/Előzmény: Űrkikötő/
Nem törődött az emberekkel. Sőt nem igazán figyelte merre megy, csak ment. Hagyta, hogy Garibaldi arra menjen amerre akar. Okos ló volt, megjegyezte az utat ellenben Anitával. Ő gondolataiba mélyedve ült lova hátán.
Miért kell a grófnak egy élő predátor? Talán.. tényleg "vámpír"? Lehetséges egyáltalán ilyen? Hm.. Heh, nem is tudom mi lenne, ha most össze találkoznék egy predátorral. Nem lenne túl sok esélyem.. sőt, egyáltalán nem biztos, hogy élve megúsznám. Nem is ismerem annyira a fajtájukat. Mik a szokásaik, hogy harcolnak, stb.. ezekről semmit sem tudok. Ohh, Rashid mi lesz velünk? Lehet, hogy ma este ér utol a halál. Akkor amikor a szüleim meghaltak.. ha hallgatok anyára és nem megyek lovagolni. Már a túlvilágon lennék..
- Hó. Lám-lám. Egy kikötő. -leszállt a nyeregből és a kikötőt kezdte figyelni. Garibaldi inni kezdett- Nos.. Benézünk a kikötőbe? Be surranjak, mint egy betörő vagy csak sétáljak be a főbejáraton? -kérdezte lovát. Az állat felemelte fejét és morgott egyet- Besurranjak? Hm.. Ahogy gondolod. Nem keltek feltűnést, olyan leszek, mint egy árny. -válaszolt vissza a lónak. Felült rá és ügetésben haladt a kikötő felé.