Belépés

Elfelejtettem a jelszavam!



Latest topics
» Hiddenlight
A vezér EmptyKedd Okt. 02, 2018 2:41 pm by W.B.

» Aurora
A vezér EmptyHétf. Okt. 01, 2018 8:32 pm by B.J. Wolf

» Tengerpart
A vezér EmptyPént. Szept. 21, 2018 11:26 am by W.B.

» Víztisztító telep
A vezér EmptyPént. Szept. 07, 2018 11:57 pm by Johny Borgia

» Fürge Kard Művelet
A vezér EmptyCsüt. Szept. 06, 2018 9:27 pm by W.B.

» Sziklás fennsík
A vezér EmptyHétf. Aug. 20, 2018 11:22 am by W.B.

» USS Firenze
A vezér EmptyVas. Aug. 05, 2018 12:42 am by Johny Borgia

» Utcák
A vezér EmptySzomb. Aug. 04, 2018 5:17 am by B.J. Wolf

» Nathan T. Drake
A vezér EmptyPént. Aug. 03, 2018 10:21 am by Nathan T. Drake

» Nathan T. Drake
A vezér EmptyPént. Aug. 03, 2018 1:05 am by Nathan T. Drake

Ki van itt?
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs

[ View the whole list ]


A legtöbb felhasználó (41 fő) Szer. Aug. 14, 2019 9:19 pm-kor volt itt.
Linkek

free forum
_______________
free forum
_______________
free forum
_______________
free forum
_______________
Chat Box

You are not connected. Please login or register

A vezér

Go down  Üzenet [1 / 1 oldal]

