A faj

Az idegenek sok néven ismertek, a tudósok körében csak xenomorphok, a gyarmati gyalogságnál csótányok, rovarok, dögök, a mentálisan megtört Spearek leginkább sárkányként emlegetik őket vagy messiás ill. istennőnek a királynőnek, a galaxis egy másik szegletében kemény húsúként.
Ám teljesen mindegy milyen névvel illetjük, aki találkozott akár egyel is az általában a „tökéletes gyilkoló gép” névvel illeti.
Az idegenek mivoltát az emberiség sokáig nem tudta, körülbelül a fertőzés elterjedésével egy időben tudta meg az ICC vezetése, hogy egy Proteus nevű bolygón gyártották le az első egyedet. Igen, gyártották, mint egy limitáltan intelligens biológiai fegyvert, hogy kik, arról nagyon kevés információja van mind az embereknek, mind a Yautjáknak.
Az emberek Pilótaként emlegeti a fajt, akik véres polgárháborújuk miatt kifejlesztették ezt a biológiai fegyvert több tízezer évvel ezelőtt. (részletekért lásd: Pilóta – A Faj)

A xenomorphokat nem igazán lehet hasonlítani semmilyen más élőlényhez, amivel ember eddig találkozott. Két vékony, de rendkívül erős karral és lábakkal, egy farokkal és egy banán alakú hosszú fejjel, mindenféle látható érzékszerv nélkül. (persze a karok és lábak száma nagyban függ a gazdatest adottságaitól) Kivétel ez alól a száj ami „ezernyi” tűhegyes fogat rejt, sőt egy ún. Szekunder kilökhető „nyelvük” is van, melyen egy újabb fogsor kap helyet, ez a szervük elég halálos, mivel a dolgozó olyan erővel tudja kilökni nyelvét, hogy könnyedén szétroppantja vele egy humanoid csontos koponyáját.
Bár nincsenek külső érzékszervek, de ritkán egyes példányok koponyájának elülsőrészén megfelelő megvilágításban mintázatként látszik a gazdatest koponya szerkezete. Ez egy eléggé földön túli „arcot” kölcsönözve a lénynek.


Egy példány megnőhet akár 2-2,5 méter magasra, ez mindig a gazdatestétől függ. (Mikor az idegenekről beszélünk, általában az emberből kikelt variánst vesszük alapul) Végtagjai nagyon erősek, egy ember karját játszva kitépi, és hatalmasakat tud ugrani, lábain és kezein akár 6 karom is helyet kaphat, ezzel egy érdekes képességet fejlesztettek ki, a falon mászást, képesek a falakon, plafonokon könnyedén nesztelenül mászni, ez valószínűleg a lények részlegesen hidraulikus elven működő mozgása könnyíti meg. Továbbá valószínűleg milliónyi mikroszkopikus szőrszár szerű képződmény lehet az ujjaikon és tenyerükön / lábfejükön, mint a gekóknak, ez is segíti a falon való mászást. A lény „bőre” leginkább a földi kitinpáncélos rovarokéra emlékeztet, egy rendkívül ellenálló héj borítja, ezzel nagyon zord külsőt adva az idegennek. Nagyrészt szilikon polimereken alapszik a lény felépítése, de megtalálhatóak más váz anyagok is, mint amik a kitin vagy a csontvázakért felelősek. Külső vázuk rendszerint fekete – sötétkék - sötétbarna, továbbá lilás és zöldes színárnyalatú idegenek is léteznek.
Farka hosszú, csontos, rendkívül könnyen manőverezik vele, két lábon járásnál egyensúlyozó szervnek is működik, a farok vége rendkívül éles tőrszerű alakban végződik, amivel könnyedén felnyársal egy humanoidot akár fémpáncélon keresztül is. Ennek a végződésnek még egy fontos célja van, a farok végében egy kis méregcsatorna is található, amivel ha az idegen csak egy kicsit is belemélyeszti az áldozatba a farkát, bénító mérget fecskendezhet belé. Egyes variánsoknak éles tüskék találhatóak a farkon.
Egyes példányoknak hátán található egy kis tüskékkel ékesített kinövés, mely a fészek falába való beakaszkodást segíti. Háton még általában furcsa légzőcsövek találhatóak, ezeknek feladatuk ismeretlen, sokak szerint légzőszerv, de nincs szükségük levegőre a lényeknek, talán lehet, hogy valamiféle részecskefelfogó szerv, ami az élő szervezetnek energiát ad. Feltehetően ők is képesek a környezetükből bioenergiákat kivonni, így ez a táplálkozás mellet egy kisegítő energiaszerző szerv, ezért képesek testtömegüket megőrizni táplálkozás nélkül. Más kérdés, hogy pl. jó pár variánsnak nincs ilyen „csöve”, mégis képesek környezetükből energiát kivonni. Vagyis igazából eme szerv funkciója teljességgel ismeretlen.
A lény táplálékát hús alkotja, különös módon az agy, amit elsődleges táplálékforrásnak tekintetnek.

