Menza

Katonák szeme elkerekednek, úgy tűnik nem örülnek a társaságodnak:
- MI A HELYZET?! Csak így lazán tématerelés?! Az a dög megsebesített két tengerészt! Maga meg itt jó pofizik?! – Ököllel akkorát húzott be a válladba, hogy lerepültél a székről a tálcád az étellel egyűt pedig rád. – Mégis mi a f*szt képzelsz magadról!? TI miattatok került fel az a k*b*sz*t dög a hajóra! Az a rohadék majdnem szétolvasztotta a hajót! MÉG MINDIG csinálják a hűtést! – Vicsorít az orosz, és már mindkét keze ökölbe szorult mikor egy női hang viharzott be a terembe;
- Fogd be a pofádat te barom! Ennek az embernek az apja egy tábornok, a MAGA feledtese! – Miközben ezeket elmondta, mögéd ért és felsegített. – Meg akarták ölni az apját, egy arctámadóval, majd egy Arktuszival.
- Ezt ééén nem tudtam... – hebegte erős orosz akcentussal a támadód.
- Már pedig, jelenleg a hajó védelmét élvezi ez az ember és a két barátja. Szóval önként jelentkezzen a kapitánynál, mielőtt én szólnék!
- Re..rendben! – mondta végül morcos ingerültséggel és társával egyűt félbe hagyták az étkezést és elmentek.
- Minden rendben? – kérdezte végül feléd fordulva a rövid barna hajú nő.

- Amanda Wilson, nehézfegyveres. – nehézfegyvereshez képest eléggé vékonyka „lány” – Nem kell az ilyen barmokon meglepődni. A seregben sok olyan katona van akik azért álltak be az űrgárdába, hogy ne kelljen börtönben be penészedniük. Ezek is ilyenek.
Időközben elment a pulthoz és két tálcára szedett ennivalót. Visszajött és az egyiket eléd rakta. Veled szemben ült le;
- Ne aggódjon, majd a konyhai droid össze szedi azt ami a földön van. – És ezzel neki látott az evésnek. Rövidesen meg is jelent a kerekes furcsán zöldes drod. Majdnem egy háromkerekű doboz, leszámítva az elején lévő nyak és bogárfejszerű képződményt, no meg a karokat. Jobban megnézve látható, hogy tele van karmolásokkal. Gyorsan összeszedte a földről az ételmaradékokat és a tálcát, majd elgurult.
- Idegesség pedig amiatt van, ami maguk miatt történt. A lény szétkapott több hűtőt, és csövet. A reaktor kis híján leolvadt. Ha ez a hajó felrobban, akkor a közelében lévő többi kisebbel is végezhet a robbanás.

Kicsit elgondolkozott;
- Mért lettem katona? Mért érdekli? Hm. – lágyan elmosolyodott – Végül is. Mit árthat magának kis tanulás. Szüleim katolikusnak neveltek, ők viszont rákban meghaltak. Hiába van oltóanyag a rák ellen, nem volt rá pénzünk. Az Egyesült Államok fejeseit meg nem érdekli a köznép sorsa. Kénytelen voltam egy bárban dolgozni, mint felszolgáló. Hasznomra vált ott az eddigi tanult harcművészet a sok seggfej miatt. De így sem kerestem elég pénzt és nekem már pedig van gerincem, így szóba se jöhetett a „liberalizmus korcsságából” megélni. – halkan elnevette magát.
Egy kis lila csörgő gumilabda pattogott be a menzára, nyomában pedig egy németjuhász. Amikor utolérte a labdát és szájába vette rád nézet. Megbillentette a fejét, látszott, hogy nem vagy neki ismerős, de nem foglalkozott veled sokat, rögtön visszafutott oda ahonnan jött.
- Elmentem Lengyelországba, és onnan jelentkeztem a Gyarmatügybe tengerésznek. Így legalább normális keresztények közt és persze mohamedánok közt kerültem a kazaksztáni kiképző táborba, és nem egy USA-beli barmokkal teli kiképzőtáborba. – Majd várt hátha van észrevételed.
A menzai takarító droid visszajött, és a két orosz tálcáját is elvitte.

