Parancsnoki Központ

Itt hozzák meg a terveket fejesek. Egy előadó terem. egy pódiumon van egy kivetítő és sok térkép. a pódium előtt helyezkednek el az asztalok és székek. A pódium fel van osztva.

A fehér falak a képen eredetileg szürkék, mivel egy hajón vagyunk.

//A blokk irányító központ//

Az előbbi baklövést elkerülvén, Joe kétszer is ellenőrizte, hogy B blokkban van e, miután az irányító központban elintézte a dolgot ügyesen és bakit lőtt.
Így most ide jött a parancsnoki központba és megkérdezte a felettesét a már ismert szöveggel.
- Joe Johnson közlegény szolgálatra jelentkezik, uram! Engedélyt kérek pofázni, uram! Valakitől muszáj megkérdeznem, uram, hogy miért nem vizsgálják ki a telepen történt incidenst, ez hallatlan! És nevezhet porba fingónak, de akkor is igazam van, lehet a Weyland Yutani keze van a dologban, uram! - és pihenbe állt.

Egy tiszt elcipelte és megmutatott neki egy felvételt és kezébe nyomott egy tíz dollárt.
Joe nagyot nézett.
- Ennyi, uram? - kérdezte komolyan.
És elgondolkodott.
Lehet több van a dolog mögött mégis, csak a tiszt tanácstalan, vagy tényleg nincs Weyland Yutani és ennyi az egész?
Fura, mindenesetre, elmerengett az egészen, úgy döntött, hogy körbe kell kérdezősködni ezzel az üggyel kapcsolatban.
De hova menjen?
Inni is jó ötlet, kezdetnek az is megteszi, hátha ott is tudnak mondani valamit, lesz esetleg szolgálaton kívüli katona, vagy tiszt.
Joe elindult.

Joe elment a kantinba, minden átlagos, még a beszélgetések is, mígnem meghallotta, hogy arról beszélnek rövid ideig, hogy Mars Cityben lázongások vannak.
- Üdv fiúk - mondta és oda lépett a társasághoz.
- Legyetek egy körre a vendégeim és beszéljetek erről a lázongásról bővebben - szólt és leült és rendelt mindenkinek egy újabb piát.

/ Helló a kalandodat innentől én folytatnám jó játékot! /
Az asztalnál ahová Joe lépet ketten ültek. A beszélgetésüket Johnson invitálása szakította meg, de a válasz nem váratott sokáig.
-Helló a nevem Duke. Ő a haverom Gordon. Nem nagyon beszél nézd el neki.
-Csodálkozol mindig te szövegelsz. Üdv. Gordon vagyok naná, hogy hozhatod azt a kört. Johnson a pultnál viszonylag hamar végzett és e közben két új ,,cimborája" folytatta amit ő félbe szakított nem zavartatva magukat. Johnson visszaért a sörökkel, de mielőtt becsatlakozhatott volna bármibe is Duke vállon öklözte köszönete jeléül.
-Ej haver kösz. -Aztán félig meghúzta a pohár tartalmát. Gordon felemelte a poharat és mielőtt ivott volna csak biccentett egyet, de több a semminél. Majd ő is beleivott. A társalgás megint megindult a két férfi között, de már visszatértek a szaftos témákhoz amibe már Johnsont is bele akarták fűzni pár kérdéssel. -Veled még ilyen sosem történt? -És hasonlók.

- Én Joe Johnson vagyok - biccentett a többieknek.
Ez a Duke beszédes fajta, Gordon pedig inkább hallgat, jó csapat, nem baj. Joe hozta a söröket és letette.
- Egészségetekre - mondta és meghívta magát is, immár mindenkinek volt itala, mert kért a pultnál egyet magának is.
- Nem történt szerencsére. Biztos kellemetlen dolog lehet, nem? - kérdezte tőlük tűnődve, hogy milyen lehet.
Húzott egyet az italából és jóleső érzés töltötte el, majd várta miket beszélgetnek itt ketten, kitudja miket hallhat meg.