A fejében található a kommunikációs központ. E mellet egy vese alakú szerv található. A felületét fulleritburokba zárt hurlantium borítja. A belsejében kúp alakú kinövés látható azokban pedig neuronok vannak. Ez az idegen lény 'pszichikai vevőberendezése'. A fullerit és a hurlatium felfogja az E- hullámokat, a kúpok pedig interferencia jeleket gerjesztenek az elektromágneses mezőkből. A lény nemcsak érzékeli az agyhullámokat, hanem arra is képes, hogy a beérkező jelek alapján képet alkosson a hullámokat kibocsájtó élőlény fizikai megjelenéséről. Továbbá képes elkülöníteni az érzelmeket (félelem, agresszivitás stb.) Nem bizonyított, de feltehetően a zsákmány pszichikai állapotától függően cselekszik. Minél jobban fél az áldozat annál magabiztosabb. Viszont olyan lény mi nem fél, sőt roppantul magabiztos (és nem a tudatlansága miatt), az idegenre furcsa módon olyan hatással van, hogy az ún. harci értéke alacsonyabbá válik, nem úgy, mint egy gyáva ellenfél eseténél, sőt akár még kis időre meg is torpanhat az idegen ilyen ellenfél esetén.
Az idegen rendelkezik még szagló és hallószervekkel is, bár ezeknek a tulajdonságait és milyenségét, még nem sikerült feltérképezni. Furcsa banán alakú feje 360 fokos „látást” biztosít, ezt valószínűleg mentálisan hozza létre, nem szokványos látószervekkel.
Kommunikációjukat primitívnek is lehetne nevezni, egymás között feromonokkal történik, amik szimplán illatok, az idegeneknek nagyon jó szaglásuk van, ám ritkább, bonyolultabb esetekben mentális kapcsolattal kommunikálnak, afféle telepátiával, mivel állandó kötelékben vannak közeli fajtársaikkal és a királynővel. Viszont a királynők képesek egymás közt fent tartani stabilan a mentális kommunikációt. Az idegenek saját szemszögükből sajátos módon látják az élőlényeket, amolyan aura veszi körbe az élő organizmusokat. Feltehetően a lélegezhető levegőjük igényétül függ, feltehetően ennek hála ismeri fel az arctámadó, hogy milyen anyaggal kábítható és tartható életben a gazdatest. (Saját fajukat vörös, az embert kék, a predatort zöld aura veszi körül.) Továbbá, a hang és testbeszéd szerepe a kommunikációjukban nem egészen ismert, de lényeges szerepet tölt be.

