai-shui-uk, N'dui'se-uk van, melyet a vadászatnál is felhasználnak, álcaszagként funkcionál.
A Földi légkörtől eltérő, metánban gazdagabb levegőt kedvelik. Oxigénnel és metánnal dúsított levegőt lélegeznek mind a hajóikon, mind a maszkokban.
Egy Yautja átlag életkora 400-500 emberi év között van.
A hímek testmagassága 2-2 és fél méter, a nőstények jóval nagyobbak a hímeknél és minimum kétszer erősebbek.
Vérük, a Thwei színe zöld, és foszforeszkál. A vérük hemoglobint is tartalmaz, ezért szükségük van oxigénre is. Mivel egyes mikrobák foszforeszkálnak, és metánt igényelnek, feltételezhető, hogy a Ragadozók vérében szimbióták élnek, olyan mikroorganizmusok, melyek kölcsönös segítséget nyújtanak a Predatorok számára. Lehetséges talán, hogy ezért élnek oly hosszú ideig?
Ha egy ember megeszi egy Yautja szívét, vagy vérét issza, megfiatalodik, és akár több száz évig is élhet tőle.
Fejlett nyelvvel rendelkezek, hangképző szervük jól láthatóan a szájban helyezkedik el. Cserregő, kattogó hangokat hallatnak, képesek bömbölni, üvölteni. Ezek mind a harci izgalom jelei. Beszédük ezeknek, a hangoknak a vegyítéséből, valamint rövid szavakból áll, és mentális úton is jelezhetek egymásnak. Ezen kívül az állatokhoz hasonlóan testi kommunikációt is használnak, a testtartástól kezdve, a tekintélyt parancsoló nézésig sok mindent.
Nyelvtanuk ismeretlen, de fejlett írásformát használnak. Írásjeleik vonalakból állnak, ezek elhelyezkedése egy-egy betűt és számot jelöl.
Minden egyed kap egy nevet, ezek általában jelentéssel is bírnak. Az igazán jó vadászok új becenevet is kaphatnak, míg a szégyenteljes Yautja gúnyneveket kap.
Rasszok tekintetében rendkívül változatos a Ragadozók faja.
Egy klánban több fajta Ragadozó is tartózkodhat, ám mégis vannak klánok melyeknek, megvannak a maguk fajtái.
Fejméretük is változó, de ez nem az agytérfogat különbségével jár, csupán más a koponya alakja. Egyes példányok fejbőrét hosszú csíkok díszítik.
A nagyon idős, 500 éves vagy még öregebb Yautják felhagynak a vadászattal, és a tudománynak szentelik hátralévő életüket. Ők fejlesztik fajuk technológiáját, biológiai kutatásokat folytatnak és a klán hajók legénységét is ők teszik ki.
Az öreg ragadozók bőre megszürkült, rasztáik kék színűek. Fogazatuk olykor hiányos, agyaraik töröttek, de mindkét esetben hosszabbak is. Az időseket megbecsülik, hiszen ők rendelkeznek a legnagyobb tapasztalattal, ám mivel elkerülte őket a hősi halál, így nem kapnak helyet az igazi hősök közt.
Lételemük a vadászat. Nem a gyilkolás miatt vadásznak. Ez az életformájuk. A kifejlett, életképes préda kell nekik. Az igazi kihívás.
Így az idősebb, vagy kisebb egyedeket semmibe veszik. A fegyvertelen lényeket meghagyják. És ez csak egy töredéke a szabályaiknak.
A legfontosabb, hogy céljuk nem a totális háború, és fajirtás. Nem irtanak ki fajokat, csupán kedvtelésből. Bár valószínű, hogy magukat felsőbbrendűnek tekintik másnál, mégsem az uralkodás a végcéljuk. Vadászatban élnek, a világűr törvényei szerint. Csupán az evolúciós határaikat próbálgatják. A túlélésüket.
Erre pedig a legjobb példa a Halállal való játszmájuk, az Idegenek vadászata.
Ezek a hüllő-rovarszerű idegen lények, Yautja nyelven Kiande amedha-ák a szülőbolygójukon kívül sehol sem lehetnek őshonosak, már csak az egyetemes evolúció szabályai miatt sem.
Ezért a gyakori előfordulásukra az egyik legjobb magyarázatot a Ragadozók életmódja adja. (másik meg ugye az idegenek teremtői) Az idegeneket ugyanis kiválasztották a beavatáshoz szükséges prédának.
A beavatás alatt a fiatal, éles harcban még kevésbé tapasztalt, intelligens ellenféllel még sohasem harcolt Yautják kiképzésének végső fázisát értjük.