1A vezér Empty A vezér on Kedd Feb. 14, 2012 8:24 pm

Préda

Préda
Valahol a Föld nevű bolygón. Az idegenek teljesen elnyomták civilizációnk, egykori jelenlétünket az általunk épített romok bizonyítják a nagy városok helyén. A kisebbek már szinte a földdel egyenlőek az utakat benőtték a növények és az idő vas foga is megrágott mindent mi számára emészthető. E bolygó a pusztulás szimbóluma is lehetne a sajátos sötét színeivel, egy festőművész számára. Egyedül a fészkek magaslanak és ontanak magukból életet vagy inkább halált... Az idegeneket nem zavarja, hogy rajtuk kívül más élet nincs környezetükben épp ellenkezőleg. A génjükben van a más fajok kiirtása. Minden esetben, mikor bármely földi élőlénnyel kapcsolatba került csak agresszivitást és halált mutatott e faj. Nem is élőlények inkább jól programozott fegyverek, fegyverek, amik öntudattal bírnak és szaporodnak.
A régi Róma. Sok nagyvárost csak jellegzetes épületeiről lehet messziről felismerni. Az idegenek viszont a fészkeik között is úgy közlekednek, mintha sajátos forgalmat alkalmaznának. Számukra is ismert lett a terep. A Colosseumból még kevesebb maradt, mint amit ember utoljára láthatott belőle. Emberi csontok amit a nap is szürkére szívott és a szél is megkoptatott mindenhol szanaszét hevernek. A nap lemenője az új uralkodókat csalja elő a fészkekből. A külvárosi kis utcákban alakok suhannak el a ház falain, és csatorna fedelek alól hosszúkás fejű lények bukkannak elő. Igazi horror filmbe illő látványt nyújtó képek mutatkoznak ahogyan egyre többen és többen jelennek meg. Mintha versenyt futnának, de a célt csak ők tudhatják. A Colosseum sötét alagsorából szintén neszelés hallható majd egy perc sem telik el és a boltíveken, az omladozó kupolákon mindenütt ott vannak. Nem pihennek nekik sincs megállás. Egymást követve ugrálnak és vetődnek előre a céljuk felé. Időnként egy egy példány lecsatlakozik. Ezen példányok valami gyanúsat éreztek meg. Valamit ami nem hozzájuk tartozik, már pedig ami nem közéjük való az vagy táplálék vagy gazdatest. Minden zugot átnéznek, de egy pillanatra sem ragadnak meg egy helyen sem. Amint megbizonyosodtak tévedésükről azonnal a többiek után iramodnak. Valakinek ezt is teljesíteni kell mindent a fészek érdekében. A xenomorphok ráébredtek a táplálék és gazdatest hiányára. Rövid időn belül nagyon gyorsan eluralkodott a versengés, ha esetleg egymástól nem túl távol két fészek ütötte fel a fejét. A királynők érezték egymást, de voltak annyira ravaszak, hogy gyengeségeiket palástolják ám egymásra való gyanakvásuk és ebből kialakult félelmük olyan tetteket szült, mely nem minden napi. E félelmüket még saját alattvalóiktól is elzártan mélyen magukban tartották, hiszen egyikük bukásával a másik mindent megszerez.
Egy felhőkarcoló valahol Rómában. Az oly kevés túlélők egyik csoportja akikről az idegenek nem tudnak sikeresen bevették magukat a segítségre várva és minden óvintézkedésnek eleget tesznek. Tudják ha hibáznak meghalnak és megtanultak a félelemmel élni. Most is egyikőjük őrszem a valaha irodaházként üzemelő épület felső szintjén. Már több mint fél éve itt vannak. Túl későn érkeztek az evakuáláskor és itt hagyták őket, de sikerült elrejtőzniük és beilleszkedniük. Fél év alatt egyetlen társukat vesztették el bár vele a reményt is mivel az illető pilóta volt. Most már csak a vészjelzésükben bízhatnak. Kitudja mennyi idejük lehet még hátra amíg rájuk találnak. Róma utcáin hemzsegnek az idegenek mindent átkutatnak és haladnak tovább előre, de a rajuk java nem lassít és nem is ellenőriz semmit. Hamarosan kiérnek a környék legszélesebb utcájára és felzárkózva rontanak a velük szembe szintén előre törtető sötét sereggel. A felhőkarcoló alapzatánál érik el egymás soraikat. Az egyik felugrik egy rozsdaette kocsira és úgy veti magát egy másikra. A karomban végződő kezek farkakat markolnak meg és rántják vissza gazdájukat, majd hátulról azt átdöfve eresztik el. A belső állkapcsok banán alakú fejeket vagy más végtagokat robbantanak szét. Az őrszem ezeket és még sok minden más láttán nem akar hinni a szemének. Lát jó pár idegent akik felugranak egy szomszédos épület falára, de a rivális boly szülöttei nem hagyják, hogy felmásszanak és inkább magukat is feláldozva együtt zuhannak vissza. Nem egy ilyen megdöbbentő jelenet tárul elé, de talán a legfurcsábbat sikerült most elcsípnie. A xenomorph kicsit eltér, de nem csak azoktól akik ellen harcol még azoktól is akik oldalán vív. Szürkésebb a külseje társaiénál és még a magasság ellenére is kilehet venni, hogy nagyobb valamivel az átlagtól. Ennek a különös idegennek most négy ellenséges fajtársával kell szembe néznie. Kettő ugrik, de a szürke gyorsabb volt és míg ők a levegőben célt tévesztve repülnek a szürke alulról belemar a hasaljukba, majd kitép mind kettőből egy egy szép darabot. Az ugró páros kibelezve hever a szürke mellett, de másik kettő ebből tanulva az alacsony támadásban bízik. A szürke először az egyikre néz majd a másikra. Rögzülnek benne a dolgok és amelyik nagyobb veszélyt jelent rá a felé az idegen felé fordul és felkapja szabályosan felemeli a földről. A másik elhitte, hogy nem tartja veszélyesnek, de nem erről volt szó. A szürke farkával pont akkor szúrta keresztül mikor a kis naiv már majd nem elérte, azt amelyiket felemelte annak pedig kilyukasztotta a koponyáját. Oltári rafinált egy dög és a harcán is látszott. Mint ha valamilyen terv szerint cselekedett volna, de ezt náluk ösztönnek hívják. A pincében lévők is felfigyeltek a csatára és megfelelő helyre mentek, hogy az eseményeket nyomon kövessék. Többek között ők is észrevették a szürkés színű idegent, aki egy ellenségét a hátán lévő csápjainál megragadt és neki vágott a falnak úgy, hogy az beomlott. Az omlás maga alá temetett még több tucatot mind két csoportból, de a szürke bevetette magát az ellenség közé és eszeveszett kaszabolást indított el. A feketeségben zöldes folyadékok voltak kivehetőek, ahogy nagy nyomáson kifröccsentek a testekből. A szürke és társai még több órán keresztül harcoltak míg elérték céljukat. Megölték mindet aki nem az ő fészkükhöz tartozott. Az épületben bámészkodók az idegenek felett síri csendben nézték végig a műsort ilyet még nem láttak, hogy egy egész falka csapott össze. A szürke mintha érezné gondolatukat felnéz az épületre majd egy hatalmas ugrással szinteket hagy el maga alatt és óriási sebességgel az emberek felé tart. Társai követik. Az emberek ekkor értették meg, hogy az egész öldöklés értük folyt. Megtudták valahogy az ott létüket és a táplálék forrás és gazdatest kiapadása miatt ők lettek a győztes csapat nyereményei. Elérte őket több mint fél év után az a perc amiről oly sokat beszéltek és már annyira eltolódott, hogy talán nem is bíztak az eljövetelében, de most itt van a szemük előtt.
/Az iromány remélem nem sért semmit lesz köv rész is:)/

