Központi kórház

A bolygó legnagyobb és legmodernebb kórháza. Egy kisebb katonai egység is állomásozik itt, esetleges vészhelyzetek miatt.

//Előzmény: Szabad területek -nél//

Csendben ült a járműben. Figyelte a történéseket. A városba vezető utat elállják. Engedélyt kértek, más különben nem mehetünk tovább. A sofőr megmutatott a katonának egy papírt, azután elengedtek. A város utcái csöndesek voltak, katonákkal teli. A kórházban egy nővér kísért el Rashid kórterméhez. Az állapota stabil, állapította meg Anita.
- Kérem szólna az orvosnak. Beszélnem kell vele. -mondta a nővérnek. Utána vissza fordult Rashid -hoz.

Hamarosan megérkezett az orvos. Egyből a lényeget mondta, látszik hogy tapasztalt. Figyelmesen végig hallgatta az orvost.
- Nem nincs kérdésem. Mindent elmondott. Nagyon köszönöm. -felelte, majd Rashid nézte. Hosszú percekig. Majd kiindult a kórházból vissza a katonákhoz. Oda érve azt mondta:
- Köszönöm hogy elhoztak. Most vissza vinnének a hajóhoz? Hálás lennék érte.
Két nap múlva érted jövök Rashid, de talán már holnap meglátogatlak. Ha vissza értem a hajóhoz, rendbe rakom Garibaldi -t. Megnézem hogy van a kis kardfogú. Ha felébredt, akkor melegítek neki egy kis tejet, hátha éhes lesz. -gondolta.

Vissza vitték a hajóhoz, kapott egy rádió számot és elmentek. A kis kardfogú kölyök már sírt, Garibaldi nyugodtan állt és várta hogy Anita rendbe rakja. Anita ölébe vette azt a dobozt amiben a kardfogú kölyök sírt. Bevitte a konyhába, melegített egy kis tejet és megetette a kicsit. Sokat evett, bizonyára ízlett neki. Megbüfiztette, szalmával és egy pléddel megcsinálta a helyét és oda tette. Bement a szobájába elővette a régi plüss maciját és odaadta a kardfogúnak. Mindjárt el is kezdett vele játszani. Míg játszott Anita lenyergelte Garibaldi -t, adott neki friss szénát, vizet és egy kis takarmányt. Játék után elaludt a kardfogú kölyök, Garibaldi jóízűen evett, majd ő is nyugovóra tért. Anita eltette a Magnum -ját, és a kardját. Lezuhanyozott és bedőlt az ágyába. Reggel első dolga volt megetetni a kardfogút, rendbe tenni Garibaldit, játszani a kölyökkel és csak ezután jöhetett az ébresztő és frissítő kávé. A hajó hídján ült a parancsnoki székben. Elmélkedett. Ám, nem sokkal később eljött az ideje a kicsi megetetésének. Játszott vele, etette, büfiztette. Így telt el az utóbbi két nap. Rendbe tette a kardfogút és Garibaldi -t. ezután ment a hajóhídra, hogy rádión szóljon a katonáknak. Beütötte a rádió számot, és beszélt.
- Halló. Itt a kardfogú gyilkos. Hall valaki? -mondta a rádióba.

Válaszoltak, bár nem volt ismerős a hang.
- A legelő legeltetésére? Miről beszél? -értetlenkedett Anita- Üzenem a grófnak, hogy mondja mit kér cserébe. Amúgy azt szerettem volna, hogy küldjenek egy kocsit, amivel "haza" tudom hozni Rashid -ot. Elvégre nem ültethetem lóra. És magyarázza el nekem, miről beszélt? A legelő legeltetése? -tette fel újra a kérdését- És hogy érti azt: "..hogy csak most üzen?"
Talán előbb kellett volna jelentkeznem? És a legelő legeltetése? Lemaradtam valamiről? -gondolta, míg a választ várta.