A szertartás menete általában a következő:
Adott egy klán. Egy klán egy vezérből, két-három beavatottból, akik már egyedül vadászó veteránok, és több kezdő, ún. Zöldfülű vadászból áll.
Minden klán rendelkezik egy anyahajóval, és saját beavatási jelzéssel. Mikor elegendő zöldfülű összegyűlt egy klánba, az anyahajóval pályára állnak egy szertartásos bolygó köré. Ezeket, a bolygókat nem látogatják rendszeresen, csak pár száz évenként, ugyanis itt végzik a beavatásaikat. A bolygóra leküldenek egy szondát, amely Idegen tojásokat hordoz magában, majd földet éréskor kiengedi azokat a természetbe. Ezeket, a tojásokat rendszerint egy olyan királynőtől nyerik, amit már korábban elfogtak és megbéklyóztak a hajójukon.
Miután kivárták az Idegenek egy-két napos inkubációs fejlődési idejét, a Ragadozó csapat leereszkedik a fertőzött területre és megkezdik a vadászatot. Nem a versengés a cél, hanem az első trófea megszerzése. Persze a több trófea nagyobb megbecsülést eredményez. Megjegyzendő, hogy némely alkalommal, genetikailag módosított idegeneket használnak, melyek inkubációs fejlődése felgyorsul, így hamarabb elkezdődhet a vadászat.
A vadászat végeztével a közben elhullott társaikat Hősi Halottá avatják, a túlélőket pedig beavatottá. Ez úgy történik, hogy az első trófea vérével egy, a klánra jellemző jelet égetnek a beavatott homlokára, majd az elkövetkezendő éjjel máglyát raknak, és győzelmi táncot járnak.
Ezen kívül ismert még egy másik beavatási forma is. Ebben az esetben a Ragadozók Piramisszerű építményeket állítottak fel idegen bolygókon, és a piramisban tartott, leláncolt királynő ivadékait vadászták le.
A Piramis termei bizonyos időközönként átformálódnak, megnehezítve a vadászok dolgát. Az egész szerkezet tulajdonképpen a következő vadászatra van időzítve.
Amint belépnek az ifjoncok az építménybe, a királynőt feléleszti egy gépezet a hibernációból, és tojásrakásra készteti.
A tojásokat egy futószalag az áldozati kamrába szállítja, ahol aztán a Yautják által kiválasztott faj néhány egyedeit megfertőzik az arcmászók. A zöldfülűeket egyszemélyes kabinokban lövik a piramis közelébe. A piramisba általában tanoncok egy csoportját küldik be, a beavatottak csak megfigyelők. A felavatás ugyanúgy történik, mint a másik esetben, és a vadászat csúcspontján, ha elérik az oltárt, megkapják váll-ágyúikat is.
Továbbá előfordulhat, hogy a piramist egy náluk fejletlenebb fajjal építetik fel. Eme fejletlenebb faj számára a predátorok mint istenek jelennek meg kik tudományokat adnak áldozatért cserébe.
Ez a fajta „istent játszás” tudható be talán annak, hogy űrutazó fajokból csak három létezik, és olyan fajokból melyek intelligensek, de nincs fejlet technológiájuk ezeknek a léte is elenyésző. Mivel a beavatások folyamán előforduló „balesetek” után a kiszabaduló xenomorph fertőzés feltehetően kiirtotta ezeket a fajokat. (lásd: az emberi fajjal is játszottak istent)
Különböző bolygókon az idegenek miatt kihalt civilizációk nyomai feltehetően még megtalálhatóak. Emberi kultúrában még fellelhetőek a predátork által hagyott nyomok. Bár beavatási piramis az utolsó megsemmisült nyomtalanul, a régi istenségek léte még bizonyítja ezt. Indiai istenségek közt Rakshasa egy ilyen konkrét nyom.
Ez után az ifjú beavatottak megkapják váll-ágyúikat, hogy aztán egyedül nekivágjanak a galaxisnak, trófeákat gyűjtsenek, majd, ha itt az ideje beavassanak újabb harcosokat.
Az Idegeneket ezen kívül még gyakorlásra is használhatják, és valószínűleg életfilozófiájukra is nagy hatással van e faj. Tökéletes, gyilkos szimbiózis ez. A Ragadozók meglelik tökéletes prédájukat, miközben azokat akaratlanul is elszaporítják a galaxisban kisebb „balesetek” révén. (melyet valamely okból nem ismernek el, ha kudarcot vallanak)
Ám, ha egy társukat megfertőzi egy petehordozó, azt nem tolerálják. A mellkasrobbantót azonnal meg kell ölniük, de néha sikerül kifejlődnie. Ilyenkor hajtóvadászatot indítanak a Yautjából kitört, úgynevezett PredAlien után.