2A vezér Empty A testőr on Pént. Feb. 17, 2012 11:33 am

Préda

Préda
A siker az egész univerzumban ismert pontosabban annak érzése hívják azt bárhogy. A visszatérő rajt a dolgozók fogadják akik átveszik a kintről hozott gazdatesteket és a keltető kamrába viszik. Nyolc test kerül átadásra utána a megfáradt csapat sebesüléseiktől és a harctól kimerülve megkeresik számukra a legalkalmasabb helyet a regenerálódásra, és a csápok segítségével rögzítik magukat az organikus falon. Lassan mindenki elfoglalja helyét kivéve egyet. Megvárja míg társai utolsó neszelésük is elhalkul és elindul a főjáraton lefelé a fészek szívébe, ahol a királynő már várja. Parancsadója tudja milyen beszámolóra számíthat az alattvalói által átélt szituációkba ő is betekintést nyert. Viszont nem csak ezért várja szolgálóját.
A megszokott forróság mintha most még jobban körbevenné a betoppanó idegent. A dolgozók utolsó teendőként felemelnek egy egy tojást és távoznak mindannyian. Az egész kamrában csak a királynő és a szürkés színű vezér volt, aki a királynő elé lépett. Az információ átadása pont úgy zajlott ahogy azt a királynő elképzelte, de most a dicséretét helyett olyan feromonok szabadultak fel, ami még a vezér számára is ismeretlen volt. Különös érzés kerítette hatalmába mitől kővé dermedve valami változásnak indult benne. Az idegen érzés nem volt fájdalom mentes, de a királynő mentális üzenetei nyugtatóan hatnak a vezérre. ~Most el kell menned, de hamarosan visszatérsz és más leszel mint a többiek. A vezér tudta most nem maradhat a fészekben ezek a változások nem csak rá de a fészek többi lakójára is kihatnak. A feromonok végig kísérték egészen a Colosseum határáig, de minden testvérén látta az ellene sugárzó jeleket. Ha maradna el is pusztulna ezért nem túl távol, hogy a királynő mentálisan simogató üzenetét érezze, de elhagyja a fészek körzetét. Úrnője megtiltotta alattvalóinak a vezér kijutásának megakadályozását amire nagy szüksége is volt az átalakulás végett. Egy autómosóban húzza meg magát bár ismerős hely, de most nem tűnik fel neki a fájdalmai teljesen eluralkodnak rajta, szenved. A királynő távolsága túlságosan is távoli habár csak két utca választja el őket, a vezér monogám melankóliába esve elveszti öntudatát.
Két nap telt el a felhőkarcolóban bujkáló emberek végzete óta. A fészekben nyolc új jövevény építi be a falakba a már táplálékként sem használt testeket. Váladékukkal bevonják a testrészeket a fal egy pontjával azonos helyeken. Lassú művelet, de a jó munkához idő kell. Az ébredése nehéz volt akár csak a tudata helyre rázódásának. Miután megszokta új testét, új életét a Praetorian szabályosan kitör a már számára szűkös helyről. Vízpumpák, kompresszorok rongálódnak és vízcsövek szakadnak ki a falból is. A lény 3.6m-es méteréhet képest nagyon gyorsan mozog. A nap fénye megtörik csillogó páncélján a hatalmas korona a koponya végén több épületről is lebont valamilyen építő elemet, ahogy a szűk kis utcákon keresztül a fészekbe tart. A farkával romos kocsikat mozdít el és borít fel a padkák mentén. Talpa alatt megreped az aszfalt kezeit széttárva élvezettel szakítja ki a lebetonozott villanypóznákat. Hihetetlen erő áramlik testében nyomát sem érzi a fájdalomnak és a magányt leváltja egy erős kötődés úrnője iránt, akitől e nagy erőt kapta.
A fészek utcájában megtorpan kb. 200m-re a céltól. Hat számára idegen élőlény végzett az őrszemekkel meglehetősen könnyedén majd belépnek a bejáraton. A testőr nem habozik most még gyorsabban rohan a fészek bejárata felé gyűlölettől elvakultan. Az utolsó épületnél jár és egy roncsot kell kikerülnie, amikor egy fehéres kék színű nyaláb súrolja a vállpáncélzatát. A hatalmas test neki csapódik egy telefonfülkének amit maga alá temet, de hamar feláll és felfogja egy hátvéd őrszemmel van dolga. A vadász egy benzinkút tetején áll és újra beméri a testőrt, de az hirtelen gyorsasággal felkap egy robogót és elhajítja. A vadásznak éppen sikerült kitérnie, de a lendülettől lebukfencezett a tetőről a földre. Cselekednie kell mert a praetorian pillanatokon