Központi űrkikötő

A verőlegény eldobta a kést, majd vigyorgott egyet. A hátamon felállt a szőr. Egy újabb idegen állt a hátamnál, persze a rosszabbik fajtából. A szám tátva maradt, amikor megláttam, hogy az akták nála vannak. Még jobban tetézte idegességemet, hogy egy égő öngyújtót tartott a fontos iratok alatt.
- Oké, akkor legyünk civilizáltak. – mondtam idegesen, de még a fegyveremet a gyúróson tartottam. Arcomon látszott az idegesség és a szemem is homályos volt. Nagyon féltem, hogy itt fogok maradni. A katonaság egy nagy lehetőség az életemben. Nem akarom befejezni itt, így fél perc néma csend után, próbáltam megmenteni a helyzetet. – Vegyük úgy, mintha mi sem történt volna. Én elmegyek. A dokumentumokat ide adjátok és kezeskedem róla, hogy az emberünk elvégezze a feladatát. Nem csak nektek tartozik. – kis hatásszünetet tartok, hogy jobb legyen az alakításom. – Még jó, hogy egy oldalon állunk. Azt hittem, ki akarják vonni a forgalomból. Csak nem akartam, hogy idő előtt kipurcanjon.  – mondom széttárt karokkal a végén és mosollyal az arcomon, ezzel is magabiztosságot sugárzok. A pisztolyomat biztosítom, hogy ne működjön az elsütő billentyűzet. Majd a tokjába teszem. – Nem az én ügyem, amit csináltok, de tartozik nekem. Ez az egész egy félreértés. Nekem csak a pénzem kell. Amint megcsinálja ezt a melót ki fog fizetni. – a mondatom végén egy kaján vigyorral mosolygok a szakállasra és küldök neki egy kacsintást, hogy vegye a lapot, hogy hazudok és menjen bele ő is a játékba. Ezt mind úgy csinálom, hogy a többiek észre ne vegyék a kacsintást. Remélem, érti és így is hálás lesz, hogy a segítségemmel és az alakításomnak, kevesebbet kellett szenvednie és nem zúzott bordákkal kell tovább állnia.
Nagyon gyanakvóvá váltam, mert nem tudom, hogy honnét veszi az űrjachtot, meg hogy a tábornoké. Valami itt mozog a háttérben és ez nem hagyj nyugodni.
Megvárom, amíg az reagálnak. Ezek után, ha elmennek, de csak akkor ha elmennek, közvetlen utána válaszolok az új cimborámnak
- Ohh szívesen, bármikor barátom. Amúgy a nevem Gipsz Jakab. Téged hogy hívnak? - kérdeztem tőle széles és barátságos mosollyal az arcomon, ezzel is barátságot és együttérzést mutatva neki. Természetesen hazudtam, amikor azt mondtam neki, hogy szívesen és bármikor. Legbelül őszintén átkoztam ezt a napot. Miért nem hagytam itt őt? Nem az én ügyem. Minek hősködtem?

A két latin elsétált, de közben a verőlegény mondott valamit egy tartozásról és felmutatja a kezében lévő iratokat.
Szerencsére az én papírjaimat itt hagyták és a fickóét vitték el. Nézem, ahogy a két latin lassan eltűnik a sarkon, de csatlakozott hozzájuk egy harmadik ember is, aki kacagott valamin.
Visszafordulok a papíros fickóhoz majd bemutatkozott, Gipsz Jakabnak hívják és jelenleg a munkáját végezte, amikor közbelépett.
- Én George Crysmann vagyok, az Aurora kapitánya. - mutatkozom be Jakabnak és elmondom neki, hogy volt dolgom az Idegenekkel, mert az előző úton hazafelé egy Ravager jutott fel a hajóra, egy emberem meghalt, a többit meg megfertőzte, de időben sikerült kiszedni belőlük a parazitákat.
- De hogy a parazitákkal mi történt, azt sajnos nem tudom. Pár hónapig voltunk karanténba zárva, majd jöttünk vissza ide, a Marsra, hogy a következő fuvarig egy kicsit tudjunk pihenni. - befejezésképp ezt mondom
- A BioNat központba akartam menni, amikor ez a vadállat elkapott.
Visszanézek a sarokra. A három ember már eltűnt. Ez jó, mert akkor be tudok menni a központba a fuvart intézni. Természetesen egy új rakodómunkásra is szükségem van, Mivel Smith meghalt, a helyére fel kell vennem egy új embert is. A pihenő alatt (ez kb. 1-2 nap, attól függ, hogy mennyire és mivel fogják a hajót megrakni) majd feladok egy hirdetést a hálózaton.

