Faj: Ember
Nem: Férfi
Név: Lance Morrow
Becenév: -
Születési dátum: 2175. június 11.
Születési hely: Föld, London
Rang:
Foglalkozás: Régészprofesszor
Külső és belső tulajdonságok: 165 centiméter magas, vékony, mégis sportos testalkatú férfi. Kisfiús arcát borosta fedi, jégkék szemei vannak. Világosbarna, dús haját hátrafésülve hordja. Ha előadást tart, akkor barna öltönyt és világos színű inget visel, amihez nem visel nyakkendőt, hanem az ingnyakát kigombolva hordja. A terepen egyszerű és célszerű ruhákat hord. Okos, de különc és szétszórt figura, aki gyermeki lelkesedéssel tekint minden új felfedezésre, de a munkáját /a leletek szakszerű gondozását, kategorizálását stb./ kellő komolysággal végzi. Cinikus humora van, szereti magát belevetni az életbe.
A Morrow család már a 19. század óta sok elismert régészt adott a világnak. James Morrow 1931-ben több sírt is feltárt Egyiptomban, a fia Alexander pedig maja piramisokat kutatott fel Mexikóban. Lance édesapja Alexander pedig Kínában és Perzsiában vezetett ásatásokat.
Az édesanyja Amanda Carter szintén régész volt, csak ő a prekolumbán kultúrák szakértője. Mind a ketten szerették a munkájukat, Lance-t egész kiskorától kezdve az archeológia szeretetére nevelték úgy, hogy történeteket meséltek neki a nagy felfedezésekről. Nem járatták ovódába, az általános és középiskolai ismereteket pedig magántanár segítségével sajátította el. Csak a többi professzor gyerekeivel tudott barátkozni az összejöveteleken. Az értelmiségiek között érezte jól magát.
Tizennyolc évesen a Cambridge egyetemre iratkozott be, ahol régészetet tanult, azon is belül Egyiptológiát. Nem érezte magát jól a többi diák társaságában, nem értette a poénjaikat, többször is felvonult a szobájába olvasni. Egy hajnalban azonban rátörték az ajtót, kirángatták az ágyából, mint kiderült néhány csoporttársa volt az, elvitték kocsmázni.
Ez neki megtetszett, a kialakuló bajtársias légkör, hogy többé nincs egyedül. A csoporttagjaival szorosabbra fűződő kapcsolat segített neki jobban tanulni, jó jegyeket szerzett, és csoportelsőként diplomázott le.
Addig több ásatáson is részt vett Indiában, az egyik esőerdő mélyén egy régi hindu templom romjait tárták fel. A falon lévő vésetek különös teremtményeket ábrázoltak, az ősi írásjelek szerint ezek rakshasák voltak, démonok. Valamint az ábrázolás is furcsának tűnt, a lények rovar és hüllő vonásokat egyesítettek magukban.
A férfi belevetette magát a különféle kultúrkörök tanulmányozásába, és több hasonló lény nyomaira bukkant, amelyek minden történet szerint az égből jöttek.
Rájött, hogy ezek földönkivüliek, a felfedezéséről tanulmányt akart írni, azonban közbeszólt a háború. A szektások adásai szinte ellepték a hírközlő hálózatot, épp úgy ahogy az eltűnésekről szóló hírek, aztán már azon kapta magát, hogy háború van. Az ő feladata az volt, hogy segítsen kimenteni a Cambridge egyetem régi könyveit és más értékes dolgait. Egy konvoj fedélzetén mentek végig az űrkikötő felé, a haladásukat néhány APC fedezte. Többször tűzet nyitottak a rájuk rontó xenomorphokra, sok megcsonkított vagy darabokra tépett embert is látott.
Minden baj nélkül odaértek az űrhajóhoz, felpattantak és elindultak a Mars irányába. Itt segített újraszervezni az egyetemet, de a munkáját már nem tudta folytatni.
Annyit tehetett, hogy más témából végül, de ledoktorált, azonban ásatásokra már nem tudott elmenni, mivel a Föld már az idegenek uralma alatt állt. Ezekben az időkben hallott először olyan híreket, hogy néhány földszerű bolygón különös romokat fedeztek fel.
Közben a hírközlő hálózaton különös, idegen lényekről olvasott, magas, kopasz emberszerű teremtmények feltűnéséről, nyolc méteres óriások felbukkanásáról és zöldvérű, idegen vadászok támadásairól szóltak a hírek.
Ez utóbbiakról látott néhány fantomképet, az egyik teremtmény döbbenetes módon emlékeztetett az indiai templomban látott egyik ráksaszára. Valamint a kezébe került Gideon Suhn Lee önéletrajzi könyve, amiben a férfi leírja, hogy még jóval az űrkorszak előtt jelen lehettek a teremtmények a földön.
Az is feltűnt neki, hogy a xenomorphok primitívebbek, mint az idegen harcosoknál /magában csak ráksaszának hívta őket/, mint az óriásoknál. Volt egy olyan érzése, hogy valamelyiknek köze lehet a xenomorphokhoz.
Két éven át a Mars City-i egyetemen tanított, míg a CMC fel nem kereste egy ajánlattal, hogy találtak valamit egy Ryushi nevű világon. A régész még nem járt a Földön kívül, így kapott az alkalmon.