Testük felépítése roppant furcsa. Rendelkeznek gerinccel, de ez egybe épül a külső vázzal. Gerinctörést nehezen képesek túlélni, de farok vagy végtagvesztést túl élik. Vedlésekkel pedig képesek az elvesztet testrészt visszanöveszteni.
Kinézetre roppant furcsa lények. Nem csoda, hisz biológiai fegyverek. Biomechanikus felépítésük izomzaton, vázon és a keringési rendszeren is látszik. Olyanok mintha valami féle gépek lennének, holott élőlények.
Vére koncentrált molekuláris sav, ami magas nyomáson kering a szervezetben, célja a védelmen kívül ismeretlen, talán a részben hidraulikus mozgáshoz kell a magas nyomáson keringetett anyag, vagy valamiféle támogató anyag a belső szervekhez, de lehet, hogy csak a védelem szempontjából van így. Tehát ha egy idegent mélyen megvágunk, valószínűleg az arcunkba kapjuk a levét és nem ússzuk meg szárazon. Az arctámadó képes bőrén savat kiválasztani, hogy ezzel akadályokat marjon át. A felnőtt egyedek pedig képesek lehetnek szájukon át savat köpni. A sav szinte mindennel képes reakcióba lépni, alig van anyag mi képes lenne egy ideig ellenállni vagy kibírni ezt az anyagot.
Egyetlen célja a fajfenntartás. Bármilyen környezethez rendkívül gyorsan alkalmazkodik. Ez azzal magyarázható, hogy a gazdatestből kikelő idegen örökli a gazdatest emlékeit, jellemzői egy részét, külsőleg és belsőleg is.

Szociális felépítésük a földi rovarokéhoz hasonlít, leginkább a méhekéhez, hangyákéhoz. A lények fészkekben élnek, egy fészekben helyet kap az idegen „család” a boly. A fészkek általában nedves meleg helyeken vannak a környezet adottságaitól függően, ha úgy hozza sors akkor saját maguk építik fel a hatalmas ovális fészket és nem meg lévő barlangoba vagy romokba „fészkelnek be”. A királynő általában a fészek közepén található, a fészek falait, nyálkás fényt elég jól elnyelő fészek-zselé alkotja, amit az idegenek termelnek, (nyáluk és testnedveik, amiktől állandóan nyálkásak) fészek valószínűleg korlátlanul terjedhet, és a szervetlen anyagokat egy idő után lebontja. Ahogy a méheknek is nekik is van királynőjük, ez a biológiai fegyverek sakkban tartásához kellett az alkotó fajnak, mivel a királynőért szemrebbenés nélkül az életüket adják az alattvalók. Tojásokkal szaporodnak, amit a királynő rak. Fejlődésük átalakuláson alapul.
A tojások húsos hártyáiknak köszönhetően elég zord körülmények között is megvédik a benne lakozó petehordozót, a tojás valamiféle ösztönszerű módon kinyílik, amint érzékeli az arcmászó, hogy alkalmas gazdatest van a környéken, talán ilyenkor a tojás még az arcmászó része így nyílhat ki magától a tojás. A tojás valamiféle erekhez és nyálkához hasonló közeg tapasztja a talajhoz. Lehetséges, hogy ezen keresztül képes tápanyagokat felszívni a környezetből. A tojásban is sav kering védőmechanizmus ként.

Az arcmászó kb. 25-30 cm hosszú, négy pár csontos ujja van és egy kb. 20 cm hosszú farka. Arctámadók közt lehet némi különbség annak ellenére, hogy ugyan ahhoz az „alap” fajhoz tartoznak. Ennek oka ismeretlen. Néha előfordul, hogy kis tüskék merednek ki a hátából. Színe halovány barna, sárga illetve szürke lehet a lénynek. Rendkívül gyorsan képes mozogni és ha megtalálja a gazdatestet farkát maga alá húzza és kilövi magát az áldozat arca felé. Miután ráugrott csontos ujjait megfeszíti az áldozat fejére és a petecsövét az áldozat szájába dugja, a farokkal elszoríthatja az áldozat torkát, hogy elájuljon, két furcsa léghólyaggal is rendelkezik, ami valószínűleg optimális koncentrációjú levegőt juttat az áldozat légcsatornáiba.