- Katonaságot? Azt mégis, hogy lehet elidegeníteni? – elmélkedett el – Na várj! Kitalálom: apád az USA féle Gyarmatügytől idegenített el? Azt nem csodálom. Erőszakkal akart rávenni. Nem katonának nevelt, hanem kötelezett rá. Nevelkedtél, mint a többi gyerek, aztán apád kötelezett rá, igaz?
Furcsa dolog érződik a hangjából. De nem tudod, hogy mi. Végül evésközben valami furcsa lihegést hallasz. Amanda pedig mereven néz a plafonra mögötted… Hátra pillantva meg látod azt mire nem számítottál. Csontos karok és lábak, két pár csápszerű képződmény, hosszú skorpiószerű ízelt farok, és a hosszú banánforma fej. Ajkai felpenderednek, és előtűnnek a fehér fogak. Vetődni készül…

Az idegen földet, ill. asztal ért. Elülső két lába a tálcádra nehezedik… de várjunk csak. Amanda hisztérikusan röhög. Miközben az idegen feléd fordul. Időközben két férfi röhögését hallod meg a hátad mögött;
- Baze! Hogy bekajálta! – ordítja az egyik hangosan, szinte belefullad a röhögésbe.
Ekkor veszed észre, hogy a tálcádon lévő ételt nem nyomta szét az idegen tenyere. És az egész olyan „furcsa”
- Kapcsoljátok már ki! Szerencsétlenre a szívbaj jött! – ordította Amanda elvörösödött arccal.
- Pedig vicces!
Az idegen vetődik feléd, de a levegőben megáll, fittyet hányva a gravitációra. Hologram. Az egyik férfinél egy kis készülék van. Egy holográf. A néger társa már a könnyeivel küszködik, úgy röhög.

// Folytatást írd a folyósokra //

Mérgedben nem tudtad, hogy merre mész, így nem láthattad a feliratot, hogy; „Tiszti szállások” Amanda utánad rohant.
- VÁRJ! Ne sértődj meg! Ez itt „normális”. Nem először csinálták ezt! – Mikor utolért megfogta a vállad és egy számára könnyed, számodra viszont erős mozdulattal szembe fordított téged magával. – Állj már meg. Ez itt a sereg. Azok a katonák poénból csinálták. NEM először. Itt akik élnek azok nagyrészt már több bevetésen vannak túl, ahol idegenek voltak. ÉS tudod mért? Képesek a halálnak a pofájába röhögni! Ha te így elmenekülsz egy poén elől, akkor mit fogsz csinálni egy igazi idegennek szemben!? Mert MA senki nem mondhatja, hogy ez vele úgysem fog megtörténni. ÉS HA igen!?
Szemében látszott, hogy tapasztalatból beszél. Kínos csönd végül egy fiatalos női hang töri meg:
- Kemény húsúak… őőő akarom mondani Linguafoeda acheronsis harci értékét nagyban befolyásolja a lény által megtámadott személy mentális állapota. Ha valaki fél és menekül, annak főleg nincs esélye, mivel az lény roppant könyörtelen és magabiztos lesz. Azonban, ha az egyén visszatámad és félelem nincs benne, akkor az idegen önbizalma elszáll és hibázni fog. Még Balázs találta ki a hologramos gyakorlást, enyhe önbizalom növelés, mi növelte a katonák túlélési esélyeit. Legalább is azt hiszem.
- Te meg mit keresel itt?
- Megyek le megkeresni a birtokon, csak gondoltam jobb lesz levinni neki a fekete bőrdzsekit, a fogas gázmaszkot és hasonlóakat. - Oda fordulva csak azt látod, ahogy egy rasztába fonott barna hajú mélybarna szemű fiatal nő kinéz egyik ajtón. Kicsit furcsa, abszolút nem katonának néz ki. Furcsa újatlan kesztyű van rajta. Ruha? Alig, csak alapvető, ami takarlja amit kell. Ezenkívül; fémes csizma, valamiféle háló a testén, karjain meg valami féle karkötőnek nem nevezhető alkalmatosságok, barnás vállvértszerűség. Valahonnan elég… ismerős. – Még annyi, hogy Thornton azt mondta, hogy az incidens óta nem 9 hanem 2 óra telt el. A hajón minden eszközt meghackeltek, szóval bárki is gonoszkodik most veletek az okkal van. – Ezzel visszavonult a kabinba, ahonnan hallatszott némi pakolászás.
- Egy Z1-es csatahajót így meghackelni? Mi? Mi van az időérzékünkkel?? – nézett maga elé tanácstalanul.