Faj: Ember
Nem: Férfi
Név: Thomas Martinez
Becenév: nincs
Születési dátum: 2160. február 24. (30 éves)
Születési hely: Buenos Aires, Argentína
Foglalkozás vagy volt foglalkozása: Katona, előtte tanuló
Külső és belső jellem: Mélyen vallásos katolikus, frusztrált személy. Szerinte az alienek Isten büntetése az emberek bűnös élete miatt.
Felszerelés: M56A2 SMART GUN testhevederre erősített állványzattal, M4A3 szolgálati fegyver, Fairbairn-Sykes harci kés .Egy mozgás érzékelő a SMART GUN-on van még M10-es páncélsisak és egy M3 típusú páncél ,a sisakon van egy maszk amibe be van építve egy légző berendezés.Kézi Biblia(Spanyol nyelvű) és egy kereszt nyaklánc.
Ismertető jelei:165 cm magas,80 kg, barna szemek, barna rövidre vágott haj,bajuszom van és fehér bőrű. Tökéletesen tud angolul és spanyolul.
2160. február 24.-én születtem Buenos Aires-ban, vallásos középosztálybeli családban. Szüleim gondosak voltak. A legjobb Buenos Aires-i katolikus iskolába jártam, igen jó eredményeket értem el.18 évesen csatlakoztam az Argentin fegyveres erőkhöz. Gyalogosnak jelentkeztem a kiképzésem jól sikerült. Egy roham osztaghoz osztottak be, mint nehéz fegyveres a többiekkel igen jól kijöttem. Egy Arturo Frondizi nevű közlegénnyel igen jó barátságot kötöttem.
2187 az első bevetés az idegenek ellen, küldetés egy kisebb fészek elleni támadás volt a seregben a mi csapatunk is bent volt. A támadás sikerrel zárult nagy veszteséggel.2188 Córdoba városának védelme a xenok ellen a és civil lakosság evakuálása az osztagban ,amiben voltam a védelmet látta el eleinte jó tartottuk magunkat ,de egyre többen jöttek és már lőszer hiányba voltunk .A csapat fele oda veszet köztük a barátom is életét vesztette a csapat másik felét és engem egy szállító hajó mentette ki. Később hallom, hogy sokan maradtak a városba és a xeno-k martalékául végezték. Egy hétre rá engem és a csapat maradékát evakuálják Gateway-re . Gateway-en egyre jobban azt gondolom ,hogy Isten büntetése ,ezek a lények az emberek bűnei-ért. A családom és barátaim elvesztése miatt egy ideig elzárkózom, és nagy gyűlöletet érzek az idegenek iránt én is, mint sokan mások ki akarom. irtani az idegeneket.
Én is láttam a tévében, mikor azt az örült tábornokot megölte egy királynő borzasztó volt nézni. 2190. Januárjától-Áprilisáig, több kisebb bevetésen részt vettem a földön, de ezek legtöbbje kudarcba fulladt. Az egyik ilyen küldetésem 2190. Március 20-kán volt New York-ban a feladatunk az, volt, hogy pusztítsunk el az idegenek egyik tojás tároló helyét. A küldetés eleinte jó ment és nem ütköztünk semmilyen ellenállásba. Tíz perces út után elértük azt az épületet, ahol a tojások voltak összesen tízen voltunk, de csapat ketté vált, hogy a feladatott gyorsabban elvégezzük. Eleinte csak néhány dolgozóval találkoztunk, amiket könnyedén kinyírtunk, de amikor egy sötétebb helyiségbe értünk a rádióban hallatszót, hogy a másik csapat harcba keveredet és azt mondták nekünk körbe vették őket. Néhány perc múlva megszakadt a kapcsolat velük. Nem sokkal ezután a mozgás érzékelőink nagy mozgolódást érzékeltek és egyre közeledtek. Akkor felkészültünk a harcra az első hullámot vissza, vertük ezután, megkezdtük az épület elhagyását futás közben úgy vettem észre, hogy a mögöttem haladó technikus nagyon lemaradt mikor hátra néztem láttam, hogy egy idegen átszúrja rajta farkát mikor ezt láttam elkezdtem gyorsabban szaladni. Mikor kijárat közelébe értünk a legelöl futó közlegény, aki már kiért, de ekkor felülről egy idegen ugrót rá és elkezdte szétmarcangolni. Mikor ez történt akkor nem haboztunk és elkezdtünk lőni a dögre és meg is öltük, de nem sikerült megmenteni a bajtársunkat már akkor meghalt, mikor ráugrót a dög. Ezután folytattuk menekülést a Winters tizedes még az épületben hívta a szállító hajót, hogy evakuáljon minket, de a nyomunkba voltak az idegen igen sokan is voltak, de elértük a leszállási zónát és pont megjött a hajó is oda pörkölt a dögöknek a géppuskával és egy két rakétát is kilőtt. Ezután gyorsan felszedet minket és el is húztuk a csíkot onnan.