Miután a megtermékenyítés végbement az arcmászónak nincs sok ideje, környezetétől függően menedéket keres, majd elpusztul, ám az embrió már az új gazdatestben növekszik. Léteznek továbbá királynő embriót hordozó arcmászók, ez ritkán történik meg és általában fontos céllal rakja a királynő az ilyen tojásokat, lévén egy bolyban, egy királynő az optimális Ez a cél lehet például egy másik bolygóra való eljutás, vagy egy másik független fészek kialakítása. Az ilyen arcmászó nagyobb és koromfekete lábai között hártyák húzódnak.
Továbbá praetorian hordozó arctámadók is léteznek, bár a királynő ritkán rak ilyeneket, hisz praetorianná sima harcos is tovább fejlődhet.
Amennyiben a gazdatest szájnyílása túl nagy, az arctámadó megpróbál így is bele petézni. Ehhez feltehetően gyorsan próbálja elkábítani a lényt kábító gázzal, majd a pofájába gyorsan belemászva normálisan belepetézik.
A gázkiválasztást másra is képes használni. Képes a környezetből azokat a gázokat kinyerni és testében felhalmozni mik az adott nyomáson és gravitáción számára lebegést tesznek lehetővé. Így a levegőben lebegve farkát használva képes egy síkban haladni. Ez a folyamat, hogy felszívja magát gázokkal idő igényes. Persze a levegőben ahhoz, hogy még jobban felemelkedjen ismét gázokat kell felszívnia (de egy bizonyos mennyiségnél többet nem képes testében tárolni) Ereszkedésnél pedig ki kell engednie a gázokat. A levegőben viszont lassú, és könnyű célpont.


A gazdatest fel is ébredhet akár a megtermékenyített időszakban, ez az idő 1-2 órától akár fél napig is eltarthat, ha az áldozatnak valamiféle gátló betegsége van. Az embrió a gazdatesttől szívja el a tápanyagokat, ez a gazdatestnél nagy étvágyként jelentkezhet. Ha az embrió eleget nőtt ösztönösen ki akar törni.
A mellkasrobbantó kitörése nagyon fájdalmas és közel sem rövid esemény, az áldozat először mellkasi fájdalmakat érez, majd a levegőt is nehezebben fogja venni. Az idegen közben elkezdi kirágni magát a gazdatestből, átharapva az útban levő belső szerveket, a szegycsontot vagy a bordákat, majd a külső hámréteget, ezután egy kis kígyószerű alak jelenik meg az áldozat hasából. Leggyakrabban kígyószerű, de megeshet, hogy a mellkasrobbantó még a gazdatestben átesik egy fejlődési stádiumon, így egy a kifejlet idegen miniatűr változata tő ki a gazdatestből.

Ezután egy rövid, általában 1-2 óráig tartó fázis következik, ami abból áll, hogy a kis kígyószerű lény táplálékot keres, ha a kikelés egy fészekben történt. Valószínűleg a dolgozók már gyűjtöttek elég táplálékot nekik is, aztán, ha eleget evett, egy idő után levedli bőrét és elkezd mutálódni, kifejlődik belőle a gyilkoló gép. Azt nem tudni hogyan és hány vedlés megy végbe, de a végeredmény a kifejlett példány. Kifejlődés időtartama függ az elfogyasztott tápanyag mennyiségétől, néhány órától egy napig is terjedhet a kifejlődési idő. Amennyiben nem jut táplálékhoz, akkor kénytelen környezetében kivonni a szükséges anyagokat, ekkor tarthat egy napig a kifejlődési idő.

A királynő embrió több napig is fejlődhet a gazdatestben. Ha eme idő alatt a gazdatest elpusztul, az embrió kimászik annak száján és megpróbál új gazdatestet keresni és abba bemászni. Ez roppant veszélyes, de más lehetősége nincs. Erre elviekben, csak a királynő embrió képes, sima embriók elpusztulnak, ha a gazdatest is elpusztul. Valószínűleg csak a királynő embriója képes elszakítani magát a gazdatest tudatától vagy lelkétől – ha jobb szinonima kell.
Lélek, ugyanis kutatások bebizonyították, hogy arctámadó mesterséges (pl. erre acélra klónozott emberi torzóba nem hajlandó bele petézni, mivel nem az egész testet klónozták, így személyisége, tudta a nincs a torzónak agy nélkül) tudat nélküli gazdatestbe nem hajlandó bele petézni, csak olyanba ami ténylegesen él, van tudata.