Nem: Férfi
Név: Lance Morrow
Becenév: -
Születési dátum: 2175. június 11.
Születési hely: Föld, London
Rang:
Foglalkozás: Régészprofesszor
Külső és belső tulajdonságok: 165 centiméter magas, vékony, mégis sportos testalkatú férfi. Kisfiús arcát borosta fedi, jégkék szemei vannak. Világosbarna, dús haját hátrafésülve hordja. Ha előadást tart, akkor barna öltönyt és világos színű inget visel, amihez nem visel nyakkendőt, hanem az ingnyakát kigombolva hordja. A terepen egyszerű és célszerű ruhákat hord. Okos, de különc és szétszórt figura, aki gyermeki lelkesedéssel tekint minden új felfedezésre, de a munkáját /a leletek szakszerű gondozását, kategorizálását stb./ kellő komolysággal végzi. Cinikus humora van, szereti magát belevetni az életbe.
A Morrow család már a 19. század óta sok elismert régészt adott a világnak. James Morrow 1931-ben több sírt is feltárt Egyiptomban, a fia Alexander pedig maja piramisokat kutatott fel Mexikóban. Lance édesapja Alexander pedig Kínában és Perzsiában vezetett ásatásokat.
Az édesanyja Amanda Carter szintén régész volt, csak ő a prekolumbán kultúrák szakértője. Mind a ketten szerették a munkájukat, Lance-t egész kiskorától kezdve az archeológia szeretetére nevelték úgy, hogy történeteket meséltek neki a nagy felfedezésekről. Nem járatták ovódába, az általános és középiskolai ismereteket pedig magántanár segítségével sajátította el. Csak a többi professzor gyerekeivel tudott barátkozni az összejöveteleken. Az értelmiségiek között érezte jól magát.
Tizennyolc évesen a Cambridge egyetemre iratkozott be, ahol régészetet tanult, azon is belül Egyiptológiát. Nem érezte magát jól a többi diák társaságában, nem értette a poénjaikat, többször is felvonult a szobájába olvasni. Egy hajnalban azonban rátörték az ajtót, kirángatták az ágyából, mint kiderült néhány csoporttársa volt az, elvitték kocsmázni.
Ez neki megtetszett, a kialakuló bajtársias légkör, hogy többé nincs egyedül. A csoporttagjaival szorosabbra fűződő kapcsolat segített neki jobban tanulni, jó jegyeket szerzett, és csoportelsőként diplomázott le.
Addig több ásatáson is részt vett Indiában, az egyik esőerdő mélyén egy régi hindu templom romjait tárták fel. A falon lévő vésetek különös teremtményeket ábrázoltak, az ősi írásjelek szerint ezek rakshasák voltak, démonok. Valamint az ábrázolás is furcsának tűnt, a lények rovar és hüllő vonásokat egyesítettek magukban.
A férfi belevetette magát a különféle kultúrkörök tanulmányozásába, és több hasonló lény nyomaira bukkant, amelyek minden történet szerint az égből jöttek.
Rájött, hogy ezek földönkivüliek, a felfedezéséről tanulmányt akart írni, azonban közbeszólt a háború. A szektások adásai szinte ellepték a hírközlő hálózatot, épp úgy ahogy az eltűnésekről szóló hírek, aztán már azon kapta magát, hogy háború van. Az ő feladata az volt, hogy segítsen kimenteni a Cambridge egyetem régi könyveit és más értékes dolgait. Egy konvoj fedélzetén mentek végig az űrkikötő felé, a haladásukat néhány APC fedezte. Többször tűzet nyitottak a rájuk rontó xenomorphokra, sok megcsonkított vagy darabokra tépett embert is látott.
Minden baj nélkül odaértek az űrhajóhoz, felpattantak és elindultak a Mars irányába. Itt segített újraszervezni az egyetemet, de a munkáját már nem tudta folytatni.
Annyit tehetett, hogy más témából végül, de ledoktorált, azonban ásatásokra már nem tudott elmenni, mivel a Föld már az idegenek uralma alatt állt. Ezekben az időkben hallott először olyan híreket, hogy néhány földszerű bolygón különös romokat fedeztek fel.
Közben a hírközlő hálózaton különös, idegen lényekről olvasott, magas, kopasz emberszerű teremtmények feltűnéséről, nyolc méteres óriások felbukkanásáról és zöldvérű, idegen vadászok támadásairól szóltak a hírek.
Ez utóbbiakról látott néhány fantomképet, az egyik teremtmény döbbenetes módon emlékeztetett az indiai templomban látott egyik ráksaszára. Valamint a kezébe került Gideon Suhn Lee önéletrajzi könyve, amiben a férfi leírja, hogy még jóval az űrkorszak előtt jelen lehettek a teremtmények a földön.
Az is feltűnt neki, hogy a xenomorphok primitívebbek, mint az idegen harcosoknál /magában csak ráksaszának hívta őket/, mint az óriásoknál. Volt egy olyan érzése, hogy valamelyiknek köze lehet a xenomorphokhoz.
Két éven át a Mars City-i egyetemen tanított, míg a CMC fel nem kereste egy ajánlattal, hogy találtak valamit egy Ryushi nevű világon. A régész még nem járt a Földön kívül, így kapott az alkalmon.