Amikor a verőlegénnyel és a cigissel beszélt, látszott rajta valami. Ő sem érti ezt a dolgot a jachtal és a tábornokkal, a végén meg azt akarta, hogy menjek bele ebbe a ,,játékba".
Fordulok az utcára vezető kapu felé, de ekkor valami furcsa érzés tölt el. Visszafordulok Jakabhoz és közlöm vele, hogy hajlandó vagyok segíteni neki ebben a tartozásos ügyben és még pár dologban is az indulás napjáig. De lőtte még gyorsan el kell intéznem ezeket a papírokat.
~ A fenébe! Miért nem az a vacak orvoslatot kértem ~ csapok a fejemhez.

Le blokkoltam, mert az idegenek eltűntek. Ráadásul a fontos papírokat is elvitték. A nyomukat nem láttam. De még az új társam sem látta a nyomaikat. Szomorúan tekintettem magam elé. A munkahelyem kérdéses volt. Eközben megtudtam, hogy hívják a cimborámat. Ráadásul egy hajó kapitánya. Igazán nagy megtiszteltetés megismerni egy ilyen alakot. Gyorsan elkaptam a kezét és sűrűn megráztam.
- Nagyon örülök. Én is tudok vezetni hajókat. Lehet csatlakoznék, mert most engem ezért kifognak rúgni, hogy ha a papírokat nem viszem vissza a központba.
Eközben még mesél a a vele történt eseményekről. Először is nem tudtam, hogy mi az a Ravager. Másodjára szorított az idő. Crysmann felajánlja a segítségét a tartozásos lerendezésében. Elmosolyodtam, mert látom rajta, hogy nem érti, amit az előbb mondtam.
- Amiket mondtam, azt csak azért mondtam, hogy megússzam a következményeket. Javítsak a helyzetünkön. Nincsen semmiféle tartozás. Tudod jól te is. Nekem ezekhez az emberekhez nem volt közöm, a mai naptól kezdve. Ha a dokumentumokat nem szerezzük vissza én elveszítem az állásomat. Lehet még börtönbe is kerülök. Tengerészgyalogságnál dolgozom. Ezek fontos dokumentumok voltak. Kérlek, ha tudod, hogy merre találom őket, akkor segíts. Én is tudok neked segíteni a központ megtalálásában.
Eközben még idegesebb lettem. Követni akarom őket, de én nem látom azokat. Honnét veszik, hogy űrjacht van a papírokban megemlítve?
- Tudnánk követni őket? Ha elakartak volna intézni minket, már megtették volna.

//Crysmann. Kérlek segíts. Te most látod őket. Tudnánk követni őket. Posztolhatsz még egyet nyugodtan ezen kívül.//

//Ok, segítek. Igen, beszélgetésnél lehet több hsz-t írni egy körön belül. De a papírokkal kapcsolatban W.B. fog dönteni.//

Jakabon látszott, hogy ideges a papírok miatt.
- A papírjaim még várhatnak egy ideig. - mondom - Segítek neked visszaszerezni az iratokat. - kilépek a konténerek közül és mutatom Jakabnak, hogy a két, illetve három latin férfi hova ment.
- Ott tűntek el a sarkon. - mondom Jakabnak - Biztos ott lehet a találkahelyük. - nem tudtam, hogy mi lehet a sarkon túl, ezzel a találkahellyel is csak egy példát tudtam felmutatni.
Több hangár és raktár van a kikötőben, lehet hogy a három fickó az egyikbe ment. Pár perc alatt nem lehet az egész kikötőt átvizsgálni három ember miatt.
Elindulok afelé a sarok felé, ahol a három latin eltűnt és intek Jakabnak, hogy kövessen. Bár meg tudom magamat védeni, erre a váratlan dologra viszont nem voltam felkészülve.
A hajóm felé nézek, ahol a fegyverem is van. Tudom, hogy nem használhatom se itt, se más űrkikötőkben a sok robbanásveszélyes anyag miatt, ami a legtöbbször üzemanyag.

Megkönnyebbülve vettem tudomásul, hogy George tud rajtam segíteni. A kérdés már csak az volt, hogy miként és hogyan szerezzük vissza a papírokat. Nem tudom, hogy mire vállalkoztam. Félek követni őt, de még jobban félek elveszíteni az állásomat. Mit tehetnék a fickók ellen? Nem egyszerű a helyzetem.
- Kösz, hogy segítesz. Tudsz valahonnan szerezni ütőeszközöket?
Tettem fel a kérdést, lőfegyvert nem akartam használni, mert az túl zajos és magyarázkodnom kellene a feletteseimnek.