Kifejlet idegenek közt érdemes megkülönböztetni, a fiatal, a dolgozó, a harcos és a vezér egyedeket. A még fiatal egyedek tapasztalatlanok, inkább a tapasztaltabb példányokat követik. Egy jó fizikumú ember is meghátrálásra képes késztetni egy még fiatal idegent, ugyanis bár már agresszív, mint egy felnőtt, de még él benne a mellkasrobbantói ösztön, ami magas fokú óvatosságra inti.
A dolgozok bár erősebbek, mint egy átlagember, mégis az ő feladatuk a tojások gondozása, királynő ellátása, fészek karbantartása.
A katonák feladata, a vadászat, és gazda testek begyűjtése, őket az idősebb tapasztaltabb vezér idegenek vezetik. A vezér idegenek, könnyen felismerhetőek onnan, hogy rendszerint ők vannak a falka élén.
A kifejlett lényeknek sok különböző főbb fajtája ismeretes, persze a gazdatest tulajdonságai miatt minden lény egyedi, de pár főbb jellemzővel bíró fajtát megkülönböztetünk. Ezek nem mutánsok, nem új fajok. Ezek is közönséges idegenek, csak a gazdatest más tulajdonságait örökölték.

Ilyen a runner, ami négylábú állatokból kel általában ki (rendszerint a kutya ill. nagymacska félékből vagy hasonló létformákból kikelet idegen a runner), így érzékszervei is fejlettebbek kicsit, úgymint lábai, ám ereje kicsit alulmarad a normál dolgozóéval szemben. Koponyája általában teljesen sima, farka talán picit hosszabb az átlagnál. Rendszerint négy lábon közlekednek.


Az „átlagos” xenomorph a dron, emberekből kel ki, ereje nagyobb a runnerénél, ám kicsit ügyetlenebb és lassabb kistestvérénél. Koponyája bordázott, bár van kivétel. Magasabb, mint egy runner és robosztusabb, embernél nagyobb akár egy méterrel is. Az emberek nagy része erre a variánsra gondol, mikor az idegenekre gondol, holott csak egy variáns a sok közül. Amikor általánosságban beszélünk az idegenekről akkor eme variánst vesszük alapul.

A predalien erősebb, mint a dron és a yautja faj tagjaiból születik, megtermékenyítés után. Akkora vagy még nagyobb, mint egy vadász, feje általában rövidebb és csápszerűségekben végződik, amit a ragadozóktól örökölt, szintúgy mint a pofáján elhelyezkedő csáprágókat. Hangja is valamelyest a vadászokéhoz hasonlít, kerregő üvöltő hang vegyül a rikoltozáshoz, így túlvilági hangot adva. Mivel egy vadászból kel ki, nem csak tulajdonságait, de belső jellemzői egy részét is örökli, ezzel félelmetes ragadozóvá téve. Rendkívül ravasz és nagyon jó vadász. Ám ritkább, mint a másik két fajtája, mivel egy yautja nem adja könnyen a bőrét egy arcmászónak.


Továbbá kevésbé elterjedt, de ismert variánsok még, mikor az idegenek exotikus állatból kelnek ki, például majomból, így nagyon hosszú és erős farokkal és hosszú karokkal felruházva a gazdatestből kikelt lényt. Ezzel roppant fürge mászó lény jön létre.


Létezik még a Deinonychosauriából (pl. Velociraptor) vagy más hasonló dinosaurusból kikelt idegen, a xenoraptor, az első xenoraptorok a Blioron voltak megtalálhatóak, mivel az ott létrehozott őslény park és vadászparadicsomban elszabadultak az idegenek, így nem csoda, hogy pár ilyen lény is született. Ez a fajta leginkább a vadászok bolygójára jellemző. Bár az is igaz, hogy a madarakból kikelt idegenek röpképtelenek, mivel a tollak nem öröklődnek, így kinézetileg a xenoraptorokra hasonlítanak. (bár ennek másik oka, hogy a raptorok és madarak is maniraptorák)


Pilótából kikelt alien, lényegében azonos az emberből kikelttel, csak éppenséggel sokkal nagyobb. Ha a még ki nem fejlet alienre, nem hat egy királynő feromonja, akkor nagy eséllyel az útjába kerülő fészek királynője akar lenni. Vagyis meg akarja ölni a királynőt, ha az, nála gyengébb, de persze az nem hagyja magát. Ha hatnak rá feromonok, akkor ilyet feltehetően nem tesz. Ez a fajta viselkedés, elméletek szerint a pilótáktól örökölt határnélküli sötét gyűlöletből fakad.