Mivel ez egy rendkívül kellemetlen módja a halálnak, a fertőzött Ragadozó elveszti becsületét ez által.
Érdekesség, hogy egyes klánok nem rendelkeznek beavatási jellel, feltételezhető, hogy ők más, ismeretlen beavatási formát használnak, vagy elhagyják azt.
A beavatott vadászok egyedül járják az űrt, az egyszemélyű hajójukkal, de a klán hajóján is utazhatnak, ha a társaival egy az úti céljuk.
A beavatott Ragadozók már intelligens prédára is vadászhatnak, ám szigorú szabályok keretében. A technikailag fejlett fajok ugyanis nagyon fejlődőképesek, így a Ragadozó például, nem hagyhat hátra semmit a fegyverzetéből, mert ez nagy veszélyt jelent rá és a fajára nézve is. Ha ez odáig fajul, hogy a Vadász alul marad a küzdelemben, akkor szigorúan meg kell semmisítenie magát, hogy esélyt se hagyjon a prédának a tudásuk megszerzésére.
A vadászat kezdetén kiszemel egy olyan prédát, akit majd a vadászat végére hagy, ez lesz a legéletrevalóbb, a tökéletes préda.
A vadászat alatt megsemmisíti a kiszemelt áldozattal érintkező fajtársakat, ezzel is előkészítve a végső csatát. Bemelegítés ez, és mentális terror. A vadászat izgalma.
Végül szemtől szembeni harcban begyűjti utolsó zsákmányát is.
A trófeákat a külön erre a célra létrehozott trófeatermekben tárolja. A trófeák az egymásközti rangsort határozzák meg. Általában még az életkort is figyelmen kívül hagyják, a trófeák száma határozza meg a dicsőség és megbecsülés mértékét.
Ám nem ez az egyetlen célja a vadászatnak.
A technikai fejlődés pedig ennek befolyása alatt ment végbe. A Ragadozók technikája és filozófiája a vadászatra koncentrálódott. Ők lettek a tökéletes túlélők.
Az ifjoncok képzése:
Mire zöldfülűként egy klánba kerülnek, már számos harcművészetet megtanulnak, és kiválóan bánnak a kézifegyverekkel.
A halálfélelmet valószínűleg már fiatal korukban kiölik belőlük, lehet, ez is a filozófiájuk része, számukra a halál dicsőség, feltéve, ha úgy méltón halnak meg.
Elsajátítják a vadászat minden fontos lépését, megtanulják a becsület kódexet, és később megtanulnak élni is vele.
Harci meditációjuk révén pedig uralkodhatnak saját testük felett is.
A meditációs technika elengedhetetlen részét képzi harcművészeteiknek.
Vadászati szokások, életmód
Mégis a legnehezebb, hogy igaz harcosként gondolkodjanak.
Ezért valószínű, hogy életük ifjabbik felét a Yautja filozófia elsajátításával töltik. Önuralmat, önbecsülést, és józanságot tanulnak. Meditálnak, és megbarátkoznak a halál gondolatával. A halál számukra megtiszteltetés. Egy új élet kezdete, sosem a vég.
Megismerik helyüket a természetben, felfedezik Ragadozó valójukat, a vadász génjeik legősibb elemeit. Szabadjára engedik magukból a túlélőt.
Az Idegenekkel való kapcsolatuk filozófiailag is fontos. Általuk tapasztalják meg a tökéletességet. A halálos precizitást. Segít megtalálni a csúcsragadozót. Az Idegenek egyfajta párhuzamot jelentenek élet és halál közt.
Ezek után, ha megérettek rá, bekerülnek egy klánba, és megkezdődik a felavatás előtti kiképzés. Itt megkapják rasztáikra a harcos gyűrűket, melyek a kitartó tanulást jelképezik.
A gyűrűk felhelyezése rendkívül hosszú, és fájdalmas folyamat. Ha ez alatt a Zöldfülű egyetlen fájdalmas hangot is kiad, leszedik az eddig feltett gyűrűket, és újra kezdik az egészet.
Terepen, és az edzőtermekben, a Kehrite-kben is gyakorolhatnak.
Beavatás után megkapják további fegyvereiket, hogy egyedül nekiinduljanak trófeákat szerezni.