A küldetés után egy ideig Gateway-en tejesítettem biztonsági feladatokat. De 2190 Szeptemberében úgy döntöttem, hogy ideje vissza, térni a frontra. Most várok, mikor mehetek a frontra.
(Kiegészítés: a kalandom az AVP: Trinity-n)
Egy napon, egy ember kopogtatott a szállásom ajtaján, és amikor kinyitottam az ajtót egy parancsnok állt ott, aki egy aktát, nyomot a kezemben és azt mondta, hogy egy óra múlva jelenjek meg a dokkoknál. Az aktákban az állt, hogy egy felderítő csapat bajba került Ryushin, ezért egy küldenek egy másik osztagot, aminek én is tagja voltam, hogy derítsék ki mi történt a felderítő csapattal. Az akció fedőneve Sivatagi Sólyom volt. Gyorsan magamhoz szedtem a felszerelésemet elindultam a dokkhoz. Amikor oda értem gyorsan beálltam a többiekhez, akik ott vártak. Ekkor találkoztam Reznoval egy zsoldossal, akivel össze, barátkoztam. Egy kis idő után kinyílik az egyik hajó ajtaja, majd egy tiszt fedélzetre invitált mindenkit a hajóra. A tisztet és a pilótákat leszámítva 9 voltunk, volt köztünk felcser, robbantás specialista, de a legtöbbjük közönséges tengerész, gyalogos volt. Majd a hajónk felszállt és elindul a célja felé. Amikor meg érkeztünk a hajó beállt Ryushi körüli pályára. Ezután beszálltam egy kompba míg Reznov egy másikba, miközben leszálltunk a bolygóra egy furcsa objektumot láttunk. Meg hallottam, hogy a tiszt ragadozókról beszélt, és akkor jöttem rá, hogy az egy ragadozó hajó. Amikor leszálltunk ketté, választották a csapatott, Reznov vitt három embert és a ragadozó hajó felé küldték, én és a többi embert az ellenkező irányba mentünk, hogy nyomokat keressünk az eltűnt csapat után, két óra múlva kellett találkoznunk. Ezután elindultunk, ahogy haladtunk hirtelen lábnyomok jelentek, amik nem embertől voltak, hamarosan egy kerek tárgy jelent meg a csapatom felett, és láttuk, hogy valami van rajta, de a naptól nem láttunk rendesen, de amikor felhők eltakarták a napot, akkor már rendesen láttuk, hogy az egy ragadozó. Egy pillanattal később egy kék sugár tör elő a lény bal válla fölül, mely szétrobbantja az egyik közlegény fejét. Gyorsan parancsot adtam, hogy bújjon mindenki fedezékbe, és én is egy szikla mögé bújtam. De a lény leugrót a siklóról nem is törődve azzal, hogy lőnek rá a lándzsájával egy újabb embert ölt meg. Ezt kihasználva ráfordítottam a Smart Gun-mat és elkezdtem sorozni rá, ami meg tette a hatását és a földre küldte a ragadozót, a ragadozó meg nyomott néhány gombot a kezén lévő gépen, majd meghalt. Egyből vissza, vonulót fújtam és mind futásnak eredtünk, úgy körülbelül 200 méterrel távolabb kerültünk a ragadozó holttestétől, egy mini atomrobbanás történt. Szerencsénkre csak a lökéshullám kapott el minket. Ezután visszatérünk a leszálló helyre, Reznov-ék és épp visszatértek, de őket éppen üldözték valami kutyaszerű lények üldözték