A következő furcsa teremtmény, egy röpképes élőlényből kikelt xenomorph, a legfontosabb tulajdonságot, a repülést örökölvén ezzel, bár megesik, hogy a szárnyak csökevényesednek. (Madárból nem kell ki röpképes alien, mivel a tollak nem öröklődnek)


Illetve a kígyótestűekből született, általában robosztus egyedek, amiknek leginkább a felső izomzatuk erős, lent viszont lábak helyett csak egy óriási farok kap helyet ezzel limitálva a sebességüket. Viszont mindig van elülső végtagjuk, igaz lehet, hogy csökevényes, de mindig van az idegeneknek minimum egy pár végtagja.


Egy pár végtag nem mindig karokra vonatkozik. Az úgynevezett ugróknak rendszerint hátsó lábaik vannak. Futva, közlekednek. Ugró nevük onnan ered, hogy egyes bolygókon vannak olyan lények melyeknek nincs csak egy pár lábuk és azzal ugrálva közlekednek. Az ebből kikelt idegenek úgy szintén csak lábakkal rendelkeznek, és futva / ugrálva közlekednek. Ez kicsit komikus tud lenni, viszont cserébe eme lények sebessége egy futó (runner) sebessége lehet. De persze pl. kenguruból kikelt idegen is ide sorolható, viszont neki vannak karjai.


Mivel az idegenek számára nem lételem a levegő semmilyen életciklusban, így megeshet, hogy a fészek víz alatt épül fel és persze, az hogy gazdatest valami féle vízi lény lesz. Az így kifejlődött xenormphokat rendszerint úszónak (swimmer) nevezzük. A sima idegen is képes roppant ügyesen úszni, de az úszok gazdatestüknek hála még hatékonyabbak. Testük áramvonalas, ujjaik közt úszóhártya nőhet, viszont a jobb úszás érdekében farkuk teljesen megváltozhat. Így a fullánk teljesen el is tűnhet a farki méregmiriggyel egyűt, ezek helyét pedig egy farokúszó veszi át, mivel a lény még gyorsabban képes haladni. Szárazon esetlenek, de képesek haladni, ezért rendszerint inkább a vízben maradnak.


Chrysalis alapvetően olyan lényekből kel ki melyek koponyája bizonyos része kemény csont. Mint pl. muflon vagy bivaly.
A kikelt idegen koponyája roppant erős, legtöbb lövéstől semmi baja nem történik, de nehéz fegyverek ellen már nem elég. Gazdatesttől függő, hogy a tülköket öröklik-e. Roppant alattomosak ezek a lények. Egyes példányok képesek összegömbölyödve labdaként haladni rövid ideig.
Gyakorta fejlődnek tovább praetorinná.


Megesik, hogy egy sokat élt, a fészekért sokat adott dolgozót a királynő praetorianná avat, ezt a királynő mentálisan és feromonok segítségével tudja végbevinni. A dolgozó mutációk sorozatán megy keresztül, aminek végeredményeképpen megszületik a praetorian, egy kb. több mint 3 méter magas lapos fejű iszonyatosan erős, de lomha lény. Viszont az átalakulás nem veszélytelen. A fiatal praetorinaok olyan feromonokat bocsájtanak ki, melyek magukra haragíthatják a fészket. Így a fiatal praetorinaok kénytelenek elhagyni a fészket ama pár napra míg teljesen átalakul a szervezetük. Visszatérve pedig ellátják a feladatukat.
A praetorianok általában a fészek őreiként ismertek, ritkán indulnak gazdatestek begyűjtésre, egy esetleges támadás miatt a fészek közelében szoktak lenni, az erejük nagyon hasznos a fészek védésekor, falat mászni csak nehézkesen tudnak, ám a külső rétegük kárpótolja ezért, mivel nagyon vastag páncél borítja őket. Az emberi kis és közepes kaliberű fegyverek szinte teljesen hatástalanok ellenük, és a predator fegyverek is nehezebben hatolnak át rajtuk, emellett majdnem a legszívósabb lények a királynő mellett.