Johnson hagyta, hogy Duke előadja magát. Sok dolga nem volt csak hallgatni aztán, eljött a téma amire várt. A két férfi a szolgálatról kezdett el beszégetni és arról, hogy a következő az a Marson lesz, ahol a lázongások is.
-Helyre tesszük mi majd ott a rendet. -Jelentette ki nagyképűen Duke és megint belehúzott a piába aztán folytatta a lázongás elnyomásának módszereivel. A végén már az éles töltényekre is kitért, ami Johnsonnak nem nagyon tetszett, hiszen a tüntetők nem terroristák. Azonban Gordon társa mellett állt és higgadtan elkezdett magyarázni.
-Mi csak azt mondjuk, hogy egy tüntetés már nem tüntetés ha emberek halnak meg. És ezen kívül ezeknek a ,,tüntetőknek" elég jó kütyüik vannak a kellemetlen meglepetésekhez. -Gordon hosszabban tartó monológja végül is abba torkolt, hogy valami áll a háttérben vagy valaki. Duke a nagydarab nagy dumás szőke mamlasz és Gordon, aki mindig nyugodt és megfontoltnak tűnt megígérték Johnsonnak, hogy holnap találkoznak az eligazításon.
-Aztán a hajón is Johnsy Baby! -Zárta le a beszélgetést Duke még utána kiabálva. A két férfi eltűnt és Johnson a krimón körbe nézve már nem talált sok érdekességet így visszavonult a szállókörzetbe. Másnap reggel Johnson első dolga a felkelés után a készülődés volt és aztán elindult a parancsnoki központba a szállásról.

A nagy dumás melák előadta magát és némi információhoz jutott, majd a végén meghívták, hogy menjen el velük holnap.
Miért is ne?
Este nyugodtan aludt, nem voltak rémálmai a dögöktől se most, néha szokott lenni. Másnap reggel, mintha rúgóra ült volna, úgy pattant ki az ágyából és elkezdett sebesen csomagolni meg minden, majd sietve elindult a parancsnokihoz, hogy jelentkezzen.
- Joe Johnson közlegény szolgálatra jelentkezik a marsi lázongások megfékezéséhez, uram! - mondta Joe tisztelegve és vigyázzba állt.

-Nagyszerű emberek! A létszám elérte azt a minimált amire nem is számítottam, pedig ez a feladat létfontosságú az ICC számára és a számunkra is. -Rövid hatás szünet után a parancsnok bemutatkozott.
-Bilson parancsnok vagyok, de maguknak az Úr Isten amíg én vezetem ezt a cserkész rajt világos? -A teremben a katonák egyhangú ,,Igen Uram-ot" zengtek majd végig ülték a már ismerős eligazítást. Johnson miközben hallgatta Bilsont elcsípte amint Gordon épp őt figyelte, de amint Johnson ránézett Gordon csak húzott egyet a száján és a magyarázó parancsnok felé bökött fejével. Ebben a pillanatban Bilson Johnsonnak tette fel kérdését.
-Talán maga jobb taktikát választana közlegény? Kérem avasson be minket talán megmenti a seggünket. -Johnson tudta hiába mentegetőzne és ez csak azért mert Gordonra nézett.
-Akkor helyes. -Majd megindult mindenki a dokkba, ahol egy majd nem 400 m hosszú Conestoga foglalt helyet. A katonáknak nem volt szokatlan az érzés és látvány, de akkor is hatalmasnak számított mindenkinek. Beszállás után Bolspn még pár szót említett meg a központi kommunikátorból.
-Uraim készüljenek fel hamarosan indulunk higgyék el nem lesz séta galopp. Amikor belépünk a Mars atmoszférájába az UD-4L-ek segítségével landolunk és a megadott ponton találkozunk az Alfa csapattal. Ha nincs kérdés akkor foglalják el a kapszulákat és álmodjanak szépeket. -Majd megkezdték Johnsonék útjukat a Marsra. Ahol tüntetők és lázongók hadai várják őket és még kitudja mi.

Az eligazítás a szokásos volt. Hosszú és unalmas, de egy ponton Joe megkereste a kis csapatot és észrevette, Gordon őt nézi, erre a parancsnok kiszúrta és megkérdezte van e jobb taktikája.
Na, szép, csak azért, mert ránézett Gordonra.
- Nincs, uram - mondta Joe, majd miután véget ért az eligazítás, mindenki a dokkokba ment, hogy helyet foglaljon a hajón és álmodjanak egyet.
Csak ne legyen rémálom, gondolta Joe befekvés előtt, de még megkereste újból a csapatot, talán Duke volt? És Gordon, majd, ha megtalálta őket a tekintetével, akkor intett.
- Hé, eljöttem! - vigyorgott és, ha nem zavarták semmivel, akkor befeküdt az egyik kapszulába és várta, hogy megérkezzenek.

(Üdv! Következő Hsz-t a Mars->Mars City->Utcák topikba írd)