őket. Ekkor meg parancsoltam az embereimnek, hogy nyújtsanak fedező tüzet Reznov-nak és társainak, és én is elkezdtem sorozni a lényekre. Kettőt sikerült elintéznünk, de a többi tovább, folytatta a rohamot, de tíz méternél lelassítottak és lassan kezdtek közeledni felénk. Gyorsan rávittem a fegyveremet Reznov-tól jobbra lévő dögre és lőni kezdtem, ezzel meg is mentettem az életétt. De a lények körbe vettek minket és az egyik bement a körbe Reznov felé. Ekkor már egy kicsit bepánikoltam , és elkezdtem gondolatomban Istenhez fohászkodni, majd a tőlem jobbra lévő dögre egy kaszáló sorozatott küldtem. De ezzel csak felidegesítettem őket, és az egyik kiragadt egy közlegényt és végig néznünk, hogy tépték szét szegény embert. Reznov közben elintézte a feléje tartó lényt. Majd valami halk sípolást hallunk, amitől a lények visszafordulnak és visszamennek ahonnan jöttek. Ekkor gyorsan felszálltunk az egyik kompra és felszállunk vele, de nem érjük el a hajónkat, mert egy lökéshullám miatt a kompunk lezuhan, és csak öten éltük túl a zuhanást, de a tiszt nem volt az élők sorában. Én körülnéztem, a kompon és találtam egy adó vevőt, de valami zavarta az adást, inkább oda adtam Reznovnak. Miután összeszedtük a felszereléseket a komp roncsiról, Reznov vezetésével elindultunk, arra ahol én is a csapatom volt. Túljutottunk a robbanás helyszínén észrevettünk egy magas hegyet, de az egy napi járásra volt tőlük, ezért fél úton tábort vertünk éjszakára. Szerencsékre alvás közben nem támadtak meg minket, amikor felkeltünk a tábortól nem messze egy lándzsa volt a földbe szúrva és rajta volt annak a közlegénynek a feje, akit azok a kutyaszerű lények öltek meg. Gyorsan folytattuk az utunkat hegy felé, útközben a rádióból fogtunk egy adást, amit egy túlélőtől. Nem olyan messze egy barlangban bújt meg, mikor oda értünk előjött a barlangból és közölte, hogy az ő neve Michael Smith és ő az egyetlen túlélő a felderítő csapatból, akik ért jöttünk. Egy kis beszélgetés után tovább folytatjuk az utunkat, de egyszer csak hangosan kezdenek csipogni a mozgásérzékelők és hamarosan 3 sikló jelent meg, pont olyanok, mint amivel én és csapatom találkozott. Mindegyiken kettő ragadozó volt, mindegyikről leugrott egy ragadozó megölték a többieket, csak Én, Reznov és Smith maradtunk. Mindegyikünkre egy ragadózó, sikerült legyőznünk őket, de elvesztettem a Smart Gun-mat és a pisztolyomat is. A másik három ragadozó elvitték a hallott társaikat, minket meg elengedtek. Én elvettem az egyik halott társam fegyverét, majd tovább mentünk a hegy felé. Fölmentünk rá és ott találtunk egy régi épületet, amiben volt egy működő kommunikációs eszköz, amivel felhívtuk a hajót, szerencsékre még nem ment el. Leszállt értünk, majd amikor felszálltunk a hajóra. Az gyorsan felszállt, és elindultunk vissza Gateway-re és vissza és értünk.
