Vincent Charles

Név: Vincent Charles

Becenév: Vincent

Rang: közlegény

Születési hely: Egyesült Amerika, New York

Születési idő: 2172

Foglalkozás, vagy volt foglalkozás: Harcművészet oktató

Külső jellemzők: 192 Cm magas, Barna haj, erős testalkat

Belső jellemzők: Viszonylag nyugodt természetű, találékony, mielőtt cselekszik, jól meggondolja és felméri a terepet

Felszerelés és birtokolt dolgok: Kommandoskés, Mozgásdetektor, éjjellátó, M4, golyóálló mellény, és egy rejtet penge az alkaromnál.

Amikor gyerek voltam sokat edzettem magam. Ezért nagyon izmos,erős és teherbíró lettem. Később életem része lett , hogy minden nap kimentem a legközelebbi lőtérre, gyakorlópályára. Elkezdtem 1-2 órát lövöldözni, eleinte elég béna voltam, de később már ment, és ezt egészen 20 éves koromig. Majd megkaptam az első igazi pisztolyomat.
Mikor már betöltöttem a 20. életévemet, elmentem katonának. Élveztem az ott létet, bár elég kemény kiképzést kaptunk. De szerencsére edzettem magam már gyerekként és ezért ez nekem nem okozott gondot. Majd eljött az az idő amikor, nekem is elkellet mennem az első küldetésemre. Beszálltunk egy kopott, zöld színű repülőbe. 10-en voltunk a gépben. Amíg repültünk, jól összeismerkedtünk, röhögcséltünk. Majd valami történt a géppel, látványosan kezdett veszíteni a magasságából. Lezuhantunk egy esőerdőbe. 2-en meghaltak. Az egyik a pilóta volt Én szerencsére csak a fejemet vertem be. Az erdő mélyéről hangokat hallottunk. A tizedes azt monda - Fogjátok meg a fegyvereiteket, és készüljetek a harcra - Megfogtuk a fegyvereinket [ nálam a pisztoly volt amit kaptam és egy m4-es ].
Majd elindultunk a hang felé. A hang egyre erősödött. Éreztük hogy ott van valami a fán, ott állna és figyelne minket. Nem nagyon zavartattuk magunkat. Tovább mentünk, amikor egyszer csak azt vettük észre hogy csak, 7-en vagyunk. Ideáig 8-an voltunk. Vissza mentünk, hátha elhagytuk valahol. Arra értünk vissza hogy ő lenyúzott bőrrel ott volt felakasztva. Pedig ő nem egy kis ember volt.
 -Ez mi a szar?-  Mondta az egyik katona, elég ijedten.
Persze mindenki megijedt. Valami felordított. Majd a fáról valami éles kőralakú dolog, amin tüskék voltak. Elindult felém, még épphogy mellé ment. A hajamból vitt is le egy kicsit. A mögöttem lévő fába csapódott.
a tizedes kiadta a a parancsot - Tűz! - és oda mutatott ahonnan jött az a valami.
Mindenki lőtt, lőtt és csak lőtt. Majd eltaláltunk valamit. Valamiféle zöld cucc csöpögött le a fa tetejéről.
- Ez biztosan a vére - Mondtam.
A vére nyomokat hagyott. Azokat a nyomokat követtük. Majd a fán, valami előbukkant. Egyféle maszk volt rajta. Elég magasnak, és erősnek tűnt.
Volt rajta egyféle páncél.
Ő nem vette észre hogy mi ott vagyunk.