Alig ismert, de a praetoriannak van két másik fejlődési stádiuma.
Egyiket ravagernek nevezik. A pajzs alakú fej vissza fejlődik hasonlóra, mint a sima harcos idegeneké. Viszont testmérete még jobban megnő, páncélzata még erősebbé válik és testi ereje is jelentősen megnő. Jellegzetessége a méretén kívül, a hatalmas éles pengés karom, mely segítségével egy APC-t vagy egy könnyű tankot is képes széttépni. Eme penge majdnem megközelíti a gyémánt tulajdonságait, szinte törhetetlen és alig csorbul ki. Ha kicsorbul a lény kénytelen megélezni tereptárgyakon vagy a két pengét egymáson megfenni. Páncélzata ellen a kisebb páncéltörő lőszerek gyengék. Egy ilyen idegen egy szokványos tengerészeti támadó felállásnak maga a végzet. Roppant agresszív, az ilyen lények képtelenek gazdatestnek valót ejteni. Túl agresszívak hozzá, mindent elpusztítanak, kivéve a fajtársakat.


Carrier, elsőnek visszafajzásnak néz ki. Mérete ugyan akkora, mint egy praetorian, de ugyan úgy néz ki, mint egy harcos, és ereje is olyan, páncélzata pedig gyenge. Egy dolgot leszámítva: több légzőcsáp van a hátán illetve plusz tüskék. Ez egy okból van így, arctámadókat hord magán. Előfordulhat, hogy több tucatot is. Elméletileg akkor fordul elő ez a típus mikor a fészek gyors terjeszkedést hajt végre. A tojások a fészekben kikelnek és felmásznak egy ilyen idegenre, az pedig elviszi őket a fészken kívüli gazdatestekhez.


A fő-idegen a királynő, hatalmas 6-7 méter magas teremtmény általában 2 pár karral, amiből az alsó kettő kicsi és nehezen mozgatható. Koponyája hatalmas, és rendkívül erős és szívós teremtmény. A királynő normál esetben nem bocsátkozik harcba, ő a boly fenntartásáért, a tojások lerakásáért és a gyermekei irányításáért felel. Míg az átlagos idegennek nincs magas intelligenciája, a királynőnek magasabb is lehet, mint egy átlagos emberé. Mivel a dolgozók állandó kapcsolatban vannak a királynőjükkel, ezért tűnhetnek nagyon okosnak. Bár valójában csak ravaszságuk a sajátjuk és az ölési ösztön. A királynőnek még egy fontos része a tojócső, ez valójában –a nevéből is következően- csak a tojások lerakására szolgál és valószínűleg a termelt pempő kissé megkeményedett és módosult formája ez az objektum.


Miből lesz a királynő? Kérdi az egyszeri humán, királynők csak nagyon speciális esetben születnek. Bizonyos, hogy egy tojás és egy gazdatest szükséges hozzá, hogy kifejlődjön egy dolgozó. Ám mivel a dolgozó közelében nincs egy mentálisan fejlettebb királynő így nem kap parancsokat sem, ekkor az idegen csak az ösztöneire hagyatkozik és megpróbál minél tovább túlélni, persze az agresszivitása is megmarad.
Az ősi faj a Pilóták eredetileg nem tervezték, hogy a xenomorphok királynőket tudjanak létrehozni magukból, mivel a genetikájuk valahogy mégis megváltozott, így történhetett, hogy kicsúsztak az irányításuk alól. Az egyetlen ok, ami miatt a királynők maguktól tudtak születni az a pempő. Ezt az anyagot minden idegen termeli magában. Az anyag hatása, hogy ha az idegen egyedül van, nincs királynő aki kordában tartaná a pempő termelődését, így optimális ütemben termelődik. A végeredmény, hogy pár nap alatt pár vedlés és mutáció után megszületik egy királynő, ami tojásokat kezd rakni.
Egy teória szerint a fiatal királynők nem csak tojással tudnak szaporodni, de az embriókat közvetlenül tudják gazdatestekbe juttatni. Így szájon vagy más testnyíláson keresztül egy biztos helyre juttatva a kicsiny mellkasrobbantókat. A kifejlődési időtartam kb. egyezik az arcmászós megoldással max. 1-2 órával rövidebb.
Amennyiben az idegen nem képes királynővé fejlődni (pl. nincs társa ki védené) abban az esetben ismeretlen úton képes tojást készíteni holttestekből. Némi nyálkával bevont holtest biológiai folyamatok révén tojássá alakul. Folyamat ismeretlen, de az így keletkezett tojás ugyan olyan, mint ha királynő tojta volna. Igaz a folyamat pár napot is igénybe vehet.