Nem: Férfi
Név: Thomas Martinez
Becenév: nincs
Születési dátum: 2160. február 24. (30 éves)
Születési hely: Buenos Aires, Argentína
Foglalkozás vagy volt foglalkozása: Katona, előtte tanuló
Külső és belső jellem: Mélyen vallásos katolikus, frusztrált személy. Szerinte az alienek Isten büntetése az emberek bűnös élete miatt.
Felszerelés: M56A2 SMART GUN testhevederre erősített állványzattal, M4A3 szolgálati fegyver, Fairbairn-Sykes harci kés .Egy mozgás érzékelő a SMART GUN-on van még M10-es páncélsisak és egy M3 típusú páncél ,a sisakon van egy maszk amibe be van építve egy légző berendezés.Kézi Biblia(Spanyol nyelvű) és egy kereszt nyaklánc.
Ismertető jelei:165 cm magas,80 kg, barna szemek, barna rövidre vágott haj,bajuszom van és fehér bőrű. Tökéletesen tud angolul és spanyolul.
2160. február 24.-én születtem Buenos Aires-ban, vallásos középosztálybeli családban. Szüleim gondosak voltak. A legjobb Buenos Aires-i katolikus iskolába jártam, igen jó eredményeket értem el.18 évesen csatlakoztam az Argentin fegyveres erőkhöz. Gyalogosnak jelentkeztem a kiképzésem jól sikerült. Egy roham osztaghoz osztottak be, mint nehéz fegyveres a többiekkel igen jól kijöttem. Egy Arturo Frondizi nevű közlegénnyel igen jó barátságot kötöttem.
2187 az első bevetés az idegenek ellen, küldetés egy kisebb fészek elleni támadás volt a seregben a mi csapatunk is bent volt. A támadás sikerrel zárult nagy veszteséggel.2188 Córdoba városának védelme a xenok ellen a és civil lakosság evakuálása az osztagban ,amiben voltam a védelmet látta el eleinte jó tartottuk magunkat ,de egyre többen jöttek és már lőszer hiányba voltunk .A csapat fele oda veszet köztük a barátom is életét vesztette a csapat másik felét és engem egy szállító hajó mentette ki. Később hallom, hogy sokan maradtak a városba és a xeno-k martalékául végezték. Egy hétre rá engem és a csapat maradékát evakuálják Gateway-re . Gateway-en egyre jobban azt gondolom ,hogy Isten büntetése ,ezek a lények az emberek bűnei-ért. A családom és barátaim elvesztése miatt egy ideig elzárkózom, és nagy gyűlöletet érzek az idegenek iránt én is, mint sokan mások ki akarom. irtani az idegeneket.
Én is láttam a tévében, mikor azt az örült tábornokot megölte egy királynő borzasztó volt nézni. 2190. Januárjától-Áprilisáig, több kisebb bevetésen részt vettem a földön, de ezek legtöbbje kudarcba fulladt. Az egyik ilyen küldetésem 2190. Március 20-kán volt New York-ban a feladatunk az, volt, hogy pusztítsunk el az idegenek egyik tojás tároló helyét. A küldetés eleinte jó ment és nem ütköztünk semmilyen ellenállásba. Tíz perces út után elértük azt az épületet, ahol a tojások voltak összesen tízen voltunk, de csapat ketté vált, hogy a feladatott gyorsabban elvégezzük. Eleinte csak néhány dolgozóval találkoztunk, amiket könnyedén kinyírtunk, de amikor egy sötétebb helyiségbe értünk a rádióban hallatszót, hogy a másik csapat harcba keveredet és azt mondták nekünk körbe vették őket. Néhány perc múlva megszakadt a kapcsolat velük. Nem sokkal ezután a mozgás érzékelőink nagy mozgolódást érzékeltek és egyre közeledtek. Akkor felkészültünk a harcra az első hullámot vissza, vertük ezután, megkezdtük az épület elhagyását futás közben úgy vettem észre, hogy a mögöttem haladó technikus nagyon lemaradt mikor hátra néztem láttam, hogy egy idegen átszúrja rajta farkát mikor ezt láttam elkezdtem gyorsabban szaladni. Mikor kijárat közelébe értünk a legelöl futó közlegény, aki már kiért, de ekkor felülről egy idegen ugrót rá és elkezdte szétmarcangolni. Mikor ez történt akkor nem haboztunk és elkezdtünk lőni a dögre és meg is öltük, de nem sikerült megmenteni a bajtársunkat már akkor meghalt, mikor ráugrót a dög. Ezután folytattuk menekülést a Winters tizedes még az épületben hívta a szállító hajót, hogy evakuáljon minket, de a nyomunkba voltak az idegen igen sokan is voltak, de elértük a leszállási zónát és pont megjött a hajó is oda pörkölt a dögöknek a géppuskával és egy két rakétát is kilőtt. Ezután gyorsan felszedet minket és el is húztuk a csíkot onnan.