- Nem tudom, mert a hajómon nincsenek ütőeszközök. Legfeljebb valahol a földön tudunk találni 1-2 vasrudat vagy fadarabot, azt azzal tudnánk ellenük menni. - mondom Jakabnak miközben befordulok a sarkon, ahol a három latin eltűnt.
- Na, nagyon jó! - mondom - Bottal üthetjük a nyomukat ezeknek. Vagy az egyik raktárban lehetnek vagy már elhagyták a kikötőt.
Az egész kikötőt nem tudjuk csak úgy ketten átfésülni, mert hatalmas kiterjedésű. A dokkmestertől meg kérdezhetjük, hogy látott-e három latin fickót, az egyiknél papírokkal. Az biztos nemmel válaszolna vagy hívná az őrséget.
- Mikorra kell neked visszavinni azokat a papírokat? - kérdezem Jakabot - Mert most múlt este 21 óra. Ha még itt vannak valahol, akkor addigra vissza tudjuk szerezni azoktól a mocskoktól.

Elveszítettük a nyomukat. Ütőeszköz pedig nincs a hajóján. A felelősség súlya csak nehezebbedet rajtam. Nem mentek jól a dolgok. Megszédültem és nem tudtam mihez kezdjek. George szava szakított félbe.
- Reggel 8 órára legkésőbb. Akkor most van 11 órám. Nem tudom hol lehetnek. Milyen járművet használtak? Fognak még téged követni? Tudod azért kérdezem, mert csalinak is használhatnálak. Az egyiket elkapjuk. Aztán elvisz minket a többiekhez. Bár nem tudom, hogy ez egy jó ötlet lenne. Így is ki vagyok idegileg. Nem akarom elveszíteni a munkámat. Még van egy olyan ötletem, hogy eljössz velem és megírom a jelentésemet. Elmeséljük a sztorinkat. Többet mondanod nem kell. Ha már kirúgnak, akkor becsülettel távozzak. Esetleg van valami ötleted?
Néztem körbe idegesen a földön. Nyomok után kutatva. Nem emlékszem a ruhájukra.

// Nem tudom megoldani ezt a helyzetet. Ilyen helyzetben nem tudom, hogy mit kell csinálni.//

//Még egyet írok, azt jöhet W.B. hsz-e vagy a tied.//

Jakab nagyon ki volt akadva amiért nem találtuk a három latint. Viszont, amikor válaszolt, eszembe jutott valami. Megpróbálhatnánk a hajóm melletti hangárt megnézni, hiszen oda hurcoltak be. És azt is tudom, hogy milyen járművük van.
- Nem vagyok csali, nyugi! De tudom, hogy milyen járművük van. Egy furgon. Nem tudom pontosan milyen színű, csak annyit tudok, hogy sötét és még a rendszámot se tudtam megnézni, mert olyan gyorsan kaptak el és dobtak be a járműbe. - mondom neki.
- Ettől függetlenül van még egy esélyünk a papírok visszaszerzésére, a hajóm melletti hangár. Oda hurcoltak be vallatásra. - a hajóm felé mutatok. - Ha ott nincsenek, akkor még a biztonsági felvételeket el tudnánk kérni. De ha azt nem adják oda, akkor meg kell írnod a jelentést. Nincs egyéb ötletem.
Elindulok a hajó felé és intek Jakabnak, hogy kövessen.
~ Még van vagy 11 óránk a papírok megtalálására. Remélem igazam van és még mindig abban a hangárban vannak. Jakabon nagyon látszik, hogy fél a következményektől, ha nem szerezzük vissza azokat az iratokat. ~

Crysmann, higgadtan gondolkodott annak ellenére, ami történt vele. Ahogy az elején is láttam, ő egy sok megjárt ember. Arcán az apró ráncok tanúskodnak erről. Lehet még sem nekem való a sereg. Túl nagy felelősséget vettem a nyakamba.
- Jó ötlet. Követlek. Ha valamit látsz csak szólj.
Ekkor átváltottam nyomozóba. Keresni és kutatni kezdtem. Embereket, nyomokat. furcsa jelenéseket. Készen létben is voltam, ha el kell kapni valakit.

Bejutottunk a raktárba, de se a latinoknak, se a járműnek nincsen semmi nyoma odabent. Csak egy láda volt ott, amin egy cetli van elhelyezve ,,Végezd el a munkát!" felirattal.
Hátranézek és látom, hogy a dokkmester helyén valaki más van. Tőle nem tudunk semmi felől sem érdeklődni, mert minden bizonnyal néhány perccel ezelőtt lett ide küldve váltás gyanánt.
- Vége! - mondom Jakabnak. - Attól az új dokkmestertől biztos nem kapunk semmi választ.
Odamutatok a váltásként érkezett dokkmester felé és folytatom a mondandómat - Hacsak nem a központban kérünk meg valakit, hogy mutassa meg a biztonsági felvételeket a landolásom és a te közbelépésed között. - még egyszer a cetli felé nézek - Ezek nem fognak engem békén hagyni, míg azt a bizonyos munkát meg nem csinálom.

