Szavanna

Nyílt legelő, sok nagy termetű növényevő található itt, na meg a rájuk vadászó ragadozó bestiák.

Sétálgat a nyílt legelőn. A növényevőket figyeli. Ide mindig jönnek ragadozók, hogy levadásszák a növényevőket. És Riak'ja lesz az, aki most ezekre a ragadozókra fog vadászni. Legyen az bármilyen ragadozó, ő le vadássza. Legalábbis így határozta el magát. Erősen süt a nap, de már lemenőben van. Pár óra és sötét lesz, vélhetőleg ekkor jön majd elő a zsákmány...

Erős dögszagra lett figyelmes. A szag irányába fordult, ami kisebb majomkenyérfa ligetből érkezett. Közelebb ment, de még így sem tudta megállapítani hogy milyen állat hever a földön. Körbe pillantott. Nem látni sehol sem ragadozót, egyenlőre. Bár ez is csak felszínes körültekintés volt, gyorsan futotta át a terepet. Az sem lepné meg, ha a szeme átsiklott volna egy ragadozó fölött. Még közelebb ment a döghöz.

Egészen közel ment a tetemhez. Nevetés hallatszott több irányból is. A nap már majdnem eltűnt, sötétedett. Bekapcsolta a hő látást (az amelyikkel az élőlényeket látja). Egy méternél alacsonyabb volt a lény, ami a nevetéshez hasonló hangot hallatta. Bizonyára dögevő. Riak'ja most még egy hangyát is képes lenne levadászni, elvégre ezért jött. Elővette a Bakuub -ot és készen állt a lények megölésére.

//Megyek lefekszem, már alig tudom nyitva tartani a szemem. Te azért nyugodtan írj válasz, reggel úgy is feljövök még. És köszi.//

Az egyik hiéna rávetette magát, ám könnyedsége miatt lepattant róla. Mégis sikerült fellöknie, de hamar felállt. Körbevette öt hiéna. Elszántnak tűntek, és mivel csapatban voltak, vélhetőleg egyszerre fognak támadni. Riak'ja felkészült, Bakuub -ját megfogta és belevágta az egyik hiénába. Úgy döntött a csuklópengéivel harcol. (mindkét kezén van)
- M-di H'dlak. M-di H'chak. (Nincs félelem. Nincs kegyelem.) -mondta maga elé.

Miután a bakuub -ot beleszúrta az egyik hiénába a többi akcióba lépett, sőt még többen jöttek. Egy felé ugrott, de azt még a levegőből leszúrta. Egy másik is ráugrott, ami a jobb karjába kapaszkodott. Szerencsére a pengék tokját fogja erős állkapcsával. Erre három termetes nőstény hiénát kivéve vissza vonultak. Hátrébb ment, de ekkor a halott hiénába beleütközött a lába, benne volt a bakuub. Kirántotta a halott hiéna testéből és azt amelyik a karját fogta leszúrta, majd kihúzta az állatból. A másik három hiéna felé fordult.

Ki vártak, majd két nőstény szemből ugrott. A harmadik meg hátulról a lábába harapott. Utána vissza álltak az eredeti felállásba. Riak'ja aktiválta a váll-löveget, becélzott egy nőstényt és még mielőtt lőtt volna egy másikba bele szúrta a bakuub -ot. Rögtön ezután sült el a váll-löveg. Elővette csuklópengéit, és a harmadik felé fordult.
M-di H'chak. (Nincs kegyelem.) -gondolta magában.

A háromból két nőstény halott. A hímek egyszerre ráugrottak és a földre döntötték, majd mikor a nőstény ráugrott a mellkasára meghátráltak. A nőstény lesem véve szemét Riak'ja torkáról lépdelt a nyaka felé. Megvárta míg közelebb jön, majd két oldalról belevágta a hiéna nyakába és mellkasába a csukló pengéit. Megforgatta testében és kihúzta.

A nőstény megölése után a többi hiéna elment. Lelökte magáról a nőstény
élettelen testét. Felkelt a földről, és magához vette a trófeáját. Az
utolsó nőstényt választotta, mondván: Ő bírta tovább a harcot. Időközben
a nap végleg eltűnt, a sugaraival együtt. Besötétedett. Előjöttek a
ragadozók, Riak'ja örömére. Kihúzta a bakuub -ját az egyik nőstény
teteméből és eltette. Váll-lövegét deaktiválta. A sötétség nem okozott
gondot, mert be van kapcsolva a hő látás, így láthatja az élőlényeket. A tetemeket ott hagyva ment tovább, sétált a kellemes hőmérsékletű szavannán. És várta a következő áldozatot.