Anita már értette a dolgokat. A rádió beszélgetés után megjött a dzsip, két ismerős katonával. Hamar a kórházba értek. Rashid a szokásos hangulatát mutatta, mintha semmi sem történt volna. Anita vissza mosolygott.
- Látom jól vagy. -leült az ágy szélére- A hajón vár egy kis meglepi. Egy kardfogú kölyök, de még mielőtt kiakadnál nem tartom meg. El visszük Új Éden -re, tartozom neki. És még ma el kell hagynunk a bolygót. Ugyanis valamilyen gróf legelőjén szálltunk le, és a marhák.. Mindegy, tudod mit!? Útközben mindent elmesélek. Hogy miért tartozom a kardfogú kölyöknek. Hogy mi volt arra amerről a lövések hallatszottak éjjel, stb.. Utána majd te is elmeséled veled mi történt, egészen pontosan. Rendben? -segített Rashid -nak felkelni és elkísérte a dzsipig. Útközben szépen elmesélt neki mindent. Töviről-hegyire.

Végig hallgatta Rashid történetét, és a beszélgetését a katonával.
- Felőlem, rajtam ne múljék. Rashid, amúgy mi a baj a gróffal? Miért rémültél meg ennyire? Talán ismered? -kérdezte kíváncsian Anita- Mert én nem is hallottam róla. Te tudsz valamit?
Rashid szinte mindent tud, még ennyire sosem láttam megrémülni. Főleg egy névtől nem. Ki lehet ez a gróf? -gondolta.

Végig hallgatta a beszélgetést.
Hm.. Több száz éves halandó, ember. Nem irigylem. -gondolta. A hajóhoz érve segített Rashid -nak kiszállni a dzsipből.
- Mondják meg a grófnak, hogy rádión üzenjen, ha végre kitalálta mi legyen a fizetség, és ha pénz mennyi. És köszönöm, hogy segített. -mondta a katonáknak, és felment Rashid -dal a hajóra. Egyenesen a hídra kísérte:
- Te pedig most szépen felszállsz! -utasította Anita és elment. Megnézte a kardfogú kölyköt és Garibaldi -t.

Az utcákat járod, a távolból szirénák hangjai hallatszódnak. Ezzel még nem is lenne gond, ez mindennapos jelenség, ám ezek a rendőrautók feléd közelednek. Négy autó, a rendőrök mellvértben rád szegezik maroklőfegyvereiket és söréteseiket. Közeledből a civilek sietve rohannak.

- Az ázsiai férfi a karddal! Emelje fel a kezét, amíg ártalmatlanítjuk. Van tűzparancsunk, tehát jobb ha nem akadékoskodik! - ez egyértelműen neked szólt. Talán nem volt okos ötlet pisztollyal és karddal az utcán sétálgatni, az egyik járókelő ezt észrevette és rád hívta a rendfenntartókat.

Az óvatosan megközelítő rendőr elvette a fegyvereidet, utána egy másik kolega a papírjaidat. Már ütik is be a rendszerbe a dolgokat, a papírok stimmelnek, a fegyvertartási engedély is.

- Minden rendben, egy dolgot leszámítva. Miért járkál így felfegyverkezve? Remélem nem tervezett semmiféle elfoglaltságot a ma estére, mert a kapitányságon elbeszélgetünk önnel. - kezeden máris kattan a bilincs, illetve beülhetsz a rendőrautó azon részébe, ahova senki sem szeretne.

Akeno most gondban van, mázlija lesz, ha pénzbírsággal megússza, esetleg elkobozzák a fegyvereit, mert ezért akár több évet is kaphatna a rácsos házban, bár onnan semmi perc alatt el lehet menni a Berserker egységekbe. A kihallgatószobába érve, az asztalhoz bilincselnek, a zárt teremben csak egy lámpa pislákol, ami nem világítja meg a veled szemben ülő férfit.

- Mondja Mr. Akeno! Mi célból riogatta a népet? Tudhatná, hogy háborús időket élünk, ahol a pempőfüggők és fanatikusok fegyverrel rohangálnak. Ráadásul még a civilek is forronganak az ICC ellen.