//Bocs, hogy tegnap nem tudtam írni. Vírusproblémáim voltak és még két vírusirtó is ment egyszerre a gépen. Nyugodtan írjál, hogy neked most mi lenne az ötleted.//

- Akkor nincs mit tenni. Végezd el a munkádat. Azt mondtad két nap. Szóval végem van. Elkísérlek a BioNat-hoz hogy oda találj. Azután szétválnak útjaink.
Mondtam határozottan, majd a ládát kezdtem kinyitni, ha lehetséges. Tudni szeretném mi van benne. Az űrjachtra is kíváncsi vagyok. A tábornoknak mi a szerepe ebben az egészben? Ki fogom deríteni. Habár nem vagyok jó nyomozó.

//Nincs semmi gond. Rád hagytam menjünk a BioNathoz. W:B: köszi, hogy írtál. A következő hszd végén is írnál pár instrukciót? Jelenleg te mentetted meg a kalandunkat.//

- Rendben! - csak ennyit tudtam mondani Jakab határozott megjegyzésére.
~ Most már hiába! Őt biztos ki fogják rúgni az állásából, engem meg az érkezésem óta fenyegetnek ezzel a melóval. Nem tudom egész pontosan, hogy melyik vállalatnak dolgoznak azok a mocskok. Lehet, hogy a BioNatnak, de az is lehet, hogy a Weyland-Yutaninak. Ezek híres cégek. ~ mondom magamban miközben a ládát figyelem, amit Jakab próbál kinyitni.
Engem is érdekel, hogy mi lehet benne, így odamegyek és segítek neki kinyitni a ládát. ~ Nem tudom mi lehet benne, de biztos valami érdekes dolog lehet, ha itt hagyták. Amikor még engem hoztak ide be, ez a láda nem volt sehol se. Lehet, hogy később hozták be, miután kidobtak a raktárból...

//Te jössz, W.B.//

//Megyünk az irodába akkor. Majd szólj, hogy a következőkben hova írjunk.//

A ládát sikerült kinyitni, igaz Jakabnak ment volna egyedül is hiszen három kapocs tartotta lezárva. Semmi fontos dolog nem volt benne csak irodaszerek, ez engem igencsak megdöbbentett, mert ennél többet vártam volna.
Ránézek Jakabra és ezt mondom neki - Ezek egy irodaszeres ládát hagytak itt. Menjünk abba az irodába, neked már így is-úgy is annyi. Azok a mocskok már messze járhatnak.
Megfordulok és elindulok a kikötő kijárata felé, félúton megállok és hátranézek a már munkáját vesztetett katona felé ~ Ha én lennék az ő helyében, akkor a munkám elvesztése után a megmaradt pénzemet elinnám. ~ gondoltam ~ A legtöbb ember ezt csinálná, ha kirúgnák az állásából, piál, drogozik és kurvázik, majd pár nap múlva az utcán végzi.

„ Neked már így is úgy is annyi” csengett a fülében George szavai. Végig szántotta Jakab elméjét ez a kijelentése. A ládában csak irodaszerek voltak. Semmi hasznos dolog. Jobb volt belátnia és menni George után.
-Igazad van. Elkísérlek az irodába és reggel nyolckor jelentünk a központomnál.
Mondta monoton hangon és katonás légiességgel követte tovább a szakálla fickót. Vajon, most mihez kezd főszereplőnk? Mi fog történni a következő időszakban. Nagyon izgalmas jövőnek vágunk neki.

- Akkor menjünk abba az irodába! - mondom Jakabnak - És ha ott végeztünk, akkor csináljuk meg azt a jelentést.
Azt egyelőre nem tudom, hogy Jakab meddig lesz mellettem, de a BioNat irodáig elkísér, ez megígérte, hogy elkísér oda és majd később megcsináljuk a jelentést.
Ezzel a gondolattal a fejemben indulok a kijárat felé, kezemben a papírokkal és persze abban reménykedve, hogy útközben ne adódjon semmi gond. Még a kikötő felé nézek, ahova már leszállt egy-két civil vagy katonai hajó. A sötétben nem igazán lehet kivenni, hogy milyen hajók lehetnek.

//Folytatás ott, ahová W.B. fogja írni a következő kör hsz-ét.//

Akkor eldöntetett. Kaland folytatása: Mars -> Mars City -> Ember kaland - Kapcsolatok II. szál.