A küldetés után egy ideig Gateway-en tejesítettem biztonsági feladatokat. De 2190 Szeptemberében úgy döntöttem, hogy ideje vissza, térni a frontra. Most várok, mikor mehetek a frontra.
(Kiegészítés: a kalandom az AVP: Trinity-n)
Egy napon, egy ember kopogtatott a szállásom ajtaján, és amikor kinyitottam az ajtót egy parancsnok állt ott, aki egy aktát, nyomot a kezemben és azt mondta, hogy egy óra múlva jelenjek meg a dokkoknál. Az aktákban az állt, hogy egy felderítő csapat bajba került Ryushin, ezért egy küldenek egy másik osztagot, aminek én is tagja voltam, hogy derítsék ki mi történt a felderítő csapattal. Az akció fedőneve Sivatagi Sólyom volt. Gyorsan magamhoz szedtem a felszerelésemet elindultam a dokkhoz. Amikor oda értem gyorsan beálltam a többiekhez, akik ott vártak. Ekkor találkoztam Reznoval egy zsoldossal, akivel össze, barátkoztam. Egy kis idő után kinyílik az egyik hajó ajtaja, majd egy tiszt fedélzetre invitált mindenkit a hajóra. A tisztet és a pilótákat leszámítva 9 voltunk, volt köztünk felcser, robbantás specialista, de a legtöbbjük közönséges tengerész, gyalogos volt. Majd a hajónk felszállt és elindul a célja felé. Amikor meg érkeztünk a hajó beállt Ryushi körüli pályára. Ezután beszálltam egy kompba míg Reznov egy másikba, miközben leszálltunk a bolygóra egy furcsa objektumot láttunk. Meg hallottam, hogy a tiszt ragadozókról beszélt, és akkor jöttem rá, hogy az egy ragadozó hajó. Amikor leszálltunk ketté, választották a csapatott, Reznov vitt három embert és a ragadozó hajó felé küldték, én és a többi embert az ellenkező irányba mentünk, hogy nyomokat keressünk az eltűnt csapat után, két óra múlva kellett találkoznunk. Ezután elindultunk, ahogy haladtunk hirtelen lábnyomok jelentek, amik nem embertől voltak, hamarosan egy kerek tárgy jelent meg a csapatom felett, és láttuk, hogy valami van rajta, de a naptól nem láttunk rendesen, de amikor felhők eltakarták a napot, akkor már rendesen láttuk, hogy az egy ragadozó. Egy pillanattal később egy kék sugár tör elő a lény bal válla fölül, mely szétrobbantja az egyik közlegény fejét. Gyorsan parancsot adtam, hogy bújjon mindenki fedezékbe, és én is egy szikla mögé bújtam. De a lény leugrót a siklóról nem is törődve azzal, hogy lőnek rá a lándzsájával egy újabb embert ölt meg. Ezt kihasználva ráfordítottam a Smart Gun-mat és elkezdtem sorozni rá, ami meg tette a hatását és a földre küldte a ragadozót, a ragadozó meg nyomott néhány gombot a kezén lévő gépen, majd meghalt. Egyből vissza, vonulót fújtam és mind futásnak eredtünk, úgy körülbelül 200 méterrel távolabb kerültünk a ragadozó holttestétől, egy mini atomrobbanás történt. Szerencsénkre csak a lökéshullám kapott el minket. Ezután visszatérünk a leszálló helyre, Reznov-ék és épp visszatértek, de őket éppen üldözték valami kutyaszerű lények üldözték