Így a faj szinte teljesen kiirthatatlan, egy megmaradt példány is fent tudja tartani faját, ha van gazdatest a közelben. Persze az idegenek sem örök életűek, programozott életciklusuk kb. 1-2 ezer év. Emberi szemmel a végtelenség ám a Pilótáknak ez csak egy-két emberöltő volt.

A Linguafoeda Acheronsisek alapból úgy mondhatóan nem nélküliek. A királynő az egyedüli nőstény. Hím idegenek csak ritkán jönnek világra, de akkor nem egy, hanem több. Kifejlődésük után lemészárolják egymást, a legerősebb életben maradt párzik a királynővel. Az aktus végén a királynő kivégzi a hímet.
Feltehetően hímek akkor jönnek létre mikor a királynő egyre több rendellenes mutáns tojást rak, mit persze rögtön megsemmisít a fészek. A hím rendeltetése lehetséges, hogy a „génfrissítés”.

Empress, vagyis császárnő. Ha egy bolygón több idegen található, akkor a fészkek közül kiemelkedik egy sokkal nagyobb fészek. Ebben található az empress. A fészkek közt háború révén is kiemelkedhet az a királynő melyik empressé fejlődik. De a földi események, a totális háború egy másik fajjal, az emberrel, gyökeresen megváltoztatta ezt. Lényegében a normál idegen fészkek közti dominanciai összecsapások minimálisra csökkentek ill. szinte megszűntek a földi háború miatt. Valószínűleg fejlődnek intelligenciában, és rájöttek, hogy más képen is eldönthető a dominancia. Ennek módja ismeretlen.
Empress nagyobb és sokkal több tojást képes lerakni, mint egy átlag idegen királynő. Egy idegen fészek maximálisan 2000 példányt foglal magába. A császárnő fészkekről sokat nem tudunk, de nem kizárt, hogy számos másik királynő is él bennük és nemzik az utódokat. Így több 10 000-res létszámúakra becsülhetőek. Az anyakirálynő fészke pedig sokkal nagyobb lehet…

Anyakirálynő, vagyis a legfőbb idegen. A királynők egymással folyamatos kapcsolatban vannak mentális úton, ennek tér sem idő ne szab határt. Ennek hála képesek a fészkek támadásaikat és mozgásaikat össze egyeztetni. De mindenekfölött áll egy idegen, ő az anyakirálynő. Lényegében a xenomorph lény legvégső fejlődési stádiuma ez. Mindig csak egy ilyen lény létezik, de ő az aki alá tartozik az összes királynő. Feltehető legelső anyakirálynőt (mely valószínűleg több tíz ezer éves volt) Ripley és csapata rabolta el a Proteusról és szállította a Földre, hogy a köré sereglet idegenekkel (ez több milliárdot jelent) egy atombomba segítségével végezzenek. Ez viszont nem sikerült, a bomba nem lépet működésbe. Évek múlva a Földért vívott harcokban az Antarktiszon ismét megtalálják és elpusztítják. A Föld visszavétele után pedig a GrantCorp a CMC-vel egyűt visszatér a Proteusra és az új anyakirálynőt is elpusztítják. Az új harmadik anyakirálynő helyzetét eztán már nem sikerült lokalizálni.
Az anyakirálynő nagyobb és erősebb, mint egy sima királynő, arról nem is beszélve, hogy úgy mondhatni a központi tudatban neki tejhatalma van a többi királynő felett is. Kinézetre egyeznek a sima királynőkkel, leszámítva a „harcsabajszot” amit hordanak. Anyakirálynő halála esetén az idegen az egész világon mintha legyengülnének. (úgy mondhatni felsőbb utasítások nélkül tengődnek) De amint ismét van anya királynő életre kelnek. Az, hogy a királynők hogy választják ki maguk közül az új anyakirálynőt ismeretlen, úgy mint az átalakulási ciklus hossza is.