belül eléri. A vadász kicsúsztatja glaive-ét és harci állást vesz fel. Először a bal karmok elől hajol el majd a jobb karmok elől, de csak hátrál és védekezik. A körülöttük lévő töltő kutakból szinte mindet szétveri a testőr a cél tévesztése miatt. Régi üzemanyagok megfáradt olajok terítik be a harcolókat és már a töltőállomás parkolójában küzdenek. A vadász elhajol majd szúr egyet ami a testőr combját éri. A sebet fel sem véve megragadja a lándzsát és kitépi a sebből meg a vadász kezéből egyaránt messzire elhajítva azt. A vadásznak alkari pengéjét sem volt ideje kiereszteni mert a testőr felemelte a földtől majd nagy erővel visszapasszírozta a betonozott talajba. A beton megrepedt a becsapódástól és csontok törtek. A vadász magatehetetlenül feküdt majd megkapta a kegyelemdöfést.
A fészek előtt négy idegen tetem bomladozott, de a fészekben ugyan ez a látvány fogadta csak sokkal több testvére hevert a savban olvadozva. Egyetlen vadász tetemét sem látta és érezte, hogy a királynő veszélyben van. A királynői kamara bejáratánál ádáz küzdelem folyik miközben a veszélyben lévő úrnő sikítva adja a parancsokat a saját védelme érdekében. Egyre beljebb nyomulnak a harcolók a kamrába és mikor az utolsó herével is végeznek megállnak a királynő előtt és kötelékeikkel meglasszózzák. Erőszakkal választják le tojócsövéről és közben pokolba illő hangon hívja utolsó reményét, aki pont a megfelelő pillanatban lép be és vérszomjas üvöltéssel jelez a vadászoknak. ~Hagyjátok az anyámat. Nem várja meg mit lépnek a vadászok feléjük ront, de hamar irányt kell változtatnia mert kék színű csóvák tartanak felé. A sok testsúly áthelyezés miatt még kevésbé tudja koordinálni mozgását és szabályosan a vadászokra zuhan. Egyet maga alá terít és agyonnyom. A többi a királynő épsége érdekében nem használja a vállöveget, de egyszerre pattintják ki a lándzsájukat és úgy néznek szembe a királynővel és testőrével. Két hatalmas erőt sugárzó lény áll a vadászok előtt, az igazi prédák megtestesítői. A vadászok nem mozognak csak a két lény kígyók módjára tekerednek és hirtelen a testőr jobb keze előre nyúl megragadva az egyik vadász lándzsáját akit maga elé húz és a farkára tűz a következő pillanatban. A vadász társaiból kettő ráveti magát a testőrre a másik kettő a királynő figyelmét köti le. A testőr két karját fogják le és próbálják a földre rántani. A rántástól négykézlábra esik, de a hatalmas pajzzsal a fején az egyiket míg a farkával a másikat sodorja el még mielőtt leszúrnák. A királynő és a másik két vadász csak áll egymással szemben, de nem cselekednek. A vadászok keze meg van kötve, de tudják kevesen vannak két ilyen lény ellen. A két elsodort vadász hamar talpra szökken, de csak az egyik tud ismét támadásba lendülni. A másikat két here húzza be egy sötét sarokba és cafatokra tépik. A támadóban csak akkor tudatosul társa sorsa mikor már a testőrrel harcol. A királynőt befogó páros észreveszi a közeledő heréket akik a falon lefelé ereszkedve hamarosan elérik őket. Egyikőjük vállövegével tüzel felfelé de, hogy figyelmét levette a királynőről most az életével fizet érte. A hosszú csontos farok úgy hatol át a vadász testén, hogy azt majdnem két felé szakítja. A testőrnek sikerül a támadója felé kerekednie és elkapja mind két karját. Az izmos karok inai és csontjai elérik szakító szilárdságukat és recsegve, ropogva szakadnak ki a testből. A vadász térdre rogy, de a testőr nem végzi ki hanem megfordul és elkapja a királynőt támadót. A térdelő vadásszal a herék szintén kegyetlen módon végeztek. A testőr a lábánál fogva repíti át a másik sarokig a vadászt akire három here veti magát, de mielőtt végeznének vele a irálynő a parancsot ad a keltetőbe való elhelyezésére.
A fészekben maradtak még elegen igaz, számuk jelentősen megcsappant. A testőr jó pár sebből vérzett, de igazi testőr lett belőle. A királynő a vedlőkamrába küldte, hogy mihamarabb szolgálatba állhasson, hogy hasonló feladatokat teljesíthessen.

Vissza az elejére  Üzenet [1 / 1 oldal]

Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.