Rengeteg bolygó szerepel célpontjaik közt, de többnyire a forró, párás éghajlatot szeretik. Így a Földre is rendszeresen ellátogatnak, a dzsungelekbe, és tengerparti városokba. A nagy, erős állatokat kedvelik, ha találnak valami kisebb fajt, és fogyaszthatónak bizonyul, akkor megeszik azt. Rendkívül jó túlélők, kiképzéseik során megtanulták a nyomolvasást, fegyverkészítést, pusztakezes zsákmányszerzést, egy szóval a túlélést egy idegen bolygón. Állatokon kívül a legnagyobb értékű trófeaként intelligens lényeket vadásszák, főleg teszik ezt egy nagyon fejlett, technokrata fajjal, így az emberrel, a Pyode Amedha-val is.
Nem ritkán sivatagos bolygókat látogatnak meg, hogy tűrőképességüket teszteljék.
Nagyon szélsőséges esetekben a hideg, fagyos helyeket választják terepként, de ekkor valószínűleg egy nagyon értékes zsákmány felkutatása miatt.
Beavatáshoz értelmes lények által lakatlan, nagyon ellenséges bioszférájú bolygókat használnak, mint dzsungelbolygókat vagy gyilkos, forró sivatagokat. Az idegenek itt még hatékonyabb ellenfélnek számítanak, a vadászat is nehezebb, izgalmasabb lesz.
Ezeket a planétákat csak ritkán, a beavatásokra használják, 50-100 évenként látogatják, így előfordul, hogy mikor visszatérnek, már kolonizálta azt egy fejlett, értelmes faj. Ha ez az Idegen tojások földet érése után derül ki, a Yautják mindent elkövetnek azért, hogy a bolygót megtisztítsák az Alienektől.
A beavatás, a Kiande Amedha Chiva után az ifjú Vadász kifejlesztheti saját stílusát, vagy átveheti klánja általános technikáit. Míg a legtöbb klánban, vegyes felállásban vannak a ragadozók, más klánok szigorú standard felállásban élnek.
A yautja eldöntheti, hogy a mozgékonyabb, rejtőzködő technikát választja, vagy a robosztusabb termetet igénylő, lehengerlő vadászatot. Mindkét esetben a megfelelő izomzatot kell kialakítani, és a megfelelő harcművészetet kell továbbtanulni.
Fegyverek terén is nagy a választék. Minden vadásznál megtalálható az alap csuklópenge és a váll-ágyú, ám ezeken kívül még rengeteg fegyver kap helyet a tárházban, amit a Ragadozó kiválaszthat, ezt általában a harcművészetének és vadásztechnikájának megfelelően teszi.
A Ragadozók tehát egy tökéletes vadászó faj, minden tekintetben a tápláléklánc csúcsán állnak. Ám mi történik mikor egy velük egy szinten álló, háborús fajjal találkoznak?
A Vadászok népe nem törekszik sem háborúra, sem békére. Ha egy faj meggondolatlanul hadat üzen a Yautjáknak, azok felkészülten várják a háborút.
Fegyvereik nem csupán vadászatra alkalmasak, de csatákban is megállják a helyüket.
Hadihajóik primitívek, nagyok, nem mutatkoznak rajta a tradicionális Yautja jegyek, mintegy bizonyítva annak ősi mivoltát. Az, hogy a Ragadozók nem készítettek újabb típusú hadihajókat, azt jelenti, hogy nincs rá szükség, nem sok hajót vesztettek eddigi háborúik során.
Egy újabb háború esetén is kiválóan megállnák helyüket, rengeteg modern fegyver felszerelhető rájuk, ha a hajó nem is a legújabb típus, a rendszerei és a hajtóművek kicserélhetőek.
Ezeken kívül hadba állítható minden egyes Klán, és magán Vadászhajó. Ezek fegyverzete pusztító Plazmaágyúkból, és torpedóvetőkből áll.
A hajók anyaga ugyanabból a fémötvözetből áll, mint a Vadászok többségének páncélja, így szinte sérthetetlenek, és a légkörbecsapódást, vagy egy külső nukleáris csapást is átvészelhet.
Minden Ragadozó, beavatott és beavatatlan hadkötelezett. A rangsort a Vadász beavatottsága és vadászatainak eredményei határozzák meg.
Egy háború folyamán a hadsereget a Klánok adnák ki. A klánok egy-egy csapatot jelölnek, további ismeretek nincsenek. Háborús eredményeik és taktikáik ismeretlenek.
Az bizonyos, hogy a háborúban hősi halált halt Yautják neveit mai napig őrzik, és az idők végezetéig őrizni is fogják.
A Fekete Harcos
Ezzel el is érkeztünk egy igazi Vadász életének legjobb befejezéséhez, a hősi halálhoz. Egy Ragadozó számára nincs nagyobb dicsőség annál, mint harc, Dtai'k-de közben meghalni.