Ahogy sétált a Szavannán, észre vette hogy valami van a lába alatt. Letekintett, és félig megalvadt Yautja vér volt. A tócsából cseppek vezettek egy tövises bokorig, és ott feküdt egy halott Yautja. Teste már majdnem kihűlt, de a dögevőknek semmi nyoma. Közelebb ment a testhez, és előtte leguggolt. Ragadozóknak, vagy dögevőknek semmi nyoma.
- Érdekes. Ha a tócsánál halt meg, és ide vonszolták, akkor nem vér cseppek hanem vér csík vezetne a bokorig. És akkor talán már el is lenne fogyasztva. De nem ez történt. Itt fekszik a vér tócsa arrébb és a holttestig is csak vér cseppek vezetnek. Érdekes. Nagyon érdekes. -mondta maga elé.

Nem tudta megvizsgálni a testet, mert egy plazma lövedék tartott felé, éppen hogy az utolsó pillanatban elugrott előle. Nem látta, hogy merről és kitől jött. Újabb lövegek jöttek, de ezek már nem felé tartottak. Egy árny suhant el, és minden elcsendesedett. Felkelt a földről, és a környéket vizsgálta.

//Nyugodtan írhatsz kicsit részletesebb szándékot is, mert így nehézkes lesz az előrehaladás. //

Riak'ja a terepet pásztázta, s nem messze a hullától meg is látott valamit egy vastag törzsű fa mögött. Éppen csak kilógó hőjel volt az, talán egy végtag, Élőé lehetett, mert magas hőmérsékletett mutatott.

Egy vastag törzsű fánál volt egy kilógó hőjel. Elővette a bakuub -ot és a fához közelített. Felkészült arra is, hogy nem egy társa lesz a fa mögött, hanem egy ragadozó akit lefog vadászni. Még akkor is ha csak egy jelentéktelen lény is az. Azért van itt, hogy vadásszon, és vadászni is fog.

/Oké./

A fához érve egy Yautja -t pillantott meg aki a torkának szegezte lándzsáját, riak1ja erre az övének. A földön fekvő eresztette le elsőként a lándzsát. Haldoklott. Szavai hallatán Riak'ja szeme felcsillant. Van mit levadásszon. De annak egyáltalán nem örült, hogy két Yautja -t is megöltek. Nem lenne ideje az önmegsemmisítő hatótávjából elfutni, ezért kikapcsolta.
Biztos oka van, hogy bekapcsolta. De én nem adom fel. Kinyírom mindet, és megbosszulom testvéreim halálát. -gondolta magában miközben aktiválta a váll-lövegét. Utána megnézte a halott társa maszkját, mit is kart mutatni neki.

Nemtudta deaktiválni az önmegsemmisítőt, de még időben kijutott a hatótávjából. A maszkon kívülről semmi érdekes nem volt, de próbaképp levette a sajátját és arca elé tartotta. a maszk automatikusan visszajátszotta gazdája halála előtti eseményeket. Miután megnézte vissza vette saját maszkját. A felvételen volt egy ismeretlen Yautja, aki megmaradt Riak'ja fejében.
Talán, ő még él. Talán segítségre van szüksége, vagy már ő is halott. Megkeresem, és ha más nem együtt vadászunk. -gondolta. A halott Yautja helyzetét meghatározta, és azt hol állhatott az ismeretlen. Bár ezek csak feltételezett helyek voltak mégis megtudta állapítani merre mehetett az ismeretlen. És elindult abba az irányba. (futva)

Követte az ismeretlen Yautja nyomait, amik egy kanyonba vezették. Hideg volt, vörös sziklafal és annak alján egy folyó amely körül buja növényzet nőtt. További nyomot után kutatott amelyek elárulják merre is mehetett/ment tovább az ismeretlen Yautja.
- Megtalállak, még ha egy Kemény hús gyomrából is kell előkerítselek! -mondta maga elé. Elszánt volt.

A nyomok könnyen követhetők voltak. Egy vízeséshez és egy tavacskához vezettek. Minden olyan volt, mintha esőerdőben lenne. A nyomok eltűntek. Riak'ja újabbakat keresett. Már a tavacskába is bele kényszerült, nagyon elszánt volt. Már kezdett ideges lenni amiért nem talál újabb nyomokat.
- Ha nincs több nyom, akkor itt kell legyen. -morogta. Nagyon felmérgesítette magát azon hogy nem talál semmit- Ha továbbra sem találok valamit én megnyúzok valakit! -mondta szinte már üvöltve.