 A tizedes mutatott egy jelet, és az egyik katona a lény hátához vágott egy bombát. A bomba felrobbant, a lény üvöltött egy hatalmasat. Rá nézet a katonára, le ugrott közénk, egyenesen ahhoz a katonához. Ráordított egyet. A katona lebénult a félelemtől. A lény elkapta a nyakát. A tizedes újra kiadta a lő parancsot. Majd lőttünk rá. A lényt megvédte a páncélja, és a szemünk előtt leszedte a fejét.  Rám nézett, közeledett felém. Én őt szúrós szemmel a haláltól mit sem félve néztem. Majd, még egy hangot hallottunk, ez másabb volt. A lény egyből oda nézett, és a hang után szaladt. Felugrott egy fára, és ott folytatta útját. Amerre ment mi követünk. Bár az egész osztag le volt bénulva a félelemtől. Én megpróbáltam vissza hozni őket a valóságba.
- Már elment, elmúlt a veszély. - Mondtam.
A többiek ettől megnyugodtak, vettek egy mély lélegzetet.
- Gyerünk kövessük a lényt. - Szólaltam meg.
- Már csak hatan vagyunk - Szólalt meg egy rémült katona
- Én nem erre vállalkoztam, nem fogom ezt tovább csinálni -  Monda ugyan az a katona.
Oda mentem hozzá, é felpofoztam - És hova mennél? Hogy tudunk innen elmenekülni? Ha van ötleted csak szólj! - Mondtam a rémült katonának
- Nem tudunk semmiféle segítséget hívni, ebbe a rohadt erdőbe nincs térerő. -
Az egyik katona felszólalt - Talán ha felmásznánk egy fára? -
Tizedes válaszol rá - Ez nem is olyan rossz ötlet. -
Mindenkinél volt "hegymászó" felszerelés. Ez talán még használhat is.
- Na de ki lenne az aki felmászna egy ilyen magas fára? - Mondta a tizedes.
- Én! - Jelentkeztem
Óda adtak egy "hegymászókötelet" és egy rádiót. , én feldobtam egy magas fára "hegymászókötelet", az megakadt. Elkezdtem rajta felmászni. Fel is értem oda. Elkezdtem tovább menni. Sikeresen felmásztam a tetejére.
- Brávó - Tapsolt a tizedes.
-  Most rakd azt le, és hívj segítséget, add meg a coordinátáinkat a központnak. -
Mondta a tizedes.
Leraktam és elkezdtem segítséget kérni. Ekkor láttam hogy egy másik lény közeledik felénk. Ez nem olyan volt mint a másik. Nagy farka volt. És nagyon gyorsan közeledett a társaimhoz.
- Vigyázzatok!!!!! Jön valami másik lény. - ordítottam le nekik.
A lény már ott volt. Megölt két embert. Sajnos az egyikük a tizedes volt, a másik pedig a félős katona.
Valaki beleszólt a rádióba.
- Halló, halló van itt valaki? -
Mosolyogva beleszólok. - Igen, Igen itt Vincent közlegény. A repülőnk lezuhant, és egy esőerdőbe érkeztünk. A coordinátáink: X2001 Y 98772. -
- Azonnal küldjük a felmentő sereget. Ne mozduljanak! -  Majd lerakja.
- Héy, emberek jön a felmentősereg! -
Mindenki  nagyon megőrült.
Én lemásztam a kötélen.
- Csak az a kérdés, hogy ki legyen az új " csapatkapitány ". - Hangzott fel.
Ezen elgondolkodtak. Reméltem hogy engem választanak, és ez így is volt.
Én lettem a tizedes, de csak ideiglenesen.
- Várjunk csak, a másik lény hova tűnt? - Mondtam.
Ekkor pityegés hallattszot az erdőből.
- Mindenki, egy fa mőgé, a földre.!!! - Mondtam .
Mindenki el is bújt. Majd felrobbant valami.
- Biztosan megsemmisült a lény is. - mondták.
Ekkor elszállt felledtünk egy helikopter.
Ordibáltuk hogy - Héy héy itt vagyunk! -
Ezt meghallották, és ledobtak egy kötelet, azon felmászót mindenki.
- Megmenekültünk. - Mondtuk megkönnyebbülve.
Majd ment a beszélgetés. - Vajon mi a szar volt ez??? ,  kik voltak ezek? -
A kapitányságon a jelentésünkön elmondtunk mindent amit láttunk.
Nem akarták elhinni. De végül, megtudtuk őket győzni.