- A biztonság kedvéért magánál volt egy VP 70-en, tele tárral és egy katana kard. Találjon ki valami hihetőbb mesét! Csak nem maga is fanatikus? Mint azok a katonai múlttal rendelkező fickók, akik a múltkor az ipartelepen randalíroztak? - eközben a lámpa már a szemedbe világít, amitől önkéntelenül is összehúzod a szemedet - Tudja, mit átadjuk magát a Szövetségieknek, ők is ők kapják ezeket az ügyeket.

A kihallgatód még vár egy kicsit, hátha tudsz valamit felhozni a mentségedre. Akárhogy is, ez a nap nem a te napod, majd milyen jó lesz az FBI egyik épületében csücsülni és ott kimosni magadat.

- Maga nem érti, tudjuk, hogy volt katona, ezért is jelent nagy veszélyt. Mondja, nem szokott álmodni az alienekről, hogy szólítják magukhoz? Esetleg valami milícia vagy banda tagja? De tudja mit? A Szövetségiek úgyis kiszedik magából maximum dilibogyókat adnak be magának, amitől hallani fogja a színeket is.

Ekkor a terembe benyit egy rendőr, bizalmasan vált pár szót a vallatóddal, akinek szemei elkerekednek, majd aztán feléd fordulva így szól: - Elnézést a kellemetlenségért, nem tudtuk magáról. Ha az elején elmondta volna, hogy a Belső Elhárítás embere a CMC-ben, akkor nem hoztuk volna be magát. Minden esetre, nagyon meggyőzően játszotta a szerepét. Tárgyait a szolgálatos őrtől átveheti, illetve a barátja a kapitányság előtt várja egy furgonban.

A furgon hátsó ajtajai kinyílnak, három ember van ott, nagy ládákon ülnek. Mindegyik faarcot vág, az egyik szól csak neked: - Késtél, ez rossz pont a főnök szemében, ráadásul nem könnyű elintézni, hogy meghamisítsuk a papírjaid egy részét. - mondja az egyik fapofa, hangjában nincs semmi bántó, csupán kijelenti a tényt.

Egy másik ember szól neked, akinek ölében egy elég komoly laptop van. - Mondja Mr. Akeno, mit tud Kard Partról, illetve a pár hete nagy port kavart fegyveres összetűzésekről?

- A lényeg, hogy vannak olyan emberek, akik az alieneket szolgálják. Meglepő módon a helyi sejtjeiket jól ellátják, ZTC-I pajzsruha, ezt nem lehet a fegyverkereskedésben megvenni. Ott van ráadásul az is, hogy a CMC egyes fejese is korrupt. A részletekkel nem fárasztanám, de a lényeg, hogy jelenleg egy emberről van tudomásunk, aki szóba hozható az egyik fanatikus brigáddal, a Kard Partról visszatérő katonák hozták magukkal, félholtan. A maga dolga dalra fakasztani, hogy mindent elmondjon, amit akar. Eme célra BÁRMIT csinálhat vele. Vállalja a feladatot?

A furgon ajtaja tárva nyitva, választásod meg amúgy sincs, már túl sokat tudsz. Legfeljebb pár nap múlva úgyis elintéznek, csupán egy név leszel egy eltűntekről szóló listában...

- Üljön be, de vigyázzon a ládákra, nem akarom, hogy bajuk essen! - féltucat, cirka 90 cm magas és 40 cm vastag ládák vannak itt, jól lezárva, semmiféle jelölés.

Az ajtó becsukódik, a társaság néma csöndben van, a laptopot bűvölő tag ujjai alatt szinte égnek a gombok. A jármű gyorsan hajt, a megengedett ebességet azért betartva. Jó fél óra is eltelhetett a kínos csendben, mire megáll a jármű. A laptopos társad feléd fordulva mondja: - Fogjon egy ládát és vigye pontosan az ötödik emeleten levő kórteremben, egy bizonyos korrupt tisztet kell eltennie láb alól, halálával sokat segít az emberiségnek.

Már szállnál ki, mikor utánad szólnak: - Most a fegyverek maradnak itt, kórházba nem megyünk pisztollyal és karddal.