őket. Ekkor meg parancsoltam az embereimnek, hogy nyújtsanak fedező tüzet Reznov-nak és társainak, és én is elkezdtem sorozni a lényekre. Kettőt sikerült elintéznünk, de a többi tovább, folytatta a rohamot, de tíz méternél lelassítottak és lassan kezdtek közeledni felénk. Gyorsan rávittem a fegyveremet Reznov-tól jobbra lévő dögre és lőni kezdtem, ezzel meg is mentettem az életétt. De a lények körbe vettek minket és az egyik bement a körbe Reznov felé. Ekkor már egy kicsit bepánikoltam , és elkezdtem gondolatomban Istenhez fohászkodni, majd a tőlem jobbra lévő dögre egy kaszáló sorozatott küldtem. De ezzel csak felidegesítettem őket, és az egyik kiragadt egy közlegényt és végig néznünk, hogy tépték szét szegény embert. Reznov közben elintézte a feléje tartó lényt. Majd valami halk sípolást hallunk, amitől a lények visszafordulnak és visszamennek ahonnan jöttek. Ekkor gyorsan felszálltunk az egyik kompra és felszállunk vele, de nem érjük el a hajónkat, mert egy lökéshullám miatt a kompunk lezuhan, és csak öten éltük túl a zuhanást, de a tiszt nem volt az élők sorában. Én körülnéztem, a kompon és találtam egy adó vevőt, de valami zavarta az adást, inkább oda adtam Reznovnak. Miután összeszedtük a felszereléseket a komp roncsiról, Reznov vezetésével elindultunk, arra ahol én is a csapatom volt. Túljutottunk a robbanás helyszínén észrevettünk egy magas hegyet, de az egy napi járásra volt tőlük, ezért fél úton tábort vertünk éjszakára. Szerencsékre alvás közben nem támadtak meg minket, amikor felkeltünk a tábortól nem messze egy lándzsa volt a földbe szúrva és rajta volt annak a közlegénynek a feje, akit azok a kutyaszerű lények öltek meg. Gyorsan folytattuk az utunkat hegy felé, útközben a rádióból fogtunk egy adást, amit egy túlélőtől. Nem olyan messze egy barlangban bújt meg, mikor oda értünk előjött a barlangból és közölte, hogy az ő neve Michael Smith és ő az egyetlen túlélő a felderítő csapatból, akik ért jöttünk. Egy kis beszélgetés után tovább folytatjuk az utunkat, de egyszer csak hangosan kezdenek csipogni a mozgásérzékelők és hamarosan 3 sikló jelent meg, pont olyanok, mint amivel én és csapatom találkozott. Mindegyiken kettő ragadozó volt, mindegyikről leugrott egy ragadozó megölték a többieket, csak Én, Reznov és Smith maradtunk. Mindegyikünkre egy ragadózó, sikerült legyőznünk őket, de elvesztettem a Smart Gun-mat és a pisztolyomat is. A másik három ragadozó elvitték a hallott társaikat, minket meg elengedtek. Én elvettem az egyik halott társam fegyverét, majd tovább mentünk a hegy felé. Fölmentünk rá és ott találtunk egy régi épületet, amiben volt egy működő kommunikációs eszköz, amivel felhívtuk a hajót, szerencsékre még nem ment el. Leszállt értünk, majd amikor felszálltunk a hajóra. Az gyorsan felszállt, és elindultunk vissza Gateway-re és vissza és értünk.