Az idős, vén ragadozókkal szemben, az igazi vadász veszélyes kalandokkal teli, harcos, véres életet él. Mindig pengeélen táncol élet és halál közt, addig, amíg a Fekete Harcos magához nem szólítja őt.
Hősi halált halt Yautja nemcsak beavatott lehet, hanem az önfeláldozó zöldfülű és öreg veterán is.
A hősi halálra a legjobb példa, mikor a Ragadozót a kiszemelt zsákmány párharcban győzi le. A Vadászok technikájának védelmében, valamint a biztos halál érdekében ilyenkor meg kell semmisítenie magát, egyúttal az őt legyőző ellenfélt is.
A hősi halált halt Yautját, vagy pusztulásának nyomát felkeresik fajtársai, hogy feljegyezzék történetét, és nevét, így az örökre fennmarad, míg a Ragadozók népe a csillagokat járja.
A haldokló Vadász, ha elég értelmesnek és méltónak találja rá, akkor ellenfelét, vagy segítőjét felavathatja, és ezzel feljogosíthatja, hogy az Igaz Ösvényre lépjen. Klán társai felkeresik, és Yautjává nevelik majd. Ez a szokás is bizonyítja, hogy saját útjukat az univerzum igaz útjának tartják, és minden értelmes fajra érvényesnek tekintik. Bár a beavatott idegent sosem kezelik igazi Yautjaként, ha annak sikerül beilleszkednie, az ő neve is örökre ismertté válhat.
Rosszvér
Ezt a megnevezést olyan yautjákra használják, kik valami miatt nem illenek a többiek közé. Egy részüket megtűrik, másik részüket teljes szívből utálják. (megölik ill. kivégzik)
Az ilyen predátorok klánon kívüliek, így tőrvényen kívüliek. Vannak kik nem tisztelik bizonyos törvényeket, és vannak kik saját társaikra is vadásznak. Megint mások zsákmányukat és más dolgokat feketepiacon (emberi vagy más fajé is lehet) eladják, hogy mi miatt azt nem tudni. Illetve bizonyos dolgokban „illetlen” fegyvereket használnak. (pl. az engedetnél sokkal nagyobb váll-löveg) Továbbá teljesítménynövelő szert vagy mutációt előidéző szert is használhatnak, mi csalásnak minősül a vadászatban.
Az ilyen vadászok a közutálat központját képezik.
Sötét klán
A legnagyobb rosszvér klán. A rosszvér klánok általában kitaszított vadászokból álnak, viszont a fekete klán egy komplett nagy klán mihez nőstények is tartoznak. (no persze a nőstények csak a klán ismeretlen helyű bolygóján végzik azt, mit más nőstény yautják is)
A predator klánok úgy tudták, hogy eme klán megszűnt ill. felbomlott. Amikor Machiko Noguchi és a Gyarmatügyi követektől megtudták, azt hogy a Sötét klán kiirtott egy emberi bányász/ipar bolygót és az idegeneket képesek irányítani a predatorok olyat tettek mi szokatlan tőlük. Nagy számban csatlakoztak a Gyarmatügyi Tengerészgyalogság flotájához a Sötét klán elleni hadjárat miatt.
A Sötét klán rengeteg tabut megszegett és megszeg. Pl. Csak úgy emberi kolóniákat irtottak ki. De a legnagyobb bűn valószínűleg az idegenek házi állatként való használata. Egyszerűen csak nem támadják meg a Sötét klán tagjait, még az arctámadók sem. Ennek okát még a yautják sem tudják.
Sikerrel megsemmisítették a Sötét klán anyahajóját. A két faj flottája pedig győzelemben hitt, így váltak el egymástól. Nem tudták, hogy sikeresen lerobbantották a jéghegy csúcsát.
Mivel sima predatorok is rögtön csatlakoztak a Tengerészgyalogság hadjáratához, így sejthető, hogy a Sötét klán valami oknál fogva roppantul a közgyűlölet tárgyát képzi.
A vadásztörvények folytonos megsértése miatt és hogy az idegeneknek valami misztikus oknál fogva képesek parancsolni. Arról nem is beszélve, hogy a normális klánok és az emberek együttes támadása után már a királynőket is képesek voltak valahogy befolyásolni.
Az hogy egy “Spears” klánról van szó vagy, hogy a királynőket a központi tudatról le tudták kapcsolni, azt nem tudni.
Egy dolog tény, totális népirtásokat képesek csak úgy véghezvinni, még saját fajuk köreiben is, és nem érdekli őket a többi klán vadászati etikettje.
A klán minden tagja szinte teljes testet beborító fekete piros díszítésű páncélban van.
3. Fejezettől kezdve